Magyar Katolikus Lexikon > K > Konstantinápoly


Konstantinápoly, Bizánc, Isztambul: a →bizánci birodalom fővárosa, a →keleti egyházszakadás színhelye. - I. Története. Megarai Büzasz mondája szerint az ősi Byzantiont Kr. e. a 7. sz: alapították. Valójában trákok és illírek települése volt, melyet dór-gör. hódítók vettek birtokba. Felvirágzását gazdaságilag és hadászatilag kedvező földr. fekvésének köszönhette. A róm. birod-mal szövetségre lépett, s jelentőségét a császárkorban is megőrizte. Kr. u. 196: Septimus Severus pártütés miatt lerombolta, majd újjáépítette. 312: Maximianus Daja tetrarchiájához tartozott. - 324: Nagy Konstantiné lett, aki, felismerve a város jelentőségét, Szirmium és Szardika helyett ~t tette főv-ává. 326. XI. 26: tették le az új városrész alapkövét, a városfallal megnégyszerezték a város addigi területét, s 330. V. 11: fölavatták Konstantinopoliszt. A „második Rómának” tekintett városban 7 halmon 14 kerület, Capitolium, termák, cirkusz és színházak épültek, s a cs. szenátust is szervezett. Ker. jellege kezdettől megmutatkozott, bár Konstantin tp-aiból nem maradtak meg. 3 főtp-ot tervezett: az Isteni Bölcsesség (Sophia), Isteni Erő (Dünamisz), Isteni Béke (Eiréné) tp-át. A Dünamisz-tp. első nyomai a 10-11. sz-ból valók. Az Eirénét I. Jusztinianosz építette a Sophiával együtt. A róm. apostolbaz-k párjaként Konstantin fölépítette az Apostolok tp-át, melyet saját sírtp-ának szánt. Halála után szentelték föl, I. Jusztinianosz restauráltatta, 1462: Fatih Mehmed leromboltatta, s helyén mecsetet épített. - A Nagy Konstantin és utódai által épített város a birod. közp-ja lett, a „világ szeme”, ahogy lakói mondták. A tp-aiban őrzött ereklyék miatt nagy zarándokhely, a K-Ny-i keresk. közp-ja lett. 626: az avarok, a 7-8. sz: az arabok ostromolták sikertelenül. 1204: a keresztesek elfoglalták, de már 1261: távozniok kellett (→latin császárság). A 14. sz: a törökök adófizetője. 1453. V. 29: elfoglalták a törökök, ezzel ~ szultáni székhely lett 1923-ig, amikor Kemal Atatürk Ankarát tette a török közt. főv-ává. Gazd. és pol. erősödésével együtt növekedett ~ egyh. rangja is. ~ pp-e kezdetben a herakleiai (Thrakia) metrop. suffr-a, de egyúttal a császári udvar pp-e is. 381: a konstantinápolyi zsin. Róma után a 2. helyre állította, hogy tiszteletben megelőzze a többi ppségeket, hiszen ~ a „második Róma”. Később kezdődött törekvés a joghatósági terület növelésére Thrakia, Asia és Pontus tart-ának ppségei fölött. 451: a kalkedoni zsin. szentesítette e területek fölött ~ pp-ének joghatóságát, s ezzel pátr. rangra emelte és a K-i egyh. végső fellebbezési fórumává tette. Ebből következően ~ pátr-ja hamarosan Kelet prímása lett, s →Photiosz, ill. M. →Kerullariosz már versengett a pápa hatalmával. E törekvés hátterét, jóllehet az Apostolok tp-ában 356 óta őrizték Szt András ereklyéit, ~ császárváros jellege adta. Csak a 8. sz: tűnik fel az eszme, mely szerint ~ ap. alapítású ppség. Ekkor merül föl a gondolat, hogy miként András