Magyar Katolikus Lexikon > K > Kijev


Kijev: kezdetben Oroszország központja (→Kijevi Oroszország), 1362-1686: litván, ill. lengyel fennhatóság alatt, majd Oroszország része. 1917: Ukrajna, 1928: a Szovjetunió Ukrán Szövetségi Köztársasága, 1991: ismét Ukrajna fővárosa. - 1. r.k. püspökség. 959: Szt Olga I. Ottótól (ur. 936-973) pp-öt és papokat kért. Magdeburgi Szt Adalbertet föl is szentelték „Oroszország püspökévé”, de csak 961-62: tartózkodott ~ben, majd menekülnie kellett. A 12. sz. elejéig nyomai vannak a Rómával való kapcsolatnak. 1320-tól a 18. sz. végéig töretlen a pp-ök sora. Radosevszkij pp. (1619-33) letelepítette a jezsuitákat. 1640: Szokolovszkij pp. egyhm. zsin-ot tartott. 1655: a kozákok elpusztították ~ kat. tp-ait, ezért a pp-ök az egyhm-n kívül, 1723-tól Zsitomierszben éltek. Ozsga pp. (1723-56) kezdte az egyhm. újjáépítését. II. Katalin cárnő Lengyo. felosztása után 1798: ~ kat. ppségét megszüntette. - Mpp-ei: 1320: Henricus OP, 1350 u. Jacobus OP, 1370: Philippus OP, 1404 k. Treszka Michael OP, 1414 k. Andreas OP, 1422: Michael OP, 1431: Martini Stanislaus, 1451 k. Johannes OP v. OFM, 1451: Clemens, 1473: Narburt Albertus, 1507: Radzivil Matthias, 1544: Andruszevicz Johannnes, 1555: Soltan Josephus, 1564: Pac Nicolaus, 1572: Voronyeczki Jacobus, 1588 u. Wereszinszki Josephus, 1599: Kazimierszki Christophorus, 1618: Radosazevszki Boguszlav, 1633: Szoldrszki Andreas, 1636: Szokolovszki Alexander, 1646: Zaremba Stanislaus, 1655: Viejszki Thomas, 1679: Zaluszki Andreas, 1691: Szwiecicki Nicolaus, 1698: Gomolinski Johannes, 1711: Arcemberszki Valentinus, 1717: Tarlo Johannes, 1723: Ozga Samuel, 1749: Soltyk Cajetanus, 1759: Zaluski Joseph, 1774: Osszlinszki Franciscus, 1775: Cieciszowski Caspar. - 2. ortodox metropolia. A legrégibb gör-ort. ppi székhely Ukrajnában. 1039: a konstantinápolyi patriarchátushoz tartozó metropolia. 1017-37: épült a Szt Bölcsesség-katedrális. Számos tp-ával s a körzetében lévő →barlangkolostorokkal vallási közp. lett. Metropolitája „~ és egész Oroszország főpapja” volt. A tatár pusztítás után a pátr. 1299: Vlagyimirba, 1328: Moszkvába települt át. - Izidor pátr. 1441: kihirdette a firenzei uniót (→bázeli zsinat), ezért fogságba vetették, 1457: lemondott. 2. utóda, Gergely pátr. a 16. sz: fölszámolta az uniót, M. Rahoza pátr. (1588-99) ellenben csatlakozott a →breszti unióhoz. - ~ 1620: felújította a Konstantinápolytól való függést, pátriárkái 1685: a moszkvai patriarchátus, 1721: a →Szent Szinodus alárendeltjei lettek, metropoliából ppséggé fokozták le. - 1917: megalakult az autokefál ukrán egyh., de 1920: az ismét felállított moszkvai patriarchátus alá rendelték. ~ben a 19. sz: 52, 1960 k. 8 ort. tp. volt. - 3. g.k. metropolia. 1441: Izidor, 1458: Gergely metropolita sikertelen kísérlete után 1596: megszületett a breszti unió. Két kivétellel ~ suffraganeus pp-ei is csatlakoztak hozzá. 1720: Kiszka Leó metrop. kialakította az egyházszervezetet és biztosította a papképzést. Lengyo. felosztásakor a metropolia is kettészakadt, s II. Katalin 1795: megszüntette. Az utolsó metrop., Theodor Rosztockij szentpétervári fogságában halt meg. 1839: a híveket erőszakkal kényszerítették vissza az ortodoxiába. - Mpp-ei: 1437: Izidor, 1452: Gergely, 1474: Michael, 1492: Joseph; 1588: Rahoza Michael, 1600: Pociej Hüpatius, 1613: Rutszkij Josephus, 1637: Korszak Raphael, 1642: Szielava Antonius, 1657: Kolenda Gabriel, 1674: Zochowszki Ciprianus, 1695: Zaleczki Leo, 1708: Winnicki Georgius, 1713: Kiszka Leo, 1729: Sztyepszki Atanasius, 1748: Hrebniczki Florianus, 1756: Wolodkovicz Felicianus, 1762: Sztyepszki Leo, 1781: Tanosza Smogorzevszki Jazon, Horbacki Gedeon, 1785: Rosztockij Theodor. I.E.

Gams 1873:348, 362. - LThK VI:142.