Magyar Katolikus Lexikon > K > Kárpátalja


Kárpátalja, 1919-: az I. világháborút követő Párizs környéki békékben Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyék Magyarországtól való elszakításával az Északkeleti-Kárpátok természetes földrajzi-gazdaságföldrajzi egységéből kimetszett terület. - A) A többségében →ruszinok által lakott ter-eken csak az →őszirózsás forradalom után és hatásaként alakultak meg az önigazgatás szervei. 1918. XI. 9: Ungváron jött létre a 35 tagú →Magyarországi Rutének Néptanácsa (ráda), amely Mo. területi sérthetetlenségének elvét vallotta (eln. →Szabó Simon, titkár →Volosin Ágoston g.k. parókus). XI. 21: csatlakozott hozzájuk a máramarosi rutén ráda, XII. 5: Ugocsa vm 22 közs-e. Egyedül az eperjesi néptanács állt részben prágai (csehszl.) befolyás alatt. A Károlyi-kormány 1918. XII. 15: kiadott X. sz. néptörvénye 17.945 km2-ben határozta meg →Ruszka Krajna ter-ét, mely azonos Ung, Bereg, Máramaros és Ugocsa teljes ter-ével, tehát a m. és oláh lakosú településeket is magába foglalta, nem tartalmazta ugyanakkor Zemplén, Sáros és Szepes vm. hegyvidéki ruszin településeit. Az autonóm országrész körülhatárolását későbbre halasztották. A törv-ben említett vm-k összlakossága 1910: 848.428 fő, amelyből 356.067 ruszin, 267.091 m., 94.273 oláh, 93.047 ném. és 37.950 tót. 2000: (a mai) ~ra vetítve az összlakosság 602.774 fő, amelyből 184.789 vallotta magát m-nak, 334.755 (az előző adathoz képest tehát igen közeli számban) ruszinnak, 63.561 ném-nek, 6.344[!] tótnak, 11.460 oláhnak, az egyéb nemzetiségűek száma 200 fő alatt volt. - A X. sz. néptörvény értelmében létrehozták Bpen a Ruszka-krajnai Minisztériumot, vez-je az addigi kormánybiztos, Szabó Oreszt (1918. XII. 29-1919. III. 21.), a munkácsi székhelyű kormányzó Stefán Ágoston (1919. I. 3-III. 24.). - A Felvidék fr-csehszl. megszállásakor a demarkációs vonal Ung vm-ben, Bajánháza vonalán húzódott. Ekkor még Tomaš Garrigue Masaryk és Eduard Beneš ~t, Munkács és Ungvár városát az 1916-os titkos megállapodás értelmében orosz érdekterületnek tekintette.

- 1919. III. 21. után a bpi kommün a Károlyi-kormány rendeleteit lényegében érintetlenül hagyta, Zemplén és Sáros vm. ruszinlakta ter-eivel szándékozott kiegészíteni Ruszka-Krajnát. - Az orosz összeomlást és 1917. XI: a bolsevik államcsínyt követően a szövetségesekkel és a rövid ideig létezett Ukrán Köztársasággal folytatott tárgyalások után kezdte meg a fegyveres és pol. harcot Prága ~ meghódtásáért. Ehhez fölhasználták az USA-ba kivándorolt magyar-oroszok Néptanácsát is, amely →scrantoni kongresszusán hozzájárult, hogy Kárpátalját „széles jogkörű autonómiával” CS-hoz csatolják. Erre hivatkozva szerepelhetett a párizsi béketárgyalásokon a ruszinok teljes jogkörű képviselőjeként Gregory Zsatkovics, a General Motors jogtanácsosa. A Kárpátaljai Néptanácsokat, amelyeket senki sem képviselhette a béketárgyalásokon, már az oláh és csehszl. megszállás és az ezzel együttjáró →statárium idején ígéretekkel, zsarolással és más hatalmi eszközökkel késztették a prágai tervek elfogadására. A csehszl. megszállók terveinek megvalósítását könnyítette az ukranofil irányzat vez-jének, Volosin Ágostonnak kétszínű pol-ja. - 1919. IX: a Saint Germain-i szerződés ~t CS-hoz csatolta, s kimondta, hogy e ter-en széles körű önkormányzatot kell kiépíteni a ruszinok számára. A Saint Germain-i békeszerződés Szl. és ~ határvonalát a csap-ungvári vasútvonalban, ill. az Ung folyóban határozta meg. Összesen 11 magyarlakta közs. tartozott a mai ~ból Szl-hoz. - Ekkor került csehszl. uralom alá a Csap-Bátyú-Királyháza-Nevetlenfalu vasútvonal mellett húzódó magyarlakta sáv a →kisantant közvetlen vasúti összeköttetése érdekében. ~ ter-e ekkor 12.656 km2, lakossága az 1921. II-i első csehszl. népszámlás szerint 604.593 fő (a Szl-hoz csatolt 11 ungi községet is figyelembe véve: 612.442 fő; a különbség 500 főt kivéve m.). Az első csehszl. népszámlálástól kezdve a ~i m. lakosság számát tekintve mindenkor figyelembe kell venni a tört. demográfia viszonytási lehetőségeit. 1921. II: önálló nemzetiségként szerepelt a zsidóság, amely addig megoszlott az Osztr-M. Monarchiában uralkodó m. és ném. nemzetiség között. A zsidóknál a m. nemzetiségi bevallást a csehszl. hatóság megtévesztéseként letöltendő börtönbüntetéssel fenyegették. Az önálló nemzetiségként megjelenő cigányok egy részét magyarként vették föl a népszámlálás adataiba. Az ugocsai m. görögkatolikusok (elsősorban Batár, Nevetlen, Csepe közs-ekben) vallásuk alapján ruszin nemzetiségként való fölvétele 2000: is élő gyakorlat! A városok vegyesházasságú, ingadozó nemzettudatú rétegének a mindenkori uralkodó nemzethez való igazodása Eu-ban természetes jelenség, az egész Felvidékre is jellemző.