megelőzi Pétert, úgy ~ pp-ének is joga van megelőzni Róma pp-ét. - E fejlődés következtében ~ az ortodoxia nyilvánvaló közp-ja lett. A város egyh. képe világosan kifejezte ezt a pol. tényt. Oly sok tp. épült, hogy ~ K szt helyévé vált (→bizánci művészet). Az 537. XII. 27: fölszentelt →Hagia Sophia a pátr. katedrálisa, s az egész birod. misztikus közp-ja lett. E tp-ban találkozott ünnepeken s ünnepi tárgyalásokon a császár és a pátr. Itt tartották a császári család keresztelőit, s a zsin-okat is. Közelében állt s vele egységet alkotott az Eiréné-tp. Az Apostolok tp-ában nyugodott Nagy Konstantin és sok utóda, de itt őrizték Szt András ap., Szt Lukács evang. és Szt Timóteus sírját is. Az 5. sz: építették a Chalkoprateia negyedben azt a Mária-tp-ot, melyben az Istenanya övét tisztelték. A 473: Palesztinából ~ba hozott Istenanya-ruha számára kpnát építettek a Blachernen negyed Mária-tp-ához. ~ egyik legszebb épülete a 881: épített Nea, Krisztus, Mária és a Főangyal tiszt-ére szentelt tp. A 12. sz: építették a Pantokrátor-tp-ot. A 13. sz. végén átépítették a Theotokosz Pammakaritosz-tp-ot. 1204-ig a Bukoleon negyed Mária-tp-ában tisztelték az →Abgár-képet, s a közeli ktorban a →Hodégétria-ikont, a Szt Lukácsnak tulajdonított Mária-képet. A Studiu ktor régi Szt János-baz-jában őrizték Ker. Szt János fejét. Ezek és hasonló ereklyék miatt ~ a kk-ban K legnagyobb zarándokhelye volt. -

~ vallási életét jelentősen befolyásolták a szerzetesek. Így nekik köszönhető a 6. sz. elején a →kalkedoni zsinat tanításához való visszatérés s a →képvita pozitív vége. Az uniós törekvéseket a szerz-ek főleg a →lyoni zsinat (1274) idején, majd a 14-15. sz: ellenezték. A 14. sz: a szerz-ek révén vált jelentőssé a →hészükiazmus. ~ jelentősége a tart. és egy. zsin-okon is megmutatkozott. 787: a II. niceai zsinatot ~ba hívták össze. - 1204: a keresztesek hódítása csapás volt ~ra. Az ereklyék jelentős részét Ny-ra vitték, a pátr. Nikaiába telepedett át, lat. patriarchátust s több tp-ban kápt-okat alapítottak. 1261 u. ~ régi fénye már nem állt vissza. 1453 a végső romlást hozta, bár a szultán tisztelte a pátr-t, kinek hatalma a török területen érvényesülhetett. Az oszmán birod. bukásával ~ patriarchátusa a városra, a közvetlen környékre korlátozódott. Egyhkormányzati jelentősége a 20. sz: a szórványban alakuló gör. ort. egyházak szaporodásával nőtt meg. - II. Kolostorok. A hagyomány szerint Nagy Konstantin idejében 12 ktort alapítottak, okmányszerűen azonban 382: Izsák apát alapította az első, Dalmatosz ktort. 448: már 23 apát írta alá →Eutükhész letételét. 518: 53, 536: 68 ktort említenek. A 7. sz-tól a császári család tagjai, pátr-k, előkelő családok alapítottak ffi és női ktorokat egyaránt. A ktorok kezdetben a pp. joghatósága alatt álltak, később azonban önállóvá lettek. A szerz-ek Nagy Szt Vazul szabályait követték, de sem egységes regula, sem ktorok feletti szervezet nem volt. A Dalmatosz ktor igumenjét ~ ktorai exarchájának tekintették. I. Jusztinianosz cs. (ur. 527-565) 3 évben állapította meg a novíciátus idejét, s minden ktor számára előírta a közösségi életet. Tudunk a ktorok mellett élő →rekluzákról, s néhány →stilitáról is. Legalább 3 →kettős kolostor is volt ~ban. 328-1453: közel 300 ktor volt ~ban. A 9. sz-tól 12 ktor alapítólevele ismert. A lit-ban a palesztinai Szt Szabbász-, egyébként a Theotokosz Euergetisz-ktor volt a minta. 