Magyar Katolikus Lexikon > K > Kálmán


Kálmán, Szt (Íro., 10. sz.-Stockerau, Alsó-Au., 1012): zarándok. - Skóciai Szt Margit fia. Sztföldi zarándokúton volt, amikor Bécs közelében kémnek nézték, elfogták és 2 rablógyilkossal együtt kivégezték. Kreuzensteinben ma is áll a fa, melyre a hagyomány szerint fölakasztották. Teste a melki ktorban nyugszik. 1014 óta sztként tiszt. Au-ban, Bajoro-ban és Mo-on. - A mi Szt István kir-unk ~ legelső m. tisztelője volt. Állítólag hazánkba hozatta a szt ereklyéit, amelyek később a melki apátságba kerültek. Ismeretes volt a m. kk-ban a ~, István, Imre és László tiszt-ére szerkesztett közös fogadalmi mise, amelyet Batthyány Boldizsár misekv-ében (1489), továbbá egy Pozsonyban írt, 15. sz. kódexben olvashatunk. Főleg a hegyek közt sok kpnát emeltek tiszt-ére. Szt Fridolinnal és Lénárddal a lovak és szarvasmarhák védőszt-je. A lit. kv-ekben vt-ként szerepel. Szokása volt a népnek, hogy állatait ~ tp-a közelébe hajtotta, áldást kérvén rájuk. - Hazai tiszt-ének korai bizonysága Könyves Kálmán kir. (ur. 1095-1116) keresztneve. Népszerűségét családneveink is tanúsítják: Kálmán, Kaló, Káló. - ~ táblaképe Kisszeben (1510) szárnyasoltárán. A győri szegyh-ban oltára állott (1512). Szentkálmán falu virágzott Somogyban (1414). - Modern kultuszának szinte semmi nyoma. Tudomásunk szerint egyedül a veszprémi Kára választotta tp-ának védősztjéül, de a titulust alighanem a kegyúr keresztnevéről kapta. - Ü: okt. 13. **

BS IV:96. - Bálint II:376. - SzÉ 1984:865. - Puskely 1994:43.

Kálmán, Lindisfarnei, Szt, OSB (†Inishbofin szigete, Íro., 676): apát, Northumbria apostola. - A Skócia DNy-i partjánál fekvő Iona-szg. kolostorának szerzetese. 661-64: Finan apát utódja a northumbriai Lindisfarne ktorában. Szt Béda Venerabilis dicsérte szerz-ei lelkipásztori buzgóságát, világtól elforduló lelkületét és ap. szegénységét. ~ kormányzását erősen zavarták a kir. udvarban élő római és kelta papság közti súlyos egyházfegyelmi viták, melyek rendezésére Oswiu kir. vsz. 664 őszén zsinatot hívott össze Whitbybe, ahol a Yorki Szt Wilfrid vezette római párt kerekedett felül. A kelta hagyományok mellett kiálló ~ erre Lindisfarne kelta szerz-eivel és egy csoport hasonló érzelmű szerz-sel visszavonult Ionára, majd Inishbofin szg-ére. Az ír és az angol szerz-ek közötti újabb viszály nyomán az angolok számára új ktort keresett a szárazföldön, s haláláig mindkét közösséget kormányozta. A ~ vezette időszak Íro. É-i részében az Egyh. aranykora volt. - Ü: febr. 15. v. 18. **

SzÉ 1988:103.

