Magyar Katolikus Lexikon > G > Gyula


Gyula (†1004 után): magyar törzsfő, I. (Szt) István (997-1038) anyai nagybátyja. - Györffy György szerint 997 e. nem Erdély volt a ter-e, ezt Szt István bízta rá. ~ territoriumán regáléjogokat gyakorolt. K-i szert. ker. volt, ősei Bizáncból kaptak térítőket. 1003: Szt István hadjáratot indított ellene hatalmának fölszámolására, az orsz. egyesítésére. ~ a fegyveres összecsapást meg sem várva megadta magát, s ezért igen enyhe bánásmódban részesült. Talán részt vett az Ajtony elleni hadjáratban, majd az Istvánnal ellenséges Vitéz (Chrobry) Boleszláv lengy. nagyfejed-hez (992-1025) szökött, aki az egyik határvár (talán a m. kirságtól átmenetileg elfoglalt Trencsén) őrizetét bízta rá. Szt István rendkívül nagylelkűen a szökevény ~ után küldte feleségét, mégpedig úgy, hogy semmilyen váltságdíjat nem követelt érte. ~ további sorsát nem ismerjük. B.A.

Szentpétery emlékkv. Bp., 1938. (Váczy Péter: ~ és Ajtony) - Györffy 1983:618. - Kristó 1986:41.

új

Gyula, Alvarez Mendoza, Julio, Szt (Guadalajara, Mexikó, Jalisco áll., 1866. dec. 20.-San Julián, 1927. III. 30.): plébános, vértanú. - Az aguascalientesi egyhm. papjává sztelték, Mechoacanejóban lett plnos. A szegények és gyermekek barátja volt. Mesterségekre tanította híveit, hogy meg tudjanak élni. Maga kitanulta a szabóságot, hogy a ruhátlanokat a legelemibb ruhadarabokkal el tudja látni. Nagyon tisztelte a guadalupei Szűzanyát. Az üldözések idején is járta a vidéket, egy ilyen útja során tartóztatták le. Villa Hidalgóba, majd Aguascalientesbe (León áll.), San Juliánba hurcolták, itt lőtték le. - II. János Pál p. 24 társával együtt 2000. V. 21: avatta sztté. →mexikói vértanúk

Gyula, 1857-ig Német-Gyula, Magyar-Gyula, Békés m.: 1. vár. 1400 e. a Losonczi család építtette, majd a Maróthy család kapta meg. Később Corvin János, majd Brandenburgi György birtoka volt. 1530: Czibak Imre váradi pp. elfoglalta. 1552: kir. végvár lett. 1560 u. Kerecsényi László várkapitány idején jelentős erődítéseket végeztek rajta. 1566: őrsége feladta a török túlerőnek. 1695: felszabadult. 1705: a kurucok sikertelenül ostromolták. 1735: a parasztfelkelők megpróbálták bevenni. A szabályos négyszög alaprajzú vár ma is épen áll. - 2. monostor. 1313: Károly kir. 2 okl-ét a Fehér-Körös mellől in Julamunustura, 'Gyulamonostorban' keltezte. Más emléke nem maradt. Címét 1924-től adományozzák a nagyváradi, 1947-től a szeged-csanádi egyhm-ben. Viselték: Bartos Ferenc békéscsabai plnos, nagyváradi knk., 1947: Glacz Mihály, 1958: Rózsa Jenő, 1984: Bielek Gábor gyulai plnosok. - 3. ferences kolostor. 1420: Marót János macsói bán engedélyt kapott a p-tól, hogy az obszerváns bosnyák ferenceseknek a ~i vártól K-re, Vári faluban tp-ot és ktort építsen. Tervét másutt, a vártól ÉNy-ra valósította meg. 1452: a Bold. Szűz tiszt-ére épült tp-ban tartották a vikáriusi tartomány kápt-ját. 1529-56: guardiánjai név szerint ismertek. 1531: engedélyt kaptak orgona felállítására. 1535: 10 pap, 5 növ. és 8 testvér lakta a ktort. 1533: ismét itt volt a kápt. 1556: az erdélyi ogy. feloszlatta Erdély és a Partium ktorait. 1566: a törökök elfoglalták ~t. 1932: és 1962: föltárták a város ÉNy-i részén az egyhajós, támpilléres tp. és ktor alapfalainak egy részét. A hajó DK-i sarkánál állott a harangtorony, a keskenyebb szentélyhez a D-i oldalon csatlakozott a ktor K-i szárnya. - 4. esperesség a szeged-csanádi egyhm-ben. Plébániái: Békés, Békéscsaba I-II., Bélmegyer, Bucsa, Doboz, Füzesgyarmat, Gyulavári, Kétsoprony, Mezőberény, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szabadkígyós, Szeghalom, Újkígyós, Vésztő. - 5. plébánia a nagyváradi egyhm-ben, 1929: a debreceni ap. korm-ban, 1952: a csanádi, 1982: a szeged-csanádi egyhm-ben. Tp-át 1332 e. ismeretlen tit. sztelték. A törökök 1566: elfoglalták, 1715: alapították újra. A kk. tp. helyén 1744: újat építettek, majd lebontották. Mai Szeplőtelen fogantatás tp-át 1775-77: Harruckern Ferenc építtette Linck Jánossal. Harangjait 1924: 140 és 44 cm átm., 1926: 46 cm átm. Szlezák László öntötte. Főoltárképét 1778: Hubert →Maurer festette. Org-ját (2/25 m/r) 1930: a →Rieger gyár (op. 2418.) építette, felhasználva Mooser Lajos (1876) orgonasípjait. - Kegyura 1880: a Wenkheim gr. család. Anyanyelve 1880: m., ném.; 1910: m., rum., ném., szl.; 1940: m., rum., ném., szl. - Plébánosai: 1332: Péter, 1399: Márton, 1422-27: Temesközi Demeter István, 1445: Imre, 1458: István, 1469: János, 1508-18: Mátyás, 1518-20: Vinográdi Máté, 1520: Ábránfi János; 1716: Kováts Pál, 1733: Ravusz István, 1739: Rutheni János, 1748: Urbanovics András, 1761: Jósa Xav. Ferenc, 1778: Hidassy Jakab, 1799: Spiegel Ignác, 1817: Braun József, 1823: Bicskos János, 1831: Fejes József, 1839: Rázel József, 1863: Neumann József, 1873: Göndöcs Benedek, 1894: Gróh Ferenc, 1906: Lindenberger János, 1918: Apor Vilmos, 1941: Glacz Mihály, 1957: Rózsa Jenő, 1980: Bielek Gábor, 1990: Réthy István, 1994: Kovács József. - Oldallagosan ellátja 1996-tól Gyulavári, Sarkad, Sarkadkeresztúr pléb-kat. - Lakói 1910: 12.094 r.k., 101 g.k., 3391 g.kel. (a románok barokk és klasszicista stílusú [nagyrománvárosi] tp-a a 19. sz. elején épült, a mo-i román ort. egyh. katedrálisa; a kisrománvárosi késő barokk tp. 1964: épült), 764 ev., 6975 ref., 5 unit., 921 izr., 33 egyéb vall., össz. 24.284; 1940: 13.287 r.k., 178 g.k., 2311 g.kel., 1073 ev., 7655 ref., 510 izr., 155 egyéb vall., össz. 25.169; 1983: 13.426 r.k.; 1990: össz. 32.406. - 2000. XI: ~hoz tartozik a 236. sz. Maróthy János cserkészcsapat. - Az 1738-as pestisjárvány megszűntével 1741: Szentháromság-kpnát építettek fogadalomból, 1815-17: átépítették. Org-ját (1/4 m/r) 1905: Országh Antal építette. - 6. németvárosi templom. Az 1723-24: érkezett ném. telepesek külön várost alkottak (Német-Gyula). 1736: kpnát, 1863-66: Szt József tiszt. tp-ot építettek. Org-ját (1/10 m/r) 1870: Dangl Antal építette. - 7. kistáji Szűz Mária (Nádi Boldogasszony)-búcsújáró hely, a DK-Alföld egyetlen búcsújáró helye. A hagyomány szerint Mária-kegyképe az 1313: említett Gyulamonostor tp-ából származik. A kegyurak kérésére 1398. VII. 6: IX. Bonifác búcsúengedélyt adott a tp. számára adakozóknak. A tör-ök elől igen sokan menekültek ide, a rengeteg nádasokba, a Nádi Boldogasszony oltalma alá. A 16. sz. 1. felében a tör-ök ismételten felgyújtották a várost, mely 1566: a várral együtt tör. kézre került.

