Magyar Katolikus Lexikon > K > Körös vármegye


Körös vármegye, 1886-ig: egykori közigazgatási terület a Dráva és a Száva között Délnyugat-Magyarországon, Szlavóniában. - (A 15. sz. állapota szerint) É-on a Dráva folyó választotta el Zala, Somogy és Baranya vm-től s a Drávától D-re szervezett Verőce vm-től, K-en Baranya vm. (Dráván túli aszuági része) és Pozsega vm., D-en a Száva s az ennek jobbpartján szervezett Orbász, Dubica és Zágráb vm., Ny-on Zágráb és Varasd vm. határolta. - Csánki Dezső kutatásaiból 1600 középkori helyneve ismert, melyek közül 1250 szláv, 350 m., a m-ok közt sok szláv néven is előfordul, pl. Abrakvölgy (Obrokodol), Benedekfalva (Benedikovc), Csákányvölgy (Csakanodol), Dianfölde (Diankovc) stb. (ami az okl. írójának szláv anyanyelvűségét föltételezi). 160 m. képzésű helynév többsége személynév, folyó- v. hegynévből képzett, 80 ezekből szótövében szláv, ami inkább m. birtokosságra, mint m. lakosságra utal. - 1332/36: a →pápai tizedjegyzék a zágrábi egyhm-ben töredékes, de az 1334: és 1501: a zágrábi kápt. és az egyhm. plébániáiról maradt összeírások szerint a zágrábi ppség kemleki főespségében 32 pléb., az ettől ÉK-re lévő kamarczai főespségben (az alsó ker. a Rojcsa vidékét, a felső ker. Kapronca környékét jelentette) 64 pléb., ettől DNy-ra, a csázmai főespségben 1334: 37 pléb. létezett, az 1501-i összeírás még 24 pléb-t említett. A zágrábi ppségnek a csázmai prépság alá rendelt főespségében a szencsei kerületben 1334: 32, 1501: még 12 pléb. (össz. 44), a gvestyaiban 47 pléb. található. A gvestyaitól K-re a vaskai főespségben 1334: 19 pléb., 1501: még Humváros pléb-ja tartozott hozzá. A 15. sz: ~ben 76 vár, 72 város állott. Eldöntetlen még, hogy Zágráb v. ~hez tartozott-e a török idők előtt a zágrábi ppség csázmai és dombrói uradalma (az ivanityi 1524: biztosan ~hez tartozott). Mivel e 3 uradalom a zágrábi ppségnek volt alárendelve, a kk-ban (egyh. birtok lévén) lényegtelen volt vm. hovatartozása. A török hódítás előtt rendszerint 2 főispánja volt, akik Körös várában székeltek mint a szlavón bán helyettesei (al-bánjai), bíráskodásuk ~ lakosságának egy részére terjedt. Több uradalom a bán s a vm. mellőzésével a kir. bíráskodása alá tartozott. - ~ben a 15. sz: is léteztek prédiális nemesek (→egyházi nemesek), akik kir. →várjobbágyokként kerültek egyh. hatóság alá. - A tör. hódítás DK-K-i felét érte, ami a m. birtokosságra volt végzetes; a hódolt ter-ek visszafoglalása után az Ilovától K-re a kk. nagy birtokosok közül csak a Batthyányak és a vingárti Gerébek tartották meg birtokukat. A nemesség megmaradt része elhorvátosodott, a szlávság az idemenekült szerbekkel a m-ok rovására erősödött. -