A →visszavándorlók számában csak becslésekre hagyatkozhatunk. - ~n ekkor 372.278 ruszin, 103.690 m. élt, kis statisztikai hibaszázalékkal a m-ok közé sorolhatjuk a 7217 rendezetlen állampolgárságú személyt. 80.117 zsidó mellett a ném-ek száma 10 ezer fő alá esett, a csehek és tótok száma a hivatalnoksereg beköltöztetésével megközelítette a 20 ezret. Az egyéb rovatban szereplő oláhok száma (a községsoros adatok szerint) nem érte el a 11 ezer főt. 1931: a 2. csehszl. népszámlás szerint: 446.478 ruszin; 116.975 magyar; 91.845 zsidó; 34.700 csehszlovák [!]; 12.778 ném.; kb. 12 ezer oláh; föltűnő az idegen állampolgárok számának növekedése: 16.558. -  A CS-hoz csatolt ~ (hivatalos nevén: Podkarpatszka Rusz = Kárpátaljai Rusz) első kormányzója Ivan Brejcha rövid adminisztrátorkodása után, 1920. IV: a Detroitból (USA) (!) küldött Gregory Zsatkovics lett, aki látva, hogy Prága mellőzi a békeszerződés önigazgatással kapcsolatos pontjait (önkormányzat, Szojm összehívása, ~ határainak, a ruszinlakta vidékeknek megfelelő kijelölése), alig egy év múlva lemondott és visszaköltözött az USA-ba. Utódai, Anton Beszkid és Konstantin Hrabár a csehszl. pol. végrehajtói, akiknek munkáját mindenkor cseh nemzetiségű alkormányzók fölügyelték (Ehrenfeld, Rozsypál és Meznik). A leghosszabb ideig Rozsypál alkormányzó működött, aki a csehszl. érdekek mellett pártja, az agrárpárt érdekeit is gátlástalanul érvényesítette. Az autonómia illúziója a közig. reformig (1928) élt, amikor ~ egyike lett CS tartományainak. - Az első csehszl. közt. a szabadkőműves sajtópropaganda jóvoltából a demokrácia keleti bástyájaként élt az eu. köztudatban. A népszámlálási adatok meghamisítása, a közs. önkormányzatok manipulálása és a kisebbségek viszonylatában a 20 %-os nyelvtörvény be nem tartása, a →pittsburghi egyezmény és a scrantoni kongresszus tételeinek figyelmen kívül hagyása stb. mindezt cáfolja.

A népszámlálásokkal való mesterkedést az országos és községi választások adatai is bizonyítják. 1930: amikor a hivatalos adatok szerint a magyarság részaránya még a 18%-ot sem érte el Ungváron, a közs. választáson a m. pártszöv. szavazatai megközeltették a 21%-ot, pedig a m. szavazókból sokan a komm. M. Szocdem. Pártra szavaztak. - A pártszerkezet 1919: az államfordulat után létrejött, a pártmegoszlást az 1850-es években elkülönült nyelvi irányzatok is befolyásolták. A magukat ruszinnak valló kárpátaljaiak autonóm jogok mellett (gazd. kötődésük miatt is) a Mo-hoz való tartozás hívei voltak. A →pánszlávizmust az orosz irányzat képviselte, míg a galíciai nacionalisták által befolyásolt →ukranofilek a nagyukrán nemz. részének tartották magukat. - A magyarbarát ruszinok képviselői a két vh. között a Kurtyák János által alaptott, halála után Bródy András által iránytott Autonóm Földműves Szövetségben tömörültek. Befolyásukat meghatározta, hogy lényegében ezt az irányzatot követte a →kárpátaljai görögkatolikus egyház is. E vonulathoz sorolható a Magyar-Rutén Politikai Párt és az Autonóm Szociáldemokrata Párt. A Sztepán Fencik vezette Autonóm Orosz Nemzeti Párt mind a nyelvről, mind a vallásról (pravoszláv) alkotott véleményével különbözött a ruszin irányzattól, önrendelkezési igénye csak ügyes pol. mesterkedés volt. - Orosz pártok (Orosz Munkapárt és az Orosz Nemzeti Egyesülés) is léteztek, a kormánypárti Agrárpártnak és a Cseh Népi Szocialisták Pártjának is volt orosz tagozata. -

A nagyukrán irányzat legerősebb képviselője az Augusztin Volosin vezette Nemzeti Keresztény Párt, létezett még az Ukrán Szociáldemokraták Pártja és az Ukrán Paraszt Párt. - A Komintern utastására a komm. párt a helyi ruszin lakosságra és az ukránokra is gondolt, a Podkarpatszka Ruszi Kommunista Pártnak számos megtévesztett m. és zsidó támogatója is volt. Ők juttatták 1919, majd 1935: a legtöbb (3-3 ) ~i képviselőt a prágai parlamentbe. - A m. pártok közül ~n jelentős szerepet töltött be az →Országos Keresztényszocialista Párt, a Magyar Nemzeti Párt (1936: mindkettő Egyesült Magyar Pártként), az Országos Magyar Kisgazdapárt és az 1920: Korláth Endre alaptotta Kárpátaljai Jogpárt. Ezen pártok értelemszerűen a területi integritás elvét hirdették, pol. eszközeik közt azonban sok volt az elavult, a „túléljük” makacssága, ami különösen a II. vh. után vált követhetetlenné.

