Magyar Katolikus Lexikon > K > Kerényi


Kerényi Grácia (Bp., 1925. szept. 9.-Bp., 1985. ápr. 7.): költő, műfordító. - A középisk-t Bpen végezte. A bpi tudegy. bölcs. karának hallg-ja. 1944. IV. 3: följelentés alapján a Gestapo letartóztatta, „tévedésből” Auschwitzba szállították, ahonnan ekkor már Svájcban tartózkodó apja, →Kerényi Károly kapcsolatai révén kiszabadult, s a ravensbrücki táborban 1945. IV. 30: érte meg a háború végét. Folytatta egy. tanulm-ait. 1948: m-gör-lat. szakos tanári okl-et szerzett, 1972: Varsóban drált, 1982: kandidált. 1946-50: a bpi tudegy. gyakornoka, 1951-52: az Ogy. Kvtár alkalmazottja, majd szabadfoglalkozású író, fordító. 1980-83: az ELTE lengy. tanszékének mb. előadója. Lengy., gör., lat., fr., ném. nyelvből ford. - M: Azonosulások. Versek. Bp., 1968. - Csupa boldogság. Regényminiatűrök, kisprózák, stílusparódiák. Uo., 1977. - Utazások könyve. Uo., 1979. - Dalok könyve. Uo., 1982. - Nálunk a málnabokrok. Uo., 1985. - Testnek feltámadása. Uo., 1982. - Titkos szabadság. Vál. versford. Uo., 1982. B.Sz.

Kerényi György (Csorna, 1902. márc. 9.-Bp., 1986. dec. 30.): népzenekutató, zeneszerző. - 1920-25: Bpen a Liszt F. ZF-n Kodály Zoltán növ-e zeneszerzés tanszakon. 1925: a Tudegy-en drált. Győrött a Győri Hírlap munk., tanár és szegyh. karnagy. 1930: Berlinben a Coll. Hungaricum, 1932: Rómában az Accademia Hungarica ösztöndíjasa. 1934-38: Bartók Béla munk. a népzenekutatásban. 1934-40: Bpen a Chinoin vegyeskarának karnagya. 1949-70: a MTA Zenetud. Int. népzenekutató csop. osztályvez-je. - Szerk. 1933-50: Énekszó folyóir. Kertész Gyulával; 1941-50: Éneklő Ifjúság folyóir. 1951-: a M. Népzenetára I. Gyermekjátékok, 1950: II., Jeles napok, 1970: IV. Párosítók. - ~ szövegével énekeljük az →Éneklő Egyház 113. sz. énekét. - M: A m. jambusdallamok ritmusa. Bp., 1925. Dissz. - Angyali énekszó. Közread. Uo., 1932. - Kétágú síp. Kórusművek. Uo., 1934. - Madárka. 102 népdal. Uo., 1934. - Ludas játék. Kórusművek. Uo., 1936. - Kilenc leánykar. Uo., 1939. - Énekes líceum. 1-4. r. Énekkv. a líceumok és leánylíceumok 1-4. o. sz. Uo., 1939-45. - Énekes ÁBC. Gimn. sz. Rajeczky Benjáminnal. Uo., 1938. (13. kiad. Uo., 1946) - Jegyzetek a dallam szépségéhez. Uo., 1947. - Gyermekjátékok. Szerk. Uo., 1951. (A M. Népzene Tára 1.) - Jeles napok. Szerk. Uo., 1953. (uaz 2.) - A regős ének magja. Uo., 1953. - Útmutató a népi énekes-táncos gyermekjátékok gyűjtéséhez. Bakos Józseffel. Uo., 1953. - „Megy a kosár” Uo., 1957. - Párosítók. Szerk. Uo., 1959. (A M. Népzene Tára. 4.) - Népies dalok. Közread. Uo., 1961. (ném. Bp-Mainz, 1964) - Szentirmai Elemér és a m. népzene. Uo., 1966. - Magyar énekes népszokások. Közread. Uo., 1982. - Az Új lex. (1-6. köt. Bp., 1936) munk. - 1933. X-1950. V: az Énekszó fel. szerk-je és 1948:5. sz. kiadója is, 1941-48: az Éneklő Ifjúság szerk-je. **

Molnár 1936:416. (*Győr) - ZL 1965. II.314. - Ki kicsoda a m. zeneéletben? 1979:162. - Brockhaus II:283. - Gulyás XVII:202.