A 16-17. sz: a három részre szakítottság idején a Kir. Mo-on maradt, Ny-i részén a Vend főkapitányság varasdi határőrvidéke katonai körzetévé szervezték, DNy-i része (1753-ig) Zágráb vm-hez került. K-i hódoltsági fele a kanizsai vilajethez tartozott. A visszafoglaló háború után a ter. egy részét 1744: polgárosították, de ezeket a kir. önkényesen a bán alá helyezte, amit az 1751:23. tc-kel szentesítettek: meghagyva e ter-et a bán igazg-a alatt, de a vm-nek meghagyta a jogát, hogy az ogy-re követeket küldjön. A báni igazg. alatti ter. a 18. sz. elejétől ezt nem tehette (jogilag e ter. Mo-hoz, ténylegesen 1848-ig a kapcsolt részekhez tartozott). A Habsburg-uralom a v. hódolt ter-en 1744 u. szervezte a horvát határőrvidéket (visszacsatolásuk 1873-82: történt) Belovár központtal 1746: a szentgyörgyi, 1755: a körösi ezredet úgy, hogy ~ Ny-i részén, két egymással nem érintkező ter-en maradt meg a polg. igazgatás, Bregi politikai közs. határát is csak keskeny földcsík kapcsolta az alsó-kerülethez. - 1611-90, majd 1777: az itt letelepedett menekült g.kel. szerbek térítésére szervezték meg a →kőrösi görögkatolikus püspökséget, melynek joghatósága Zágráb, Szerém és Bács-Bodrog vm. gör. kat-aira is kiterjedt. - II. József (ur. 1780-90) közigazg. reformja 1785: a határőrvidék megtartása mellett megszüntette Horvát-Szlavóno. különállását, a m. és a horvát vm-ket 10 ker-be fogta össze, s ~t a zágrábi kerületbe osztották. - A népszámláláskor 1787: Kapronca sz. kir. városban 694 házban, 854 családban 3645 fő (közülük 20 pap), Körös sz. kir. városban 316 házban, 376 családban, 1738 fő (közülük 38 pap), ~ 249 településén 6450 házban, 6390 családban 65.035 fő (közülük 66 pap) élt. -

1813: 2 sz. kir. város, Kőrös 1800 (a vm. gyűléseinek színhelye, g.k. ppség székhelye), Kapronca 7000 lakossal; 3 mezővárosban, 266 faluban és 4 pusztán 66.720 fő lakta (ebből 5150 nemes, 4543 házas és 4466 házhelyes paraszttal; vallásuk 58.540 r.k., 2800 g.kel., 66 izr. - 1829: Körösön 637 családban 3055 fő, Kaproncán 749 családban 2646 fő, Lundberg mezővárosban 138 családban 824 fő, a vm. 298 falujában és 31 lakott pusztáján 81.461 fő élt. ~ egyházilag a zágrábi ppséghez (1852-: érsség) tartozott. 1849 őszétől az →abszolutizmus előbb a Zala vm-től elszakított Légráddal nagyobbította, 1854: ~t megszüntette, ter-ét fölosztotta Varasd és Zágráb vm. között úgy, hogy utóbbihoz csatolták az egész alsó ker-et, valamint Gradec és Vrbovec környékét, Varasd vm. ~ felső ker-ének maradékát kapta, Kapronca és Körös városokkal együtt. Az 1868:30. tc. a ter-et a társországgal egyesítette. 1871: elrendelték a Határőrvidék föloszlatását, e ter. Horváto-gal való egyesítését. Az 1873:27. tc-kel a varasdi határőrvidék fölosztása után ~hez csatolták a körösi ezredből a farkaseváci, szentiváni és vojakoveci századok, a szentgyörgyi ezredből a virjei, novigradi, peteraneci és sokoloveci századok ter-ét, de át kellett adni egészében alsó-ker-ét az újonnan létesített Belovár vm-nek, a Bednya folyó és a Kalnik hegység közötti részt Varasd vm-nek. A horvát vármegyerendezéskor 1886: ~t megszüntették, a kaproncai alispánság, a szentgyörgyi ezredből hozzákapcsolt részek és Kapronca város kivételével a körösi alispánságból Sudovec pol. községet Varasd vm-hez csatolták, a megmaradó részt Kapronca és Körös városokkal, Belovár székhellyel →Belovár-Körös vármegye néven egyesítették. 88

Magda 1818: 530. - Nagy 1829. II:10. - Csánki Dezső: Körösmegye a XV. sz-ban. Székfoglaló értekezés. Bp., 1891. - Edelényi 1928:701. - Danyi-Dávid 1960:76.