25-40 szerz. élt egy-egy ktorban, de a Studiu ktornak több mint 100 szerz-e volt. 1204-61: több ktort lat. szerz-ekkel népesítettek be, ill. társaskápt-ná alakítottak át. 1453: a törökök 30 ktort találtak ~ban, melyekből dervisisk-t, ill. mecsetet formáltak. 1960: ~ban 1 ktor volt. - A 4-5. sz: a teol. viták idején ~ ktorai az igaz hit mentsvárai voltak. Így 431: a Dalmatosz ktor védte meg Alexandriai Szt Cirillt és az →efezusi zsinatot II. Theodosziosz cs. (ur. 408-450) udvara ellen. A képvita idején V. Konsztantinosz cs. (ur. 741-775) a Dalmatosz ktorból kaszárnyát alakított, a dioszi ktort pedig lerombolta. Az üldözött szerz-ek gyakran fordultak a pápához, a szerzetesség egésze azonban, főleg a 13-14. sz: ellenséges volt Róma iránt. A ktorok életét főleg az aszkézis töltötte be, néhány ktor azonban a tud. élet közp-ja lett. A Ker. Szt János ktor (Szt) Theodorosz vezetése mellett a teol. kutatás, a himnuszkölt., a kódexmásolás és ikonfestés isk-ja lett. Művei Oroszo-ig eljutottak. Több ktornak volt gazdag kvtára. A ktorok jelentős karitatív közp-ok is voltak. Kórházat, szegény-, árva- és zarándokházat tartottak fenn, gondozták a szegényeket. - III. Patriarchátusok. Az ort. patriarchátushoz ~on kívül 4 metropolia tartozott. A pátr. székhelye a Hagia Sophiában, 1454: az Apostolok tp-ában, majd a Pammakarisztosz-, 1612: a Szt György-tp-ban. 1990: szűkebb joghatósági ter-én, Töröko-ban a patriarchátusnak mindössze 5 kis létszámú egyhm-je volt. Erősítése érdekében a görögo-i és a ciprusi ort. egyh. átengedte neki (Afrika kivételével, amely az alexandriai pátr. joghatósági területe) az egész görög, többmilliós világszórványt. ~ joghatósága alatt vannak még nemzetiségre való tekintet nélkül a finn és a krétai autonóm egyh., a dodekanészoszi (gör. szg-csoport) egyhm-k, s egyéb ktorok mellett az →Athosz-hegyi közösség 20 ktora a hozzájuk tartozó szerz-telepekkel együtt. - Az 1204: alapított lat. patriarchátushoz virágkorában 22 érsség tartozott. 1261: a pátr-t elűzték, Róma azonban életben tartotta a patriarchátust azzal, hogy a genovai érs-nek alárendelt pátriárkai vikáriust küldött ~ba. 1314: a pátr. Negropontoszban, 1453: Velencében telepedett le, s vikáriust küldött maga helyett. 1772: a vikárius érs. rangot kapott, maga a pátr. címzetesként Rómában élt. - A bizánci rítusú gör. kat-oknak 1865 óta ~ban ap. delegátusuk volt, 1932: saját pp-öt kaptak. - IV. egyetemes zsinatok. 381: a 2., 553: az 5., 680: a 6. (trullai), 869: a 8. egy. zsin-ot a keletrómai császár hívta össze, s a pápa jóváhagyta: →konstantinápolyi zsinat. **

LThK VI:484. - Berki 1994.