Kerényi György (Napkor, Szabolcs vm., 1910. szept. 25.-Zürich, Svájc, 1985. dec. 3.): pap. - A teol-t a KPI-ben végezte, hittud-ból drált, 1935. VI. 16: Esztergomban szent. pappá. Bpen hitokt., 1936: Balassagyarmaton kp., 1937: Bpen hitokt., 1941: Bp-Szt Család, 1946: Bp-Óbuda pléb. kp-ja. 1956: Angliában, 1966: Svájcban telepedett le, ahol hitokt. - M: Madárka. 102 m. népdal. Összeáll. Garfield, é.n. - Zürichben 1971. VII-1973: XII: a svájci magyar kat. egyhközs-ek Tájékoztató c. lapjának szerk-je. 88

Pilinyi 1943:13. - Schem. Strig. 1947:236. - Mildschütz 1977:115. (708.) - Viczián 1995:175. (1767.)

Kerényi Jenő (Bp., 1908. nov. 20.-Bp., 1975. júl. 10.): szobrász. - 1925: az Iparrajziskola, 1931-37: a Képzőműv. Főisk. növ-e (Bory Jenőnél). 1937-38: római ösztöndíjasként az →etruszkok szobrászata, később Bourdelle, Mestrovic, Medgyessy hatott rá. - M: Kisplasztikák, csoportkompozíciók. Fiatalkori, vallásos témájú szobrait (Mária, Ker. János, Mózes) asszimetrikus arányok, a szenvedés realista ábrázolása (Golgota) jellemzi. Első kiállítása 1934: volt. Szobrai köztereken: Hősi emlékmű. Léva, 1943. - Partizán emlékmű. Sátoraljaújhely, 1948. (az 1950-90: monumentális műv. prototípusa lett)  - Osztyapenkó emlékmű. Bp., 1951. - Anya gyermekével. Almásfüzítő, 1963. - Legenda. Tihany, 1963. - Munkásmozgalmi emlékmű. Nagykanizsa, 1964. - Mária-szobra a Központi Papnevelő Intézet kápolnájában áll. **

KMML II:351.

Kerényi (1937-ig Kreutz) József (Győr, Győr vm., 1902. márc. 11.-Győr, 1977. jan. 27.): plébános. - A középisk. 1-4. o-át és a tanítóképzőt Győrött végezte, 1921: tanítói okl-et szerzett, 1921/22: a komárom-újvárosi r.k. népisk. tanítója. Magántanulóként 1925: Veszprémben éretts., ahol teol. hallg., 1929. VI. 23: pappá szent. Karádon, 1932: Keszthelyen, 1936: Balatonalmádiban kp., 1937. IX: Pápán hitokt., 1941. IX: Veszprémben a Szt László pléb. szervező lelkésze. 1945. XII: plnos, az AC egyhm. titkára, 1946: az AC egyhm. üv. főtitkára, 1959. VIII-1974: nyugdíjazásáig Lesencetomajon plnosh. - Karádon Szívgárdát, Keszthelyen ffi Credo-egyesületet szervezett, Pápán új alapokra fektette az Áll. Tanítóképző kántorképzését, Veszprémben AC-tanf-ok s a Caritas főtitkáraként az amerikai segélyakciók irányítója. - M: Egyhm. kalendárium. Szerk. H.é.n. (könyvészetekben ilyen címen nincs) (10 ezer pld.) - 1943. XII-1946. XII: a Veszprém-Egyházmegyei Katolikus Tudósító fel. szerk-je, 1947: a Veszprém-Egyházmegyei Körirat kiadója (ebben: A veszprémi egyhm. legutolsó 25 évének tört. a statisztika tükrében c. műve). 88

Veszprém m. sajtóbibliogr. 1957:91. (239, 240.) - Pfeiffer 1987:588. (elégtelen könyvészeti adatokkal; a Keszthelyi Katolikus Tudósító bibliogr. leírásában ~ neve nem található!) (*Győrnádorváros!)

