Magyar Katolikus Lexikon > K > Korea


Korea, Csoszön: 1. félsziget Kelet-Ázsiában Kína és Japán között. - 2. ország a ~i-félszigeten és 3300 kis szigeten. Határai: Sárga-tenger, Kína, Oroszo., Japán-tenger, K-kínai-tenger. Ter-e 222.075 km². Hiv. nyelve a koreai. - 1945 óta az É-i szélesség 38. foka mentén 2 részre osztva: a) Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Csoszön Mindzsudzsuji Inmin Konghvaguk; Észak-Korea: szocialista közt. a fszg. É-i részén. Ter-e 122.762 km², főv-a Phenjan. - b) Koreai Köztársaság, Tehan Minguk, Dél-Korea: közt. a fszg. D-i részén. Ter-e 99.313 km² a több mint 3000 apró szg-tel (a legnagyobb Csedzsu) együtt, főv-a Szöul. - 3. Tört. ~ őslakói mongol és tunguz törzsek voltak. A Krisztus születése k. időben ter-én 3 állam alakult: É-on Kogurio, DNy-on Pekcse, DK-en Szilla. A 7. sz: Kína foglalta el, Szilla önállóságát meghagyta, a másik 2 áll-ot bekebelezte. A 10-14. sz: egységes állam, Koryo (innen a ~ név) alakult, melyet 1392-1910: mongol, majd kínai dinasztiák kormányoztak. A 16. sz. végétől 1880-ig minden külf. kapcsolattól el volt zárva. 1910-45: japán fennhatóság alatt állt. 1945: a jaltai konf. határozata szerint a 38. szélességi foktól É-ra fekvő ter. átmenetileg szovjet, a D-i amerikai megszállás alá került. 1948. V: D-en közt., VIII: É-on népközt. alakult. 1950-53: a két országfél háborúzott egymás ellen. - Vlagyivosztok és környéke (szovjet távol-keleti tengermellék) lakosságának 1937: kb. 25 %-a koreai volt, akiket 1949-re széttelepítettek a SZU-ban. - A Japán elleni háborúban a szovjet megszállta D-Szahalin lakosságából a kb. 50 ezer koreait is kitelepítették szülőföldjükről, a 20. sz. végére kb. százan maradtak. A széttelepítés után a 20. sz. végén Oroszo-ban kb. 110 ezer, Kazahsztánban kb. 105 ezer, Üzbegisztánban kb. 181 ezer, Kirgíziában kb. 19 ezer, Tadzsikisztánban kb. 13.500, Ukrajnában kb. 8 ezer koreai él. - A →jaltai értekezleten 1945. II. 4-11: ideiglenesen a 38. szélességi foktól É-ra lévő ter-re korlátozták a ~i szovjet megszállást, amit a Vörös Hadsereg 1945. VIII. 15: teljesített. Ezen megszállási övezet ~ ter-ének 56, lakosságának 32 %-ára terjedt ki. 1945. XII: a moszkvai értekezleten elhatározták, hogy közös szovjet-amerikai támogatású demokratikus ~i kormányt alakítanak. E helyett szovjet pártállamot teremtettek, mely 1946. III. 5: földreformot hajtott végre, VIII. 10: államosította a bankokat, a közlekedést, az ipari nagy- és középüzemeket, 1947. II. 17: megválasztotta a Legfelsőbb Népi Gyűlést, a legfelsőbb törvényhozó szervet. 1948. IX. 8: kikiáltották a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot (KNDK), osztályharcot kezdtek a tőkések ellen, XII. 25: kivonták a megszálló szovjet csapatokat. - A koreai háború. 1950. VI. 25: É-~i csapatok törtek be D-~ba. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a SZU által bojkottált rendkívüli ülésén az intervenció mellett döntött. Az első amerikai csapatok 1950. VII. 1: érkeztek a puszani légikikötőbe. D. MacArthur tábornok IX. 15: kétéltű járművekkel partra szállt Incshonnál, IX. 26: visszafoglalta Szöult, mire X. 1: Kína is hadba lépett, és 1951. I. 4: elfoglalta Szöult, de az ENSZ-csapatok III. 14: visszafoglalták. MacArthur tábornokot IV. 11: leváltották parancsnoki posztjáról, miután kijelentette, hogy ki akarja terjeszteni a háborút Kína területére is. VII. 10: tűzszüneti tárgyalások kezdődtek, 1953. VII. 27: Panmindzsonban aláírták a fegyverszünetet. - A háborúban kb. 130 ezer polgárt gyilkoltak meg, a komm. hadsereg 1,4 millió katonát veszített. 1990-2000: a „tervgazdálkodás” félretervezése miatt az éhínségnek kb. 3 millió áldozata volt. ~ komm. párttitkára 1948-94: Kir Ir Szen (1912-94), egyetlenként vörös dinasztiát teremtett, utóda fia, Kim Dzsong Il (*1942). -