Kálmán, Árpádházi, B., hg. (1208.-Ivanics, Kőrös vm., 1241. máj. 18. után): magyar királyi herceg, Halics királya, Szlavónia hercege. - II. András m. kir. (ur. 1205-35) és (első nejének) meráni →Gertrúd fia, Szt Erzsébet öccse. Apja a halicsi belviszályba beavatkozva 1213 végén seregeivel és ~ fiával bevonult Halicsba, ahol a főurak kérésére, III. Ince p. (ur. 1198-1216) jóváhagyásával, János esztergomi érs-kel 1214. I: Halics kir-ává koronáztatta 6 é. fiát (ur. 1214-21). A Halicsot igénylő lengy. I. (Fehér) Leszek krakkói hg. (ur. 1194-99, 1202-27) és lengy. fejed. 1214: a Szepességben találkozott II. Andrással, szöv-et kötöttek Vologyiszláv halicsi fejed. ellen, és ~t eljegyezték Leszek 3 éves leányával, →Szaloméval. A novgorodi Chroby Msztiszláv csapataival 1219: kétszer is elűzte Halicsból ~t. - 1220 k. ~ Szaloméval megkötötte a házasságot, de szűzi tisztaságukat mindvégig megőrizték. - ~t 1226: az elmozdított Béla ifjabb kir. helyére II. András szlavón hg-ként (1226-41) a Drávántúl kormányzójává nevezte ki, míg Halicsot a legkisebb fiának, Andrásnak házasság útján kívánta biztosítani (→halicsi hadjáratok). - 1235 nyarán ~ a Lékáig (Vas vm.) benyomult II. (Harcias) Frigyes osztr. és stájer hg-et (1230-46) Bécsig kergette, aki váltságdíjat fizetett a békéért. A templomos lovagok birtokainak elvétele miatt IX. Gergely p. (ur. 1227-41) fölszólította azok visszaadására. - 1237: a →bogumilok elleni hadjáratban ~ meghódította Boszniát és Halomföldet, de az eretnekséget nem sikerült fölszámolnia. Adományából alapították 1238: Diakóvárt (Valkó vm.) a →boszniai püspökség székeskáptalanját. 1241. IV. 11: a →muhi csatában megsebesült, Pestre, Segesdre (Somogy vm.), Zágrábba (Zágráb vm.), Ivanics várába menekült, ahol sebeibe belehalt. A beginák tp-ában nyugszik. Özvegyét, aki  klarissza ktorba vonult, a lengyelek boldogként tiszt. Dom.L.-88

Századok 1886:435. (Lovcsányi Gyula: Adalékok a m-lengy. érintkezés történetéhez a mohácsi vész előtt); 1903:672. (Kállay Ubul: Mikor koronázták meg ~t, Halics felkent kir-át a p-tól küldött koronával? [1215 telén v. 1216 tavaszán]) - Kat. Szle 1895:250. (Kanyó Géza: ~ hg.) - Horváth II:27. - Pauler II:51, 652. - MTK IV:1177.

Kálmán, B., OSPPE (15. sz. első fele-Ungvár, 1500. jún. 28.): szerzetes, orgonista. - Fiatalon lépett a r-be. Jeles orgonistaként tartották számon, de irod-mal és tud-nyal is foglakozott. Bár maga is sokat betegeskedett, buzgón ápolta a betegeket. **

Puskely 1994:296.