Kerényi József (Kispest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1939. nov. 27.-): építész. -1963: a bpi Műszaki Egy-en építész diplomát szerzett. Az Orsz. Műemlékvédelmi Felügyelőségen 1964: Kecskeméten a BÁCSTERV-nél, 1984: Bpen a Városépítési Tervező Váll-nál dolg. - 1988: a Műszaki Egy-en tanár. - Egyh. művei: 1965-74: Kecskeméten vez. a zsinagóga és a v. ferences kolostor átalakítását. 1971-74: Kunadacson kápolnát, 1979-82: Kiskunmajsán ravatalozót, 1981-81: Cegléden kápolnát épített. **

KMML II:372.

Kerényi Károly (Temesvár, Temes vm., 1897. jan. 19.-Kilchberg, Svájc, 1973. ápr. 14.): vallástörténész, ókortudós. - 1915: Aradon éretts. 1915-19: a bpi tudegy-en drált, 1920: lat-gör. szakos tanári okl-et szerzett, 1919-28: a bpi Szt István Gimn. tanára, közben Heidelbergben és Tübingenben képezte magát tovább. 1926. VI. 22: a gör. és róm. vallástört. tárgykörből a bpi tudegy. mtanára. 1926-34: az Egyetemes Philológiai Közlöny klasszika-filol. rovatának szerk-je. 1934. VII. 14: a pécsi egy. ny. rk., 1936. VII. 2: ny. r. tanára. Új klasszika-filológusi tudóstípus jelent meg vele, aki az ókori görögség mitológiai kincsét mindenkori értékeinek fényében értelmezte. A régészet és a filol. egységére törekedett, gondolkodásának előterébe került a vallástört. kutatása. 1934: létrehozta a Stemma-Társaságot és 1935-39: a 3 számot megélt Sziget c. folyóiratát. A nemzszoc. eszmének a mítosszal való visszaélése ellenében és a humanista hagyomány védelmező fölelevenítése érdekében megkezdte egy egyetemes mítoszmagyarázat kiépítését. 1940. X. 19-1943. IV: a szegedi egy. ny. r. tanára, a klasszika-filol. int. vez-je (1949-ig helyét fönntartva helyettesítették), családjával Svájcban telepedett le. 1944-48: a bázeli egy. m. nyelvi vendégtanára, 1948-66: a zürichi C. G. Jung Institut, 1955-56: a bonni egy. tanára. - M: Die griechisch-orientalische Romanliteratur in religionsgeschichtlicher Beleuchtung. Tübingen, 1927. - Aeneis 1-4. [Írta Publius Vergilis Maro] Szemelvények a gimn. és reálgimn. 6. o. sz. Bev. és magy. Bp., 1929. - Aeneis 6-12. Uaz 7. o. sz. Vál. és magy. Uo., 1930. - Platon és Aristoteles. Olvasókv. a gimn. 8. o. sz. Uo., 1931. - Halhatatlanság és Apollon-vallás. Platon Phaidonjának megértéséhez. Uo., 1933. - Dionysos und das Tragische in der Antigone. Frankfurt am Main, 1935. - Az ókor tört. Mint a Hóman Bálinttal és Szekfű Gyulával együtt szerk. Egyetemes tört. (1-4. köt.) 1. köt-e. Bp., 1935. - Apollon. Wien, 1935. - Pythagoras és Orpheus. Bp., 1938. (Fil. ért-ek 9.) (ném. Zürich, 1939) - Die antike Religion. Eine Grundlegung. Leipzig, 1940. - Az ismeretlen Berzsenyi. Bp., 1940. - Einführung in das Wesen der Mythologie. C. G. Junggal. Amsterdam-Leipzig, 1941. - Hermes, der Seelenführer. Leipzig, 1942. - Die Töchter der Sonne. Zürich, 1942. - Mythologie und Gnosis. Amsterdam, 1943. - Beszélgetések a szerelemről. Pseudo-Antisthenés. Közrebocsátotta. Bp., 1943. - Vater Helios. Amsterdam, 1943. - Romandichtung und Mythologie. Eine Briefwechsel. Thomas Mann-nal. Zürich, 1945. - Der göttliche Arzt. Basel, 1948. - Studien in Griechenland. Zürich, 1952. - Unwillkürliche Kunstreizen. Uo., 1954. - Umgang mit Göttlichem. Über Mythologie und Religionsgeschichte. Göttingen, 1955. - Die Mythologie der Griechen. Zürich, 1956. - Griechische Miniatüren. Uo., 1957. - Die Heroen der Griechen. Uo., 1958. - Abenteuer mit Monumenten. Olten, 1959. - Humanistische Seelenforschung. München-Wien, 1966. - Auf Spuren der Mythos. Uo., 1967. - Tage- und Wanderbücher 1953-1960. Uo., 1969. - Die höhere Standpunkt. Zum Humanismus des integralen Menschen. München, 1971. - Dionysos. Das Urbild der unzerstörbaren Lebens. Uo., 1973. - Gör. mitológia. Bp., 1977. - Halhatatlanság és Apollon-vallás. Ókortud. tanulm. 1918-1943. Uo., 1984. - Mi a mitológia? Tanulmányok a homéroszi himnuszokhoz. Uo., 1988. B.Sz.

