🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > P > pravoszláv
következő 🡲

pravoszláv (az or. pravij, rövid változatában prav, 'igaz, helyes' és a szlava, 'dicsőség, hit' szavakból): az →ortodox szó tükörfordítása; szoros értelemben az orosz államvallás, tágabb értelemben a szláv liturgikus nyelvet használó keleti szertartásúak elnevezése. - A szó főnévként pravoszlavije, 'igazhitűség', jelzőként pravoszlavnij, 'igazhitű, helyesen dicsőítő'. A ~ban előforduló „szláv” (szláva) szónak nincs kapcsolata a →szlávok népnévvel. Ennek ellenére hazánkban a ~ szónak nemzetiségi színezete is van. P.I.

K-i Egyh. 1934. I. 1:48. - Berki 1975:9.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.