Magyar Katolikus Lexikon > K > Kende


kende, kündü: szakrális fejedelem a →kazár birodalomban, a hierarchia 3. méltósága (→kettős királyság). A honfoglaló magyar →törzsszövetségben szakrális fejedelem a hadi erőket uraló →gyula mellett. - Nyelvünkben a szó a kazár-magyar együttélés kései szakaszában, 850 k. honosodott meg, vsz. kündü alakban (kazár-török kündü < mongol[?] kündü, 'súlyos, tekintélyes', esetleg mongol kündület, 'tisztelet'). A magyarokról szóló arab (Ibn Ruszta, 760 u.-9. sz. eleje) és perzsa (Gardézi) tudósításokban a magánhangzóval el nem látott, ill. ki nem pontozott alak a k.n.d.h egyaránt olvasható kündünek, kundunak, kendének. - Ibn Fadlán (760 u.-9. sz. eleje) tudósítása szerint a ~ a tényleges hatalmat gyakorló fejed. (→kagán) és a kagán bég után következett rangban. Írott alakja: k.n.d.r kagán, ahol az r lehet elírás. Tény azonban, hogy Bíborbanszületett Konstantin tudósításából tudjuk, hogy a kazár kagán Levédinek nemes kazár nőt adott feleségül, és fölajánlotta, hogy legyen a türkök (azaz m-ok) fejed-e, aki csak neki engedelmeskedik. Levédi elhárította a k.n.d.r/k.n.d.h méltóságot, s maga helyett Ügyek fiát, Álmost (Anonymus), v. Előd fiát, Álmost (Kézai), esetleg Álmos fiát, Árpádot ajánlotta. - A ~ méltósága nemzetségen belül öröklődött, de elfogadása nem volt kötelező, amint ezt a kazárokról szóló arab tudósítások megerősítik (Isztakhri [†957], Ibn Haukál [943-979], Ibn Athir [1160-1234], Ibn Ruszta, Ibn Fadlán). Ha vállalta a méltóságot, figyelmeztették jogaira és kötelességeire, az uralkodása alatt elkövethető hibákra és mulasztásokra. Ha mindezek után is vállalta, fojtogatni kezdték, s közben megkérdezték tőle, hogy meddig, hány évig kíván uralkodni. Ha elérte az általa megjelölt évet, v. uralkodása éveinek száma 40 lett, megölték. Halál lett osztályrésze a népet ért csapásokért is. - A magyar törzsszövetségben a kettős fejedségnek megfelelően (Ibn Ruszta és Gardézi szerint) a ~ volt a szakrális fejed., míg a tényleges fejedelem dzs.l.h, azaz →gyula volt. („Vezetőjüket ~nek hívják. Ez a név uralkodójuk megkülönböztető neve, mert gyula a neve annak a férfiúnak, aki [tényleges kir-ként] uralkodik felettük. Minden magyar arra hallgat, amit a gyulának nevezett fejedelmük támadás és védelem dolgában és másban parancsol nekik.”) - A m. kettős fejedséggel kapcsolatban (a kazárokéhoz való hasonlóságát v. eltérését, ill. fennállásának idejét illetően), továbbá hogy a →honfoglalás előtt és után ki v. kik töltötték be a ~ v. gyula pozícióját, a nézetek eltérők. Az biztos, hogy 850 k. a kazár birod-tól föggetlenedő, abból kiváló m. törzsek nem mindenben követték a kazár példát. A ~ intézménye Álmos ~ségétől Kurszán gyula haláláig (904) fennállt, ezután fokozatosan elhalt, s a 940-es években már formálisan sem élt. -

Álmostól fia, Árpád örökölte a méltóságot. (Álmost 895 k. megölték, v. mert betelt éveinek száma [40 év], v. a m. törzseknek a besenyőktől elszenvedett veresége miatt lett osztályrésze a rituális halál.) - Györffy György szerint a honfoglalás idején Kurszán, Czeglédy Károly, Kristó Gyula, Uhrmann Iván szerint Árpád volt a ~. Utóbbi nézetet erősíti a tény, hogy Árpád tevőlegesen nem vett részt a Kárpát-medence meghódításában (a Ny-i krónikák nem említik nevét!). A gyula tisztét biztosan Kurszán töltötte be, mivel ő már a honfoglalás előtt és után is vezetett hadjáratokat. Kurszán halála után Árpád lett egy személyben ~ és gyula. Utódai közül Taksony fejed. volt az első, aki 947: hadjáratot vezetett Itáliában. - Az Árpád-dinasztia tudatosan törekedett a gyula méltóság, s vele a kettős fejedség rendszerének elfeledtetésére. A Bizáncba látogató Zolta (gör. forrásban Zaltas) úgy tájékoztatta a cs-t, hogy „ez előtt az Árpád előtt [a magyaroknak] más fejedelmük nem volt, s ettől fogva mindmáig ennek nemzetségéből lesz Turkia fejedelme”. F.I.T.