- A ruszin irányvonal magyarbarát volt, markáns nemzeti töltettel. - A komm-k a nemz. kérdést taktikai, osztályharcos eszközként használták, s álltak időnként egyik v. másik irányzat mellé. - Az orosz és ukrán pártok mind a ruszinok, mind a m-ok érdekvédelmét megnehezítették. - Az 1930-as évek végére külpol. okok mellett éppen a nemz. kérdés rendezetlensége okozta CS válságát, majd széthullását. Beneš 1934: ungvári beszédében is korainak és fölöslegesnek mondta ~ autonómiáját, amely szerinte csak a m-oknak és a zsidóknak kedvezne. 1936-tól az autonomista pártok megerősödtek és egyre eredményesebben küzdöttek az önrendelkezésért, amely Prága számára a Mo-hoz való önkéntes csatlakozás lehetőségét jelentette, így annak megadását 1938. X-ig, az I. →bécsi döntést megelőző hetekig halogatták. XI. 5-11: az I. bécsi döntéssel visszacsatolt 1523 km2 ter. 173.233 lakossal (az alföldi peremvidék magyarlakta része) birtokbavétele után a megcsonkított vm-t helyreállítva létrehozták 1228,8 km2 ter-en Bereg és Ugocsa közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyét Munkács székhellyel s a beregszászi, munkácsi és tiszaújlaki járással 23.797 lakossal, Ung vármegyét 678,8 km² ter-en Ungvár városával és a nagykaposi és ungvári járással 13.030 lakossal. - A visszacsatolt részen 870 (58,5%) m., 93 (6,4%) m-ral vegyes, 407 (27,2) tót, 41 (2,7%) cseh v. csehvel vegyes, 70 (4,7%) ruszin, 8 (0,5%) egyéb tannyelvű, össz. 1489 iskola volt. Ezekben 177.719 beiratott tanulóból 137.938 (77,6%) m., 29.303 (16,5%) tót, 6.665 (3,8%) ruszin, 3.823 (2,1%) egyéb anyanyelvű tanulót oktattak. Küszöbön állt a Ruszinföld visszacsatolása is, ezt azonban a nagyhatalmak néhány hónapra még megakadályozták. -

Még 1938. IX: ~n kiéleződött az ukrán nacionalisták és az autonómok harca. IX. 4: „kongresszust” tartott Ungvárt az Ukrainszka Centralna Narodna Rada (Ukrán Központi Népi Tanács), amelynek Volosin által tolmácsolt követeléseit Prága elutasította. IX. 20: ungvári gyűlésük a wilsoni elvek érvényesítése mellett állt ki. Miután X. 6: Zsolnán a tótok bejelentették önállóságukat, X. 8: Prága kénytelen volt Podkarpatszka Rusz autonómiáját is elismerni. X. 9: alakult meg az autonóm kormány ~n, melynek miniszterelnöke Bródy András. Volosin g.k. knk. a közegészségügyi tárcát kapta. Prágában Bródy előterjesztette autonómia-elképzeléseit, amelyek értelmében a hivatalokban, vezető állásokban ruszin tisztviselőket kell alkalmazni, az egyhm-kben a ruszinoknak olyan jogokat kell adni, mint az önálló, államalkotó nemzeteknek. Már ezen javaslatok sem voltak elfogadhatóak Prága számára. Amikor Bródy népszavazás kiírását kezdeményezte (a wilsoni elvek alapján) ~ hovatartozásáról, megfosztották mentelmi jogától s bebörtönözték, ahonnan csak 1939 elején szabadult. Volosin Bródy letartóztatásának másnapján a kisebbséget alkotó ukrán párt nevében (ném. támogatással) átvette a hatalmat, eltávolította a ruszin irányzat képviselőit, betiltotta a m. és ruszin nyelvű lapokat, föloszlatta a m. és ruszin pol. pártokat, egyes-eket. Ugyanakkor Prága irányítását sem fogadta el. A közp. kormányzat által belügyminiszterré kinevezett Prchala tábornokot, a ~n állomásozó csehszl. haderő parancsnokát sem ismerte el kormánya tagjának. - A magyarlakta sáv visszacsatolását követően Volosin Husztra tette át székhelyét, és galíciai mintára (Galíciából érkezett nacionalista fegyveres erőkre támaszkodva, majd azok túszaként) szervezte meg miniállamát, hozta létre fegyveres testületét, a Szics-gárdát. - A csehszl. parlament 1938. XI. 22: fogadta el az autonóm Kárpátszka Ukraina alkotmányát, így létrejött egy 11.085 km2-es államképződmény 545.131 fő lakossággal, 75 % ruszin/ukrán, 25 % m., ném., oláh kisebbség mellett több mint 65 ezer, anyanyelvként a jiddist megjelölő zsidóval.