4. ~ vallása. Az őslakók magukkal hozták az ázsiai sztyeppelakók animista sámánhitét. Kínai hatásra átvették a →konfucianizmust, majd a →buddhizmust is (Kr. u. a 4. sz-tól bizonyítható buddhista szerz-ek léte ~ban). Égi istenük Hanamin, jelképe a kék ég, ő mozgatja a csillagokat, a jót jutalmazza, a rosszat bünteti. Kr u. kb. 500-ig Nap-kultuszt folytattak: Palk a napisten, a fény birodalmának megalapítója; a koreaiak magukat „a nap fiainak” nevezik, hegyormokon emelt Nap-szentélyekben mutattak be áldozatot, szertartásainál nagy szerepe volt a napkeltének. Kud a sötétség, a bűn, a rossz elve. A napisten és a földi napfiak közti közvetítést Olkum (a bíró) látja el. A Nap-kultuszt háttérbe szorította másodrendű istenségek és természeti szellemek tisztelete, melynél nagy szerepe volt a szt helyeken és réteken táncolt körtáncnak. Az ősök tisztelete élt, de nem játszik olyan nagy szerepet, mint Japánban v. Kínában. A buddhizmus Szilla-korszak beli hatását bizonyítják a pompás tp-ok és Buddha-szobrok. A neokonfucianizmus, mely a 14. sz: a Szongkie-dinasztia idejében került ~ba, a neokonfucianizmust vallotta, elkeseredetten küzdött a buddhizmus ellen, s teljesen háttérbe szorította. Szigorú monizmust vall, fejlett altruista etikával. -

5. Az első ker-ek japán katonák voltak, akik 1592-99: több ~it megkereszteltek. A →japán vértanúk között 9 ~i volt. ~ elzárkózása lehetetlenné tette a kívülről való misszionálást, az évenként egyszer Pekingbe küldött ~i követség tagjai azonban ott megismerkedtek a jezsuitákkal, s ker. kv-eket kaptak tőlük. 1777: egy művelt ~i csop. otthon tanulmányozni kezdte e kv-eket, s egyikük, Ji Sung Hun 1783: a követség tagjaként eljutott Pekingbe, és megkeresztelkedett. Hazatérve megtérítette és megkeresztelte a barátait, s egyikük házában megnyílt ~ első kat. kpnája. 1794: Kínából titokban érkezett egy pap, s már 3 ezer ker-t talált, 1801: 10 ezer ker. volt. Rómából és Pekingből nem kaphattak papokat, ezért maguk közül szenteltettek pp-ké és pappá néhányat Pekingben. XVI. Gergely p. (ur. 1831-46) 1831: ap. vik-t szervezett ~ban, a →Párizsi Külföldi Missziós Társaságra bízta, és L-J-M. →Imbert lett ~ első pp-e. 1801, 1827, 1838, 1866: véres üldözés folyt a kat-ok ellen. 1839-45: ismét pap nélkül maradtak. 1857: 15 ezer kat., 7 pap, 1866: 23 ezer kat., 12 pap élt ~ban (→koreai vértanúk). 1882: ált. vallásszabadságot hirdettek. A lakosság 98%-a ~i, a kisebbségek legjelentősebb csop-ja a kínai. Uralkodó vallás a buddhizmus. - Érsségei és ppségei: 1962: Ham Heung, Inchon, Jeon Ju, Kvangdzsu, Puszan, Pyeongjang, Szöul, Tae Gu, Tae Jeon, 1963: Szu Von, 1965: Vondzsu, 1966: Maszan, 1969: Andong, 1977: Csedzsu. - Az 1950: alapított Tokvon apátság közvetlenül a Sztszék alá tartozik. - 7 szemináriumban 1997: össz. 1616 kispap tanult. A 90-es évek közepétől a papi és szerz hivatások száma csökken. A 21 pp. közül 2, a 2390 pap közül 201 még külföldi. - Lakói 1964: D-~: 27 millió, 628 ezer kat.; 1997: É-~: 23 millió, 10 ezer kat. (a ~i háború idején a legtöbb ker. É-ról D-re költözött), D-~: 43,8 millió, a 90-es évekig tartó hatalmas föllendülés után több mint 18 millió ker., ebből kb. 3,45 millió kat. - II. János Pál p. 1984. V. 2-12: és 1989. X. 6-10: lelkipásztori látogatást tett D-~ban. 88-**

Pallas X:782. - Vay Péter: Kelet cs-ai és császárságai. Bp., 1906. - Bozóky Dezső: 2 é. K-Ázsiában. 1. köt. China és ~. Nagyvárad, 1911. - Baráthosi-Balogh Benedek: ~, a hajnalpír orsz-a. Bp., 1929. - Li Csen Von: ~ rövid tört. Bp., 1953. - Nemzetközi almanach Bp., 1959:345. - LThK VI:551. - Világesemények 1945-1967. Bp., 1968:326. - Sohn Pow-key-Kim Chol-coon-Hong Yi-sup: The History of ~. Szöul, 1970. - Fejlődő orsz. lex. 1973:298. (s.v. D-~, csak ez) - Földünk 1978:155. - Kiss 1978:353. - NCE VIII:254. - König 1985:185. - LThK 1993. VI:376. - Cook-Stevenson 1995:328. - Lovas 2001:39, 84.