Kniezsa István (Trsztena, Árva vm., 1898. dec. 1.-Bp., 1965. márc. 15.): nyelvész, egyetemi tanár. - Trsztenán, Nyitrán járt isk-ba, éretts. után 1916: bevonult katonának, megsebesült, jobb kézfeje megbénult. 1921. X-ig Győrött katona, 1921. XI: irodasegédtiszt a bpi rendőrségen. 3 félévig jog-, 1924/25: m-tört. szakos hallg., utóbb az Eötvös Koll. tagja, ahol Melich Jánostól szláv nyelvészetet tanult. 1928. VI: m. nyelvészetből drált. 1928: Berlinben, 1930/31: és 1934/35: Varsóban, Krakkóban és Lembergben szlavisztikai ösztöndíjas. 1930. IV-1940. X: az OSZK-ban kvtárnok. 1934: a bpi egy. a szláv nyelvészet mtanárává képesítette, uo. 1938: rk. tanár. 1940. X: a kolozsvári egy. ny. r. tanára s az Erdélyi Tud. Int. üv. ig-ja. 1941-65: a bpi egy. tanszékvez. tanára. - 1939. V. 12: a MTA l., 1947. VI. 6: r. tagja, 1942: a SZIA II. o. tagja, 1944-48: a M. Nyelvtud. Társ. titkára, 1950-53: aleln., 1953-59: eln. - A településtört-tel kapcsolatos hely- és személynév-kutatásaival a hazai településtört. filológia megalapozója; földolgozta a m. nyelv szláv elemeit. - M: M. helyesírás a tatárjárásig. Bp., 1928. (M. Nyelvtud. Társ. kiadv. 25.) - A szlávok. Uo., 1932. (Kincsestár 26.) - A családnevek képzése. Uo., (1933 k.) é.n. - A m. sz hang eredete. Uo., 1933. (Klny. M. Nyelv) - Ungarn zur Zeit der Landnahme. Krakow, 1933. - A felvidéki családnevek. Vázlat. Bp., 1935. (soksz.) - M. hatás a kaj-horvát terminológiában. Uo., 1936. (Klny. Nyelvtud. Közlem.) - Pseudorumänien in Pannonien und in der Nordkarpathen. Uo., 1936. - A Ny-mo-i besenyők kérdéséhez. Uo., 1937. (Klny. Domanovszky emlékkv.) - Zur Frage der gepidisch-rumänischen Symbiose in Siebenbürgen. Uo., 1937. - Mo. népei a 11. sz-ban. Uo., 1938. (ném-ül: Ungarns Völkerschaften im XI. Jahrhundert. Uo., 1938) - Cirillbetűs szláv szövegek nemzetk. tud. átírása. Uo., 1939. (OSZK kiadv. 8.) - Az esztergomi kápt. 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Uo., 1939. (Klny. Századok) - Gepidák voltak-e a székelyek? Veszprém, 1939. - A magyarság és a nemzetiségek. Bp., 1939. (Klny. Az ezeréves Mo.) - Szt István kultusz és a szlovákok. Kecskemét, 1940. (Klny. Kisebbségi Körlevél) - Adalékok a m-szl. nyelvhatár tört-éhez. Bp., 1941. (ném-ül: Zur Geschichte der ung-slowakischen ethnischen Grenze. Uo., 1941) - Erdély földr. nevei. Uo., 1941. (Klny. Erdély) - Elvonás m-tót helynevekben. Uo., 1942. (Klny. Melich emlékkv.) - A szláv ap-ok és a tótok. Uo., 1942. (Klny. M. Tört-tud. Int. Évkv-e) (ném-ül: Die Slavenapostel und die Slowaken. Uo., 1942) - Erdély víznevei. Kolozsvár, 1942. (Klny. Erdélyi Tud. Int. évkv-e) - Az Ecsedi-láp környékének szláv eredetű helynevei. Debrecen, 1943. - A párhuzamos helynévadás. Egy fejezet a településtört. módszertanából. Uo., 1949. (Településtört. tanulm-ok 2.) - A zobori apátság 1111. és 1113. é. okl-ei mint nyelvi (nyelvjárási) emlékek. Debrecen, 1949. (Klny. M. Népnyelv) - Helyesírásunk tört. a kv-nyomtatás koráig. Bp., 1952. (Nyelvészeti tanulm-ok 2.) - Die Sprache der alten Slawen Transdanubiens. Uo., 1955. (Klny. Studia Slavica) - M. állami és jogi terminológia eredete. (Több hozzászólással) Uo., 1955. - A m. szlavisztika problémái és feladatai. Uo., 1958. - A m. helyesírás tört. 2. jav. kiad. Uo., 1959. - Charakteristik der slawischen Ortsnamen in Ungarn. Uo., 1963. (Klny. Studia Slavica) - A m. és szl. családnevek rendszere. Uo., 1965. - A m. nyelv szláv jövevényszavai. 1-2. köt. 2. kiad. Uo., 1974. - A Településtört. tanulm-ok. 1-2. köt. (Bp., 1943-44), többekkel a Monumenta Transsilvanica. 1-3. köt. (Uo., 1943-44) szerk-je. Szerk. 1948-49: az Études Slaves et Rounaines negyedévi folyóir-ot; 1952: a Slovenska Jazykove pomiatky z Madarska. Mo-i szláv nyelvemlékek. (1. köt.); 1955-64(?): a Studia Slavicát; 1956: az Ált. nyelvészet, stilisztika, nyelvjárástört. A 3. Orsz. M. Nyelvész kongressz. előadásai (Bp., 1954. XI. 11/13.) kiadványt. T.E.

~ irod. munkássága. Bp., 1939. (Klny. MTA Alm.) - Ker. m. közél. alm. I:523. - SZIA tagajánl. 1942:6. - M. Tud. 1965:519. Arck. - Décsy Gyula: I. K. Wiesbaden, 1967. (Klny. Ural-Altaisches Jahrbuch) - MÉL I:941. - Kiss Lajos: ~. Bp., 1968. (A M. Nyelvtud. Társ. kiadv. 123.) - MTA tagjai 1975:448.