- A No. pol. támogatásával létrehozott autonóm Kárpátszka-Ukraina önmagában életképtelen volt; sem élelmiszertermelése, sem ipara nem volt számottevő. Egyedül fa és kősó állt nagyobb mennyiségben rendelkezésre, ennek piacát azonban a pol. körülmények ellehetetlenítették. - Mint minden válságban létrejött és azzal küzdő pol. alakulat, a Volosin-féle bábállam is terrorral tartotta fönn rendszerét. Érvényben hagyta még Ungvárt meghozott ruszin- és magyarellenes intézkedéseit, e két nép, ill. irányvonal képviselőit a Dumen-havasban felállított koncentrációs táborba hurcolta. Volosin az általa el nem ismert „belügyminiszter”, Prchala tábornok közreműködését is csak egy esetben volt hajlandó elfogadni, amikor 1939. I. 6: terrortámadást intéztek az akkor már Mo-hoz tartozó Munkács ellen (védelmében eredményesen vett részt a Rongyos Gárda szabadcsapat). II. 12: „választásokat” rendeztek, amelyen csak az ukrán szervezetek listájára lehetett szavazni. A sajtó által is közzétett ellenszavazatok figyelembevétele nélkül (a későbbi szovjet szavazókomédiák stílusában) 90% fölött szavaztak Volosin jelöltjeire, aki az így nyert legitimáció alapján összehívta a Podkarpatszka Centralna Radát (Kárpátaljai Központi Tanács), amely végül is nem ült össze. Időközben elmérgesedett Huszt és Prága viszonya. Volosin ki akarta telepíteni az 1919 után odaköltöztetett, kb. 15 ezer cseh tisztviselőt, így azok a miniszteri tárcájának elfoglalására katonai erő alkalmazásától sem visszariadó Prchalával a huszti kormány ellen fordultak. Ribbentropnak riadt jelentéseket küldtek huszti ügynökei, a m. kormány sem méltányolta Berlin hdfő-terveit. -

1939. III. 14: a pozsonyi tót nemzgyűl. kikiáltotta az önálló Szlovák Államot. III. 15: független államnak nyilvántotta magát Zakarpatszka Ukraina is. A ném. stratégia ekkorra megváltozott és túlmutatott a Kárpátok vonalán, ütközőállamra már nem volt szüksége. Míg közvetlenül az I. bécsi döntést követően, 1938. XI: határozottan megakadályozták a m. igény érvényesítését, 1939. III. 15: tudomásul vették, hogy a tót és kárpátukrán önállóság bejelentése közti 24 órában Mo. megvalósthassa elképzeléseit. Honvédeink III. 15: hajnalban megindultak az ezeréves határok, a Kárpátok gerince felé. Volosin hiába folyamodott ném. protektorátusért, hiába kezdeményezte az addig általa visszautastott tárgyalásokat Bp-tel. III. 16: még bejelentette Karpatszka Ukraina csatlakozását Ro-hoz, majd még aznap, a Szics-gárda főparancsnokát követve, kormányával együtt maga is Ro-ba távozott. -

A honvédek III. 17: elérték a Kárpátokban húzódó lengy. államhatárt. ~ visszacsatolását mind a közép-eu., mind a Ny-i hatalmak természetes folyamat lázáródásaként tudomásul vették. - A honvédség a mindvégig csak időlegesen kijelölt ~i-tót határt is átlépte, amelynek következtében a tótok légitámadást intéztek Szobránc és Ungvár ellen. A támadást ném. nyomásra ugyan leállították, de a Mo. által visszacsatolt 1056 km2 , a szobránci járás és a takcsányi szolgabírói kirendeltség Kárpátalja-Ruszinszkó részévé vált, ezen ruszin többségű, részben tót lakosságú ter. az ungi közigazgatási kirendeltséghez tartozott. Ez, valamint a beregi és a máramarosi közigazgatási kirendeltség alkotta Ruténföld közigazg. fölépítését 12.061 km²-en 22.986 házban 664.826 lakossal, amelyet a 6200/1939. M.E. rendelet foglalt törv-be. A közigazgatási kirendeltség kifejezés is jelzi, hogy az egykori vm-kel való kapcsolat továbbra is fennállt. Erre szükség volt mind adminisztratív (az autonómián kívül eső Ungvár volt Ruténföld székvárosa), mind gazd. szempontból (a gazd. irányítás közp-ja Munkács, pl. a Latorica cég központjával). Az oktatási-kulturális központok, a sajtó is „területenkívüliek”. ~ egysége tehát nem bomlott föl, helyreállt az az összhang, amely a Trianon előtti időszakot jellemezte. - A visszacsatolást követően ~ rövid ideig katonai közig. alá került. A helyi „nemzeti tanácsok”, „nemzetőrség” tagjaival együtt igyekeztek kiszűrni az ellenséges elemeket. Gr. Teleki Pál min-eln. (1939. II-1941. IV.) az összetűzések elkerülése érdekében igyekezett minél rövidebb időre korlátozni a katonai közig-t. Az átmenet megkönnyítése érdekében Novákovits Béla ny. altábornagy (a katonai közig. vez-je) mellé Keresztes-Fischer Ferenc belügymin. (1938. V-1944. III.) kormánybiztossá nevezte ki a ruszin Marina Gyula teol. tanárt. Ők ketten még a polg. közig. visszaállása előtt fölszámolták az ún. „szögesdrótos” és „dróttalan” táborokat. Az Ungvárt székelő kormányzói biztos irányításával VI. 7: visszaállították a polg. közig-t. Teleki és elvbarátai már ekkor meg akarták adni a Ruténföld számára az autonómiát, első tervezetüket azonban a →kormányzótanács elutastotta.