Györffy 1959. - A magyar nyelv történeti etimológiai szótára. 1. köt. A-Gy; 2. köt. H-O. Bp., 1967-70. - Kristó 1980. - The Cambridge History of Islam. Ed. P. M. Holt, Ann K. S. Lampton, Bernard Lewis. Cambridge, 1980. - Moravcsik Gyula: Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai. Bp., 1983. - A magyarság őstörténete. Szerk. Ligeti Lajos. Uo., 1986. - Tört. Szle 1987-88. (Uhrmann Iván: Az ősm. kettős fejedség kérdéséhez) - MTF I:238. - A magyar honfoglalás kútfői. Szerk. Pauler Gyula és Szilágyi Sándor. Bp., 1995. - Kristó Gyula: A magyar honfoglalás - honfoglaló m-ok. Uo., 1996.

Kende, v. Sáros vm. (Kendice, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. sóvári esp. ker-ében. - 1332: már létezett. Tp-át Szt Mihály tit-ra sztelték, a mait 1819: építették. Lakói 1614 e. ev-ok lettek. Szentpéter filiájából 1788: helyi káplánság, 1810: alapították újra. Anyakönyvei 1789-től. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1880: szl. - Filiája 1917: Somosújfalu. Lakói 2000: 1231 r.k., össz. 1305. **

KTN I:382. - Schem. Cass. 1915:98; 2000:85. - Divald 1999:257.

Kende Géza (Nagybecskerek, Torontál vm., 1889. jan. 5.-Los Angeles, Calif., USA, 1952.): festő. - 1904-05: a bpi Iparműv. Isk-n, majd a Képzőműv. Főisk-n festeni tanult, Bécsben, Münchenben, Rómában és Párizsban képezte tovább magát. 1908-tól szerepelt a Műcsarnok és a Nemz. Szalon kiáll-ain. 1921: kivándorolt az USA-ba, Buffalóban (N.Y., USA) telepedett le, 1929. VII. 4: a m. ev. egyhközs. megrendelésére Petőfi-mellszobrát állították föl. A m. tp-ban Petőfi-arcképe, a Los Angeles-i Szt István-tp-ban Szt István a pogányok között c. oltárképe, 2 csendélete a M. Nemz. Galériában, képei a San Francisco-i múz-ban. T.E.

ML 1966. II:596. (Szt István-oltárkép) - Gyimesy Kásás-Könnyű 1977:78. (†1952, Szt István-tp-ban nem oltár-, hanem falképe!) - Bölöny IV:150.

Kende (1894-ig Kilb) Gyula János, OPraem (Beregszász, Bereg vm., 1872. febr. 5.-Nagyvárad, 1947. ápr. 1.): alperjel. - 1892. IX. 8: Jászón lépett a r-be, 1896. IX. 13: ünn. fog-at tett, 1896. IX. 16: pappá szent., a bpi tudegy-en m-lat. szakos tanári alapvizsgát tett. 1898: Kassán tanulm. felügy., 1899: Nagyváradon főgimn. tanár, 1903: Asszonyvásáron (Bihar vm.) plnos, 1916: Nagyváradon tanár, 1921: Leleszen plnos. 1936: Jászón nyugalomban, 1939: Leleszen alperjel és a pléb. adm-a, 1941: Váradszentmártonban adm. - M: Horatius és Virág. Bp., 1898. - Mokány Berci ősei irodalmunkban. Kassa, 1899. 88

Vajda 1900:161. - Stefancsik-Kovács 1978:159. (92.) - Gulyás XVII:145.

Kende János, malomvízi (15. sz.): várnagy, ispán. - Hunyadi János familiárisa, 1446. VII. 26: (Malomvízi Kende néven) beregi ispán, 1448. VII. 22: egyúttal munkácsi várnagy (kormányzó), 1449. V. 31: az auránai perjelség kormányzója. T.E.

Engel II:153. (s.v. Malomvízi)

Kende János (Gyulafehérvár, Alsó-Fehér vm., 1881. szept. 26.-Kolozsvár, 1958. jún. 26.): pap, gimnáziumi tanár. - A gimn-ot és a teol-t Gyulafehérvárt végezte, itt 1904. VI. 26: pappá szent. Brassóban káplán, majd 1912-48: a kolozsvári Marianum tanára, hittanára és lelki vez-je. Az egy-en m-ném-fr. szakos tanári okl-et szerzett. 1948: az államosítás után gyóntatóként tevékenykedett. - Megalapította és 1920. XI. 15-1931. XII. 20: szerk. az Erdélyi M. Lányok. 1926. X-1932. IX: Hirschler Józseffel kiad. a Művészeti Szalon c. havi szemlét. Írásai, versei Fausztin álnéven közölte. Sz.B.

Schem. Trans. 1913:278. (s.v. Kende Severus) - Várady-Berey 1934:229. Arck. - Monoki 1941:253. - Cat. AJ. 1943:56. - Pilinyi 1943:165.

Kende László, kölcsei, SJ (Ung vm., 1722.-Nagyvárad, 1803. okt. 13.): kanonok. - 1739: lépett a JT-ba. 1754: Ungvárt, 1758: Kolozsvárt fiz. tanár és hitszónok. 1759: a Theresianum tanára, 1763: Nagyszombatban a nemesi konviktus ig-ja. 1773: nagyváradi egyhm-s pap, XI. 26: szermonostori apát. 1777. I. 31: knk. 1790. VI. 28: váradi kisprép. - Fm: Capituli catedralis Varadiensis Memoriale. Pest, 1790. **

Szinnyei VI:2. (†okt. 12.) - Schem. Mv. 1896:156. (†okt. 13.)