🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > E > etruszkok
következő 🡲

etruszkok, ravennek, tirrének, tuszkok: Itáliában az Appenninek és a Tirrén-tenger között, a mai Toszkánában és a vele D-en határos hegyvidéken a Tiberisig terjedő területen letelepedett nép. - Származásuk felderítetlen, etnikai tekintetben az ómediterrán őslakossághoz tartoznak mint a ligurok, Kisázsiából (Lydiából), v. talán É-ról, vsz. több szakaszban vándoroltak be. Szoros kapcsolataik voltak a görögökkel, s közvetítettek a gör-ök és a rómaiak között, de a Lukmánia-hágón keresztül élénk kapcsolatot tartottak fenn a rhaetiekkel is. Megerősített, egymással laza kapcsolatban álló városokban laktak (Firenze, Arezzo, Cortona, Orvieto, Veji, Tarquinia, Caere stb.) és jellegzetes halottkultuszt űztek, amit a királyok végeztek (mint az Égeiszben, Máltán v. Szicíliában), s halottaiknak nekropoliszokat építettek. Bár a gazdag sírmellékletek sok érdekes archeológiai lelet felfedezését tették lehetővé, az ~ körül több a rejtély, mint amennyit tudunk róluk. Vsz. emberáldozatokat mutattak be olyan formában, mely mintaképül szolgált a későbbi róm. gladiátor-küzdelmekhez s bőven voltak mágikus-vallásos szokásaik, melyeknek szintén erős hatása volt a rómaiak vallásosságára (madarak repülésének megfigyelése, a belsőségek megszemlélése, a rossz előjelek figyelése és kísérlet arra, hogy elhárító v. vezeklő rítusokkal elhárítsák a gonosz befolyást stb., →divinatio). Legfőbb istenük Tinia volt, aki nagyjából a róm. Jupiternek felel meg. Vsz. a rómaikkal ellentétben matriarchális jogrendben éltek. Az indoeurópai mítosznak az etruszk szellemmel való találkozása →Róma alapításának mítoszokkal körülvett mondájában szinte történelmi alakot öltött. **

új

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.