- Az ezt követő autonómia-vitában a helyi lakosság képviselői is hozzászóltak, különösen Fenczik és Bródy András, akinek elképzelése 50 ezer pld-ban jelent meg a Russzkij Vesztnyik IV. 2-i (húsvéti) különszámában: Milyen autonómiát kívánunk? c-mel. Az 1940. VII: az ogy. elé terjesztett A Kárpátaljai Vajdaságról és annak önkormányzatáról c. törv-tervezet rendezte de facto Ruténföld sorsát. Bár az időközben kitört II. vh. nem kedvezett a határszéli autonómiának, 1944 őszéig működött a kormányzói biztos intézménye, a mellé kirendelt ruszin tanácsadó testület s különösen fontos intézményként a Földművelési Minisztérium ruténföldi kirendeltsége. Jelen voltak a ruszinság képviselői, Bródy Andrással az élen, a m. ogy. mindkét házában. Megvalósult a hivatalos rásbeliség kétnyelvűsége, a Kárpátaljai Közlönyben (Podkarpatszkij Visztnik) két nyelven, hasábosan tették közzé a területet is érintő rendeleteket. Hasonlóképpen két nyelven jelentek meg a kormányzói biztos és a közig. kirendeltségek vezetőinek rendeletei, utasításai, 1941-44: a helységnévtárak stb. - A ~ visszacsatolását követő 5 év alatt a m. kormány intézkedett az élelmiszerellátás és -előálltás, közokt., útépítés fejlesztéséről. Ruténföld évi költségvetési támogatását 1 millió pengőben határozták meg. A háború nehezedő körülményei közt egy egységes fejlesztési program kivitelezése már nem valósulhatott meg. - A szovjet hadsereg 1944. X. 2: érte el ~ első települését, a volóci járási Verbiást, X. 27: Ungvárt is elfoglalta. Az 1944. V. 8: kötött →szovjet-csehszlovák szerződés értelmében a szovjet hadsereg átadta a polg. irányítást a csehszl. kormány londoni küldöttségének, amely X. 28: érkezett meg Husztra, és František Nemec vezetésével megpróbálta visszaállítani az 1938 előtti csehszl. közállapotokat. A két rossz közti választásra kényszerült ~i m. lakosság ebben a csehszl. kormányzat partnere volt (Botlik-Dupka 1991:52.). - Időközben az →NKVD és a szovjet belügyi csapatok megkezdték a felnőtt m. és ném. ffi lakosság elhurcolását. A kollektív büntetés árnyékában kierőszakolt →munkácsi kongresszus kb. 600, véletlenszerűen összeverbuvált résztvevője elfogadta azt a kiáltványt, amely kimondta ~ csatlakozását a SZU-hoz. Az önmagát akkor már Kárpátontúli Néptanácsnak nevező testület elnöke, Ivan Turjanica kérésére Beneš 1945. I: visszarendelte a csehszl. küldötteket. VI. 29: Moszkvában a SZU és Csehszlovákia szerződése értelmében ~ kivált a csehszl. államszöv-ből. - A SZU eredetileg a Tisza vonalát szánta államhatárnak, az ún. Kis-Bereget azonban a Szövetséges Ellenőrző Biz. nyomására vissza kellett adnia Mo-nak. A szovjet-csehszl. államszerződés hozta létre a ~ 2000-beli, a korábbinál nyugatabbra eső és 11 m. lakosságú települést Moszkvának adó határvonalat Őrdarma-Kisszelmenc-Salamon-Strázs vonalában.

- A szovjethatalom a 18-50 év közötti m. ffilakosság elhurcolásán túl különböző →koncepciós perekben leszámolt a r.k., g.k. és ref. egyh. képviselőivel, a kisegyházak lelkészeivel, a magukat ártatlannak tudó, így a visszavonuló m. hadsereggel nem távozó tanítókkal, tisztviselőkkel és az erdészekkel (akiket mint „fegyveres testület” tagjait kiirtott!). Nem kímélték a ruszinság vezetőit sem, pl. Bródy Andrást 1946. V. 26: „Horthy-fasiszta bérenc, vatikáni ügynök, amerikai kém”-ként ítélte halálra a Kárpátontúli Területi Népbíróság, s az ítéletet XI: titokban hajtották végre (srhelye ismeretlen). - 1944. XI. 26-1946. I: ~n minisztériumokkal kiépített „szövetségi köztársaságot” hoztak létre, amelynek vez-je az 1930-as évek szakszervezeti vez-je, a Moszkvába emigrált és a csehszl. hadtest pol. biztosaként visszatérő Ivan Turjanica lett. (Ezen államalakulatban csak a marxizmus-leninizmus és a társult ukrán nacionalizmus érvényesülhetett). A SZU Kommunista Pártja a helyi kommunisták megsegtésére 40 ezer, belső ter-ekről származó párttagot iránytott ~ra. A Munkás Újság c. „országos” m. nyelvű lap próbálkozásai az óvatos érdekvédelemre, a szellemi irányításra látszatcselekvésnek bizonyultak. - Teljesen más helyzetet teremtett 1946: ~nak az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság (USzSzK) Kárpátontúli Területévé nyilvánítása (a hazai tankv-ek és sajtó a szovjet uralom időszakában hivatalosan annak nevezte, bár a túli Mo-on inneni volt). Az őslakosság teljes jogfosztottságban, erkölcsi-anyagi kiszolgáltatottságban élt. A ruszin nyelv és nép említése is bűnnek számtott, a ruszin nyelvű kv-eket, de még a néprajzi szövegeket is „átírták” poltava-harkovi nyelvjárásban. A ruszinok létét, öntudatát az USA-ban és a Bácskában (Jug-ban elismert nemzetiség volt a ruszin) létező ruszin szervezet és néhány független baltikumi nyelvész állásfoglalása bátorította.