Szegedi egy. alm. 1971:81. Arck. - Magris, Aldo: Carlo Kerényi a la ricerca fenomenologica della religione. Milano, 1975. - ~ és a humanizmus. (Írták: Árkay László, Dénes Tibor stb.) Zürich, 1978.

Kerényi Olaf Lajos, OSB (Kapuvár, Sopron vm., 1912. okt. 8.-São Paulo, Brazília, 1977. aug. 24.): gimnáziumi tanár, brazíliai magyar főlelkész. - A gimn-ot a szombathelyi prem-eknél kezdte, Pannonhalmán fejezte be. 1931. VIII. 6: lépett a r-be. 1937. VI. 13: pappá szent. 1938: Pápán m-lat. tanár. 1940: házgondnok. 1944: tábori lelkészként kórházi szolgálatra hívták be. Hadikórházával együtt került Ny-ra. A háború után Beuronban (Bajoro.) élt. 1947. VIII. 13: érkezett São Paulóba, megszervezte a vasárnapi m. rádióórákat, s mint m. főlelkész 1954-től kiadta a Pax c. kőnyomatos egyhközs. lapot. Gimn. tanár, novícmester, alperjel, lpászt., egyes-ek vez-je, 1963-77: a m. kolónia Szt István Egyhközs-ének főlelkésze volt. - M: A m. irod. népiesség úttörői. Pannonhalma, 1939. (Pannonhalmi füzetek 23.) - A ker. nev. alapelvei. Pápa, 1942. - Egy irod. vita a 18. sz. végéről. Szombathely, 1942. - A sztmise rendje. S.a.r. São Paulo, 1966. - 1942. III. 15-1944. X. 1: a Pápa és Vidéke c. hetilap fel. szerk-je, 1948. II. 1-1950. IV: a São Paulo-i Délamerikai Magyar Hírlap (Gazeta Húngara) fel. szerk-je és kiadója. 88

Schermann 1940:138. - Veszprém m. hírl-ok 1957:171. - Szolg. 1978. 37:101. - M. bencések 1981:37. - Viczián 1995:175. (1410.)