A 129 évig tartó tör. uralom alatt a tp. helyén Ali bég dzsámija állt. A tp. berendezése és vele együtt a kegykép is elpusztult. A hosszú idő alatt nemzedékek váltották egymást és a Nádi Boldogasszony tiszt-e már csak a hagyományban maradt meg. A török idők után 1699: Szentiványi Márton SJ szólt a kegyképről. 1777: az új tp-ot a Szűzanyának szent., s a város címerében is helyet kapott Mária képe. XVI. Gergely 1839: búcsút engedélyezett XII. 8-ra, VIII. 15-re és húsvét 4. vasárnapjára. A búcsújárás 1949 u. lendült föl. Az új kegyképet Borsa Antal festette meg, s 1951. X. első vasárnapján helyezték el a plébtp-ban. Búcsúnapok III. 19, VIII. 15., okt. 1. vasárnapja, e nap a 80-as években virágbúcsúvá vált. A főbúcsú VIII. 15. - A kegyoltár díszítéséhez szükséges nádat az egykori földész társulat tagjai vágják a városban lévő Brádos-érből. Az okt. virágbúcsún az érkezőknek a tp-ajtóban adják a helybeliek által gyűjtött virágot, melyet körmenetben visznek a kegyoltárra. - 8. Iskolái. Az egyhközs. alapította és tartotta fenn a →Karácsonyi János Gimnáziumot, 1948: államosították, 1992: Karácsonyi János Kat. Ált. Isk. és Gimn-ként újraindult. 1992: alapították a Göndöcs Benedek Szakképző Isk. és Kollégiumai-t. 1996: megnyílt a Boldog Apor Vilmos Óvoda és a Szt Anna Leánykollégium, 1997: a Szt Gellért Fiúkollégium. - 9. Kat. sajtója: 1921-22: Gyulai Kat. Egyh. Tudósító, 1924-38: Őrszem, 1939-40: Gyulai Kat. Tudósító, 1988-89: Nádi Boldogassszony Hírnöke, 1994-95: Kat. Egyh. Tudósító, 1995-: Gyulai Kat. Tudósító. Szerk. Kovács József plnos. Megj. kéthavonta. Bá.B.-H.F.-B.G.-Kovács József

1. Kiss 1984:65. - Csorba 1985:15, 185. - 2. AO I:312, 313. - Bunyitay II:427. - 3. Karácsonyi II:70. - Műemlékvédelem 1965:78. - 5. Bunyitay III:457. - Gerecze II:203. - Schem. Mv. 1933:40. - Genthon 1961:129. - Sasvári 2002:81. - 6. Balogh A. F.: Beatissima Virgo. Eger, 1872:600. - Scherer Ferenc: ~ város tört. I. Gyula, 1938:40. - Garas 1955:174. - Patay 1982. - Szenthelyi 1988:67.