A m. komm. rendszer sem a mo-i ruszin szórványokat nem ismerte el (ezeket a tótokhoz „csatolták”), sem a ~i magyarság létkérdéseivel nem volt hajlandó foglalkozni (elhallgatták, v. „elfeledkeztek” róla). A SZU és Mo. között mintegy második →vasfüggönyként létezett a szögesdrót-kerítésekkel, jelzőberendezésekkel, s jelentős számú, a SZU belső ter-eiről származó határőrséggel biztosított ~. A „légmentes határzárat” csak az 1956 körüli elszórt tiltakozások és az 1960/70-es évek fordulóján a Kovács Vilmos, Fodó Sándor és Benedek András képviselte fiatalok tiltakozó, jogvédő akciói és beadványai oldották időlegesen. - Az ún. gorbacsovi glasznoszty a helyi lakosság számára csak részleges engedményeket hozott. Változás 1989: következett be (→máltai paktum), amikor újra engedélyezték a g.k. egyh-at, mo-i egyh. vezetők érkeztek ~ra, s elérték a kat. missziók működésének engedélyezését. - A ~i ukrán/ruszin lakosságon belül kb. 80 %-ra tehető a gör. kat-ok száma. A ruszin tudatúak száma csak becsülhető, pl. az ún. különleges státusról (lényegében autonómiáról) megrendezett népszavazás igenlő adatai (széles határértékek között, 300-600 ezer közé tehető) alapján. - A helyzet tisztázását az érdek- és önvédelmi szervezetek segíthetik elő, így a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpáti Ruszinok Szövetsége, valamint a cigány, ném., oláh, orosz, tót stb. szerveződések. -

B) ~ templomai a szovjetvilágban: a marxizmus-leninizmus eszmerendszeréből következően az →osztályharc része volt, hogy minden eszközzel törekedtek a keresztény vallás szellemének és tárgyi emlékeinek megsemmisítésére. ~n a vallásellenes harc az itt élő nemzeti és népcsoportok megtörésének egyik fő eszköze lett. Első intézkedésként elkobozták az egyh-ak minden vagyonát, a falvakban alapfeladatot betöltő isk-kat, pléb-épületeket, tp-okat. A tp-ok használatáért a szovjet hatóságok magas bérleti díjat kértek, s az egyh. közösségeket magas adóval sújtották.

- A r.k. tp-ok közül 1952: 'elkommunizálták' a bótrágyi tp-ot, és műtrágyaraktárat alakítottak benne; amire azt 1989: visszakapták, már az épület alapjai is tönkrementek, a hívek 1995-re új tp-ot építettek. - A beregszászi járásban az 1960: elkobzott bulcsúi tp-ban évtizedekig autószerelő műhely működött; a hívek 1989: kapták vissza tp-ukat. A macsolai tp-ot 1960-91: lomtárként használták, tetőzete teljesen tönkrement. A nagybégányi kpnát az isk. államosításával együtt 1945: elvették, a hívek csak 1992: kapták vissza. A huszti temetőkpna használata 1994-ig tilos volt, a huszti egyh. okl-eket is őrző, értékes levtára elpusztult. - A munkácsi járásban Dubi tp-át lebontották, helyén üzletet építettek. Beregleányfalu tp-át 1958: elvették, s csak 1994: adták vissza. Zsófiafalva tp-át 1961: bezáratták, s később az ortodoxoknak adták „vissza”. Nyírhalom (Berezinka) tp-át 1945 u. lerombolták. A klacsanói tp-ot 1960: elvették, 1990: romos állapotban adták vissza. Németkucsova tp-át 1961: vették el, a hívek 1989: kapták vissza. Várpalánka tp-át 1958: zárták be, 1989: adták vissza. - A nagyszöllősi járásban a nagyszöllősi átmeneti román-gótikus stílusú tp-ot 1959: zárták be, raktárnak használták, 1989 u. fölújították és újrasztelték; uo. a Kapisztrán Szt János ferences rház és tp. 1945 óta (2000. VIII: is) múzeum. Tiszaújlakon a Nep. Szt János kpnát lebontották, a hívek 1990: építették újjá.

- A perecsenyi járásban Túrjaremete tp-a 1961-89: idegen kezekben volt. - A rahói járásban Rahón Borkanyuk, a komm. hős szobrának látványát zavarta a r.k. tp., a hívek azonban nem engedték a lebontását, válaszul a tanács az épület tatarozását tiltotta meg évtizedekig. Terebesfehérpatak tp-át 1945 u. elvették, a hívek 1990: imaházat építettek helyette. - A técsői járásban Bustyaházán 1958: elkobozták a tp-ot, lebontására a helyi lakosok nem vállalkoztak, idegenből vitt munkásokkal rombolták le a tornyát és födémét, a romokat 1989: újjáépítették. Oroszmokra tp-át 1945: vették el, művelődési otthont rendeztek be benne. - Ungváron és az ungvári járásban az →ungvári kálváriát részben lebontották, nagyobb épületeit, pl. a tp-ot az Ungvári Áll. Egy. céljaira adták át. Koncháza tp-át 1945 u. vették el, 1992: a régi isk. átalakításával alakítottak ki újat. Korláthelmec tp-át 1960: elvették és 1986(!): lerombolták; alapjain 1992: emeltek új tp-ot. Mélyút 1960 k. elvett tp-ában 1967: ateista tp-ot rendeztek be. Nagygejőc tp-át 1963: záratták be, csak 1989: engedélyezték működését. Az őrdarmai tp-ot 1949: vették el, 1989: adták vissza. A téglási tp-ot (mivel a közös községi tanácshoz tartozó Szürtén is volt tp.) 1952: bezárták, az 1980-as években ravatalozóként működött, eredeti céljaira 1990: adták vissza. Az unghutai tp. 1958-89: volt a pogányok kezében.