Kálmán, Könyves (1074 k.-1116. febr. 3.): magyar király (ur. 1095. VII. 29. után-1116. II. 3.), I. Géza kir. (1074-77) elsőszülött fia. - Mivel sánta és púpos volt, nagybátyja, I. (Szt) László kir. (ur. 1077-95) nem szánta trónörökösének. A papi pályára szánták, váradi pp. lett. Műveltsége miatt kapta a Könyves melléknevet. Uralkodói becsvágyában, amikor látta, hogy daliás külsejű testvéröccsét, Álmos hg-et (1075 k.-1129) tették trónörökössé, 1094 k. Lengyo-ba menekült. I. László kir. a cseh hadjáratakor megbetegedett, s 1095. VI: végső rendelkezésével hazahívta ~t mint jog szerinti trónörököst, aki nagybátyja halála, VII. 29. után foglalta el a trónt, s Álmosnak ÉK-Mo-on hercegi hatalmat adott. Uralkodása alatt előde példájára 2 évente pénzt veretett. I. (Szt) István kultuszával együtt a m. kir. tekintélyét eszmei alapokon erősítette, amikor Hartvik pp-kel megíratta Szt István 3. legendáját, mely már a p-tól küldött korona jelentőségét is magyarázta. 1096. V: az I. keresztes hadjáratban résztvevő Nincstelen (Sansavoir) Valter fr. lovag Győrön, Fehérváron, Zimonyon átvonuló, majd az őt követő Amiens-i Péter remete fr-ném. kereszteseit kísértette a határig, utóbbiak az elfoglalt Zimonyt csak a kir. had közeledtére adták föl. VI: a fr. Folkmar Cseho. felől érkező garázdálkodó kereszteseit Nyitránál, Gottschalk pap rabló kereszteseit Pannonhalma közelében szórta szét, VIII. végén 6 heti ostrom után Moson várából kitörve Charpentier Vilmos meluni vicomte és Emich leiningeni gr. betolakodóit verte ki Mo-ból; X-XI: csupán →Bouillon Gottfried lotaringiai hg. (Jeruzsálem későbbi meghódítója) rendezett keresztes hadát engedte átvonulni, miután vezéreiket előbb Pannonhalmán vendégül látta, s →Balduin hg-et és feleségét biztosítékul az átvonulás idejére udvarában tartotta. ~ 1097: szöv-et kötött a velencei dogéval, 1099. V: szövetségesül hívták a kijevi nagyfejedségek belharcaiba, az ellenfeleit segítő kunok Przemysl váránál seregét legyőzték. 1099. V. 29: Magyarvára (Morvao.) mellett szöv-et kötött II. Bretislav cseh fejed-mel. Ebben az időben vezették be az egyhm-ben igazg. egységként a főesperességeket, melyek határai megegyeztek a meglévő vm. határaival (ill. a később alakított vm. határok igazodtak a főesp. határokhoz). 1100 k. a tarcali zsin-on ~ fölülvizsgáltatta I. (Szt) István törv-eit, az esztergomi zsin-on I. (Szt) László törv-eit, megtiltatta a boszorkányüldözést, megállapítva az „állattá átváltozni képes strigákról”, hogy ilyenek nincsenek. 1102 tavaszán Tengerfehérvárt horvát kir-lyá koronázták. Külpol. érdekekből 1104: Álmos hg. nőül vette Predszlavát, a kijevi nagyfejed. leányát, Komnenosz János, a bizánci cs. fia I. (Szt) László leányát, Piroskát (→Irén). 1105: ~í elfoglalta D-Horváto-ot, Zárát, Traut, Spalatót, tengeri kikötőkhöz juttatván Mo-ot, mire a dalmáciai szg-ek többsége meghódolt. - 1106. X. 22: a guastallai egyetemes egyh. zsin-on követei lemondtak a főpapok kinevezésének uralkodói jogáról, az →invesztitúráról. Ezzel helyreállította a Sztszékkel megromlott jó viszonyt, mely I. (Szt) László uralkodása végén, a Horváto-ra hűbérúri jogokat formáló II. Orbán p. (ur. 1088-99) idején megromlott. II. Paszkál p. (ur. 1099-1118) ~hoz írott levelében a kir. eu. viszonylatban is kiemelkedő műveltségét és a Sztszékhez való hűségét dicsérte. Cserében a pápaság nem ellenezte tovább Horváto. birtoklását. 1108. V. 5: Trauban ~ megerősítette a város kiváltságait, nyáron csapatai Velence és Bizánc szövetségében Apuliában harcoltak Boemund otrantói normann hg. ellen, akit békére kényszerítettek. 1112: hozzájárult a papi nőtlenség hazai bevezetéséhez. - Sok gondot okozott ~nak öccse, Álmos hg., aki kezdetben Horváto-ot kormányozta, de nem tudott belenyugodni másodrangú szerepébe (trónörökösnek nevelték), többször megkísérelte a trón megszerzését. ~ 1098: a Tisza melletti Várkonynál kibékült a lázadó Álmos hg-gel, aki 1105 nyarán IV. Henrik ném. cs. (ur. 1056-1105) segítségét is igénybe akarta venni, hűbéres fölajánlkozással. Megnyugodni nem tudó öccsét ~ végül elfogatta és 1115 k. Béla fiával s támogatóival Uros, Pál és Vata urakkal együt megvakíttatta. - ~ első felesége, I. Roger szicíliai normann gr. lánya szülésben rövidesen elhunyt. Második felesége 1112: Eufémia, a szuzdal-perejaszlavi fejed. lánya, akit 1114 k. házasságtörés miatt, várandósként hazaküldött. ~ uralkodása idején, 1109-12: készült Sz Imre legendája. ~ 1113 k. megalapította a nyitrai püspökséget.- ~t Székesfehérváron temették el. Utóda fia, II. István (1116-31). D.D.-88

