🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > Kuvait
következő 🡲

Kuvait, Daulat al-Kuwait: 1. alkotmányos monarchia az Arab/Perzsa-öböl északkeleti részén, az Arab-félszigeten. Határai: Szaúd-Arábia, Irak, Perzsa-öböl. Ter-e 17.818 km², főv-a Kuvait. Hiv. nyelve az arab. Ter-ének túlnyomó része (a parti síkság kivételével) terméketlen (mindössze egyetlen folyója van), a sivatag viszont kőolajban rendkívül gazdag. Szaúd-Arábia és ~ között található a mintegy 8 ezer km²-nyi, kőolajban gazdag semleges övezet. ~ Állam ter-éhez tartozik még az Arab/Perzsa-öbölben 9 sziget (a legnagyobb Bubján, s régészetileg jelentős Failaka). - Tört. Ter-én már Kr. e. 4000 k. voltak állandó települések. Az ókori nagy birod-ak után Kr. u. 705: az arabok hódították meg. A mai állam ter-éről az első tudósítás port. hajósoktól származik a 16. sz. elejéről. A port-ok az Arab/Perzsa-öböl több pontján keresk. telepeket hoztak létre, s ezek egyike a mai ~ ter-én volt. A közelmúltban fellelt holl. hajózási térképen ~ (perzsa kút, 'erőd', kuvait, 'kis erőd') al-Kurain néven szerepel (ar. qarn, 'domb, bejárat a sivatagba, legjobb legelő', kicsinyített alakja a qurain). 1756: a Szabah család szerezte meg a fejedséget. Az oszmán-török szultán fennhatóságát elismerték, de valójában függetlenek voltak. A jó kapcsolatokat még akkor is ápolták a Magas Portával, amikor a →wahhabiták uralma alá került a térség, s így a mai ~ ter-e is. Még 1871: is Abdulláh ibn asz-Szabáh sejk formálisan kérte és meg is kapta a Magas Portától a qaimaqán, 'alkirály, kormányzó' címet. A 19. sz. végén Oroszo. és No. érdeklődésének középpontjába került a ter. NBr., veszélyeztetve érezvén pol., gazd., keresk. és stratégiai érdekeit, 1889: szerződést kötött a ~i sejkkel (hasonlót, mint korábban Bahreinnel és Ománnal), aki ennek értelmében elutasít minden javaslatot vasútvonal építésére, cserébe NBr. elismeri ~ autonóm státusát és garantálja védelmét. További megállapodások (1904, 1911, 1913) alapján a britek postai privilégiumot és kizárólagos gyöngy- és szivacshalászati, kőolajkutatási és -kitermelési jogot kaptak. Töröko. az I. vh. kitörése miatt az 1913-as megállapodást nem ratifikálta, jóllehet az de iure rögzítette a tör. szultánnak tett hűségnyilatkozatot. 1938: fedezték föl az olajat, s ~ a Közel-Kelet egyik legfejlettebb országa lett. A brit gyarmatbirod. felbomlása után 1961: független szultánátus, Irak annexiós törekvései veszélyeztették. A britek távozása után röviddel ismét brit csapatok érkeztek ~ba, melyeket az Arab Liga országainak egyesített csapatai váltották fel. 1990. VIII. 1: Irak lerohanta és 19. kormányzóságának nyilvánította ~ot, aminek 1991. II: nemzetközi erők vetettek véget. -

~ Állam a „konzervatív” és a „forradalmi” arab államoktól körülvéve lavírozó pol-t folytat. Van választott parlamentje, állandó alkotmánya, de az uralkodó által biztosított demokrácia nagyon korlátozott. A rendszer nagy dilemmája, hogy a ~i állampolgárok a vendégmunkásokkal szemben kisebbségben vannak. ~ gazd. érdekei miatt a vendégmunkásoktól nem tud megszabadulni, de az állampolgárságot és az azzal járó jogokat sem kívánja megadni. - Lakosságát az ezredfordulón hiv. stat. adatok hiányában csak megközelítőleg lehet megadni: kb. 1 millió fő. Az 1970-es összeírás szerint ~i állampolgár 346 ezer fő, külf. vendégmunkás 387 ezer fő. Államvallás az iszlám. 1980: 47 ezer kat. (24 ezer indiai, 13 ezer arab, 10 ezer egyéb), 1997: 90% muszlim (63% szunnita, 27% síita), 3% ker., 3% hindu. 1953: ap. pref-t, 1954: ap. vik-t szerveztek. A kat-ok a bizánci, maronita, káld és lat. rítushoz tartoznak. A jogok vonatkozásában első- (felmenőik 1920 előtt a mai ~ ter-én éltek) és másodosztályú ~i állampolgárokat (felmenőik 1921-50: érkeztek), ill. külf. (arab és nem arab) vendégmunkásokat különböztetnek meg, akiket nem illetnek meg az első- és másodosztályú állampolgárok által élvezett jogok, kedvezmények. - 2. apostoli vikariátus. Az 1953: alapított ap. pref. 1954. XII. 2: vik. lett. Székhelye Safat. - 1998: 2.000.000 l, 151.000 h, 4 pb, 2 ep, 5 szp, 1 ád, 5 sz, 12 szn, 8 ni, 1 ki-e volt. F.I.T.-**

LThK VI:699. - Kochwasser, F. H.: Kuwait. Geschichte, Wesen u. Funktion eines modernen arabischen Staates. Tübingen, 1969. - Fejlődő orsz. lex. 1973:735. - Földünk 1978:160; 2000:250. - Kiss 1978:367. - NCE VIII:272. - AP 1999:1067.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.