- A g.k. egyh. tp-ait a szovjethatalom 1949. II: egységesen átadta a pravoszláv egyh-nak. 1989 u. megkezdődött azok visszaigénylése, mivel azonban a pravoszlávia Ukrajnában államvallásnak tekinthető, s időközben Kárpátaljára is sok, a belső ter-ekről származó ort. ukrán és orosz költözött, a tp-ok visszaadása nem lehetett teljes körű. 1995 u. a 264 bejegyzett egyhközs. mindössze 101 tp-ot birtokolt. 67 tp. ún. közös használatba került, az ort. hívek és a hatalom megakadályozták a gör. kat-ok számára a rendeltetésszerű használatot. - A szovjethatalom idején több tp-ot és egyh. épületet végleg elvesztett az Egyh. Az ungvári kálvária lebontott épületei, az ugocsai Salánk, a munkácsi járási Kékesfüred lebontott tp-a, kpnája ma már nem állíthatók vissza. A népi építészet több pótolhatatlan, értékes fatp-át elpusztították, néhányban (pl. Alsókalocsa) múzeumot rendeztek be. Az ungvári szegyh-at csak harcok árán sikerült visszaszerezni. Az ungvári ppi palota 1989-91: a változások idején is az Ungvári Áll. Egy. kvtáraként működött, belső „munkájában” elérve az egykor itt található, közép-eu. jelentőségű Bacsinszky-gyűjtemény anyagának fölszámolását; ppi palotaként 1998 k. került vissza. A kisbereznai ktor 2000. VIII: is csökkent képességű gyermekek nevelőotthona.

- A ref. egyh-tól elsősorban azokat a tp-okat vették el, amelyek vegyes nemzetiségű, esetleg m. szórványter-en voltak (pl. Bilke, Kajdanó, Tekeháza). Minden esetben megvonták a közösség áll. bejegyzését, elvették tp-át, ha a közös közs. tanács ter-én már volt azonos egyh-hoz tartozó tp. (pl. Verbőc, Péterfalva, Bulcsú, Beregszászvégardó (ez utóbbiban ateista múzeumot hoztak létre). A városok ref. egyh-ait több prot. egyh. rendelkezésére bocsátották, köztük nem m. istentiszt. nyelvű, a belső ter-ekről származó, gyakran szekta-jellegű gyülekezeteknek. - Az ev. egyh. ungvári tp-a tornyától megfosztva évtizedekig az Ungvári Áll. Egy. tornaterme volt. - A kárpátaljai baptista gyülekezet munkácsi közp-ját, irodáját és a lelkipásztori lakást 1949. V: „kommunizálta” a munkácsi városi katonai parancsnokság. Ezt az épületegyüttest az 1980-as évek végén, még a vonatkozó törv-ek megjelenése előtt „visszaadták” a Szibériából származó szabadkeresztényeknek. A munkácsi m. baptisták megritkított gyülekezete 2000. VIII: egy kisebb imaházban működik. A hagyományos kárpátaljai ker. egyh-ak a tp-on kívüli oktató-nevelő és missziós munkát 2000: elsősorban új épületekben folytatják .-

C) ~ ter-én lévő műv. emlékek. 1) A földvárak között legjelentősebb Vári nagyközség határában Borsova földvára, a hajdani →Borsova vármegye közp-ja. Vsz. 9. sz. előzmények után a 10-11. sz: épült. A tatárdúlás (1241-42) idején pusztult el Ungvár, szintén a korai vm. első közp-ja. A 13. sz: a máramarosi sóút védelmére épült a viski földvár. A lakótorony klasszikus típusa a szerednyei vár, nagyméretű, négyzet alaprajzú, vastag falú torony. Többszintes volt, földszintje nyílások nélküli. A kovászói vár kör alaprajzú lakótorony, de a természetes emelkedés peremén végighaladó, kissé szabálytalan háromszög alaprajzú vékonyabb erődfal csatlakozik hozzá. A munkácsi vár magja is négyzetes alaprajzú lakótorony volt. A 14. sz. elején a vár még nem terjedhetett túl a lakótornyon, mindössze egy körfal övezte. Eredetileg belső tornyos vár volt a nevickei és a királyházi ún. Nyalábvár is. Ehhez az építési korszakhoz tartozhatott a jelenlegi Ungvár vára első formájában. - A külső tornyos várak építése Zsigmond kir. (ur. 1387-1437) idejére esik. A nagyszőlősi új Ugocsa várának elődjét 1317: Károly Róbert (ur. 1308-42) leromboltatta. A 14. sz: Munkács várának négyszög alaprajzot formáló falait a sarkokon kör alaprajzú tornyokkal erősítették. A négyszög alaprajzú, 4 saroktornyossá bővített ungvári vár szintén külső tornyos vár lett. Ebben az időben bővítették a nevickei és építették ki a huszti várat.