Fessler, Aurel: Die drey grossen Koenige der Hungarn aus dem Arpadischen Stamme. Breslau, 1808. (A három m. nagy kir-ok viselt dolgainak rajzolatja. Pest, 1815) - Beniczky Lajos: K. kir. és Jósef császár. Pest, 1858. (König Koloman u. Kaiser Josef. Übers. Stefan Prély. Uo., 1858) - Lázár Gyula: K. kir. és kora. Művelődéstört. rajz. Bp., 1883. (Tört. kvt. 76) - Iglódy Kálmán: K. és Álmos. Tört. rajz. Bp., 1889. - Fejérpataky László: K. kir. okl-ei. Uo., 1892. (Ért-ek a tört. tud. köréből XV:5.) - Mátyás Flórián: Egy honfoglalás előtti m. hadjáratról No-ban és I. Endre, K. kir-aink halála évéről. Uo., 1898. (Uaz XVII:8.) - Gaál Mózes: K. kir., a törvényhozó. 2. kiad. Uo., 1900. - Závodszky Levente: A Szt István, Szt László és K. korabeli törv-ek és zsin. határozatok forrásai. Uo., 1904. - Sufflay Milán: A 2 arbei iker-okl. Uo., 1905. (Klny. Századok) - Horváth Sándor: K. kir. arany pecsétgyűrűje. Uo., 1907. (Klny. Archeol. Értes.) - Sisic, Ferdo: Kralj Koloman i Hrvati godine 1102. Zagreb, 1907. - (Hodinka Antal): K. kir-unk 1099-iki peremysli csatája. Az orosz őskrónika nyomán. l. közlem. Bp., 1913. (Klny. Hadtört. Közlem.) - Századok 1915:133. (Karácsonyi János: K. kir. rokonsága a horvát kir. családdal) - Simon Zsigmond: A régi m. házassági jog ált. jellemzése K. kir. házassági törv-éig. Eger, 1918. - Baranyai Károly: M. büntetőjogtört. 1. I. Endre kir. uralkodásának végéig. 2. Büntetőjogunk Szt László és K. kir-ok alatt. 1-2. köt. Miskolc, 1928-32. - Stein Artúr: A zsidók köz- és magánjoga Mo-on a honfoglalástól napjainkig. 2. r. 3. füz. K. kir. és a zsidók. Bp., 1941. - Angyal Pál: A büntetőjog fejlődése K. uralkodása idején. Bp., 1942. (Klny. Viski Illés emlékkv.) - Petruch Antal: Lemondott-e K. kir-unk a guastaniai zsin-on az invesztituráról? Bp., 1943. (Klny. Theol.) - Györffy György: K. kir. Bp., 1979. - Makk Ferenc: Megjegyzések K. külpol-jához. Szeged, 1980. - Tarnai-Madas 1991:17. (K. kir. törvénykv-e)