- A legjelentősebb várakat (Munkács, Ungvár, Huszt) a 16-17. sz: átépítették, bővítették, védelmi rendszerrel látták el. Elsősorban ötszögű, olaszbástyákat építettek. ÉK-Mo. legnagyobb és hadászati szempontból is legjelentősebb erőssége a munkácsi vár volt. Évekig tartó ostrom után a várat Zrínyi Ilona 1688: kényszerült átadni a császáriaknak. A megrongálódott védműveket 1688-1703: átépítették. Bástyázott gátműveket készítettek vizesárokkal, és a fellegvár is új bástyákat kapott. A várhegy alján új külső védművet emeltek. A harcászat gyors fejlődése mellett azonban az így kiépített vár sem látszott megbízhatónak, ezért II. Rákóczi Ferenc (ur. 1704-11) 1705: elhatározta, hogy Munkács várát korszerűsíti. Hadmérnök tábornokának, a francia Demoiseux-nek megbízást adott új terv elkészítésére. - A Rákóczi-szabharc leverése után Munkács, Ungvár és Huszt várai elvesztették stratégiai jelentőségüket. A munkácsi várban fegyházat hoztak létre. Az ungvári rövid ideig a katonaság birtokában volt, később a g.k. ppségé lett. Huszt vára 1766-ig a helyőrség állomáshelye, az ekkor támadt tűzvész után folyamatos romlásnak indult. -

2) ~ ter-én lévő román tp-ok közül kemelkedik →Gerény rotundája, mely a 15. sz. bővítés ellenére az egyik legépebb, legrégibb →körtemplom. A többi román tp. hosszanti elrendezésű, egyszerű, rendszerint nem nagyméretű hosszházzal. A csatlakozó szentély egyenes záródású (Tiszabökény, Beregardó, Beregdéda, Kígyós, Makkosjánosi, Nagybégány, Szürte) v. félkörívesen zárt (Feketeardó), többségében boltozott, diadalíves. A palágykomoróci kivételével torony nélkül épültek. - A 15. sz: a román tp-ok többségét az igényeknek megfelelően átépítették, bővítették: a gerényi körtp-ot hosszházzal bővítették; a palágykomoróci tp-ot a szentély elbontásával K-i irányban nagyobbították; a feketeardói, kígyósi, makkosjánosi, szürtei tp-oknak a hajóit növelték meg. - A gótikus tp-ok közül a beregszászi nagyméretű, háromhajós csarnoktp., megőrizte kk. szerkezetét. 15-16. sz. kőfaragó műhely emlékei láthatók a beregszászi mellett a nagyberegi, nagymuzsalyi, kismuzsalyi tp-okban is. E műhely munkájának tekinthető a munkácsi r.k. tp. szentélye is. Nagyszőlős nagyméretű, egyhajós templomának egyes részletei a kassai dómmal rokonok. Említésre méltók Mezőkaszony, Vári, Huszt, Técső, Visk tp-ai. - A gótikus falusi tp-ok hosszanti elrendezésűek. Igényesebbek a nagymuzsalyi, kismuzsalyi, akli, szőlősgyulai, szerényebb kivitelűek a csetfalvi és a hetyeni tp-ok. A sokszögzáródású szentélyeket eredetileg bordás kereszt-, háló- v. csillagboltozat fedte. Hajóik síkmennnyezetesek, esetenként boltozatosak, Nagymuzsalyon hálóboltozattal fedettek voltak. Az ablakok tagolása, mérműveik a gótikus építészeti ornamentika legfőbb hordozói a falusi tp-okon. - A tp-ok belső diszitéséről keveset tudunk. Töredékesen fennmaradtak a gerényi 1360 körüli, illetve 15. sz. freskók, újabban a munkácsi Szt Mihály-kpnában tártak föl freskótöredékeket. A reformáció idején, korabeli feljegyzések szerint szárnyasoltárok, faszobrok pusztultak el, lemeszelt falképekről tudunk Bene, Császlóc, Beregdéda, Beregszász, Feketeardó, Huszt, Kígyós, Nagybereg, Nagymuzsaly, Nagyszőlős, Szőlősvégardó, Visk tp-aiban. Leírások, rajzok maradtak fenn Huszt, Feketeardó és Szőlősvégardó freskómaradványairól. Ez utóbbi a tp. elbontásával véglegesen elpusztult, a többiek föltárására még van remény. - Az erdős vidék természet adta építészeti sajátsága a →fatemplomok. S.B.A.-**

Darás 1936. - M. stat. zsebkv. 1938:314., 1939:312. - ~ hősei. Összeáll. técsői Móricz Béla. Bp., 1939. - A Rongyos Gárda harcai. Írta egy rongyos. [Uo., 1939] - Csíkvári Ung vm. 1940. - Isztorija miszt i szil URSZR. Zakarpatszka oblaszty. Kijiv, 1969. - Deschmann 1990:25, 30, 99. - Botlik- Dupka 1991. - Botlik-Dupka 1993. - Dupka György-Horváth Sándor: '56 Kárpátalján. Dukumentumgyűjt. Ungvár-Bp., 1993. (Kárpátaljai m. kv-ek 25.)- Egyetlen bűnük 1993. - S. Benedek 1993. - Bendász 1994. - S. Benedek 1994. - Mandrik Erzsébet: A pokol bugyraiban. (Egy viski parasztlány a sztalini lágerekben) Ungvár-Bp., [1996?] (Kárpátaljai m. kv-ek 79.) - A haláltáborból. (Badzey Pál szolyvai lágernaplója) Összeáll. Badzey Imre. Bp-Ungvár, [1996?] (Kárpátaljai m. kv-ek 87.) - S. Benedek 1996. - Botlik 1997. - Útközben 1998. - Zseliczky 1998. - Dupka 1999.