Kálmán (1317 eleje-1375. febr. 22.?): megyéspüspök. - I. Károly Róbert kir-nak (ur. 1308-42) a Csák nb. Györke zászlótartó leányától szül. természetes fia. Ivánka váradi pp. nevelte, már gyermekként 1332-39: váradi knk., 1335-39: esztergomi prép., 1339 e. fehérvári knk. Apja haláláig használhatta a hg. címet s az Anjou címert. - 1337. V. 6: győri mpp. 1342. VII. 21: részt vett I. (Nagy) Lajos (ur. 1342-82) koronázásán, 1350: az itáliai hadjáratban. 1353: Esztergomban börtönbe zárták, IV. Ince közbenjárására 1354: szabadult. A győri püspökvár tornyát átépíttette, s a 2000: is látható Anjou címerrel díszítette. Ppsége idején alapították Csatkán a pálos, Szombathelyen a ferences ktort, Pápócon ágostonos remeték telepedtek le, kiknek tp-át Magyar Pálné építtette. 1365: prépságot és kápt-t alapítottak. Pecsétje 1345, 1355 és 1356-ból maradt fenn. - Helynöke 1359-60: Guillelmus P. efezusi c. érs., győri knk. - Utóda a győri széken 1375: a kijelölt De Surdis János. - 1. pecsétjének (68x42 mm) képe (1345): →tabernákulumszerűen zárt →baldachinos trónusépítményben ülő Madonna, jobb kezében jogar, bal térdén a gyermek Jézus áll. A trónuspad előlapján →vakmérmű sor vonul végig. Az építmény 2 oldalához a pad magasságával megegyező nagyságú, félköríves fülkét magukba foglaló függelékek csatlakoznak. A fülkékben egy-egy álló alak. A trónus fölé boruló baldachint 2 fiálé közé helyezett, mérműves nyílásokkal áttört épülettest koronázza. Az építmény alsó szegmensíve alatt térdel ~ pp. balra forduló figurája, mögötte elmosódott címerpajzs. Körirata gyöngysorok között. - 2. pecsétjének (77x50 mm) képe (1355 k.): a képmező közepén Mária koronázásának jelenete: az egyik kezében kv-et tartó Krisztus koronát helyez a feléje forduló Mária fejére. A jelenet fölé baldachin borul, amit mérműves ablakokkal áttört, pártázatos, cserép fedésű épülettest alkot. A nagyméretű baldachint két, élre állított, négyszögű torony tartja. A tornyokat hegyes, cserepezett sisak fedi, körben pártázat koszorúzza. Felső szintjük tömegét mérműves ablakok bontják meg, az alsók teljesen áttört, oszlopos tabernákulummá alakulnak, amelyekben egy-egy térdelő, a jelenet felé forduló angyalalak foglal helyet. Az építményt pontsoros nyílásprofilú, széles ív támasztja alá. Az alépítmény alatt ~ pp. jobbra forduló, térdelő alakja. A pecsétkép alapsíkját rombuszháló díszíti. Körirata gyöngysorok között. **

Mendlik 1864:70. (1338-74: pp.) - Gams 1873:373. (s.v. Colomannus; 1337[38]. VI. 12-1374: pp.) - Századok 1889:369. (Pór Antal: K. győri pp.) - Bunyitai II:74. - Pallas X:62. - Schem. Mv. 1896:117. - Kollányi 1900:42. - Bedy 1938:313. - MÉL I:844. - Schem. Jaur. 1940:6. (29.) (1337-75: pp.); 1968:35. (27.) - Bodor 1984:46. (40.), 48. (47.)

Kálmán Anna Joakima, ZND (Várfölde, Zala vm., 1905. ápr. 13.-Várfölde, 1983. jún. 13.): apáca. - 1938. VII. 16: Zalaegerszegen lépett az →ágostonos kanonisszák r-jébe. 1940. VIII. 31: uo. tette első, 1943. VIII. 31: örök fog-át. A mezőgazd-ban dolg. - A szétszóratás után Pusztamagyaródon a mezőgazd-ban helyezkedett el, 1952: Egerben takarítónő, 1954: a püspökszentlászlói szoc. otthonban háztart. alkalmazott. 1960: a váci szoc. otthonba költözött. 1950-53: nővére családjánál segített. r.k.

Kálmán Béla (Lakompak, Sopron vm., 1913. febr. 28.-Debrecen, 1997. aug. 22.): egyetemi tanár, nyelvész. - Apja erdőmérnök. A középisk-t Szombathelyen 1931: végezte. A bpi Eötvös Koll-ban tanult fr-ném., majd m-fr. szakon. Közben egy évig Észto-ban ösztöndíjas. 1936: m-fr. szakos középisk. tanári, 1938: bölcsészdri okl-et szerzett. 1957: a nyelvtud. dr-a, 1973: a MTA l., 1982: r. tagja, a Finn Tud. Akad. külső tagja. 1939-44: tanár Érsekújváron, katonáskodás és hadifogság után 1947: a bpi egy. bölcs. karán dékáni titkár, 1949: a MTA Nyelvtud. Int. munk. 1952-84: nyugdíjazásáig egy. tanár, tanszékvez. a debreceni KLTE Finnugor Nyelvtud. Tanszékén: 1957-58: tanulmányutat tett a SZU-ba, a Leningrádban tanuló vogul hallg-któl gyűjtött anyagot. Két évtizedig a debreceni nyári egy. ig-ja. - Kb. 800 cikket írt, a M. nyelvjárások atlasza 1-6. köt. (Bp., 1966-77) munk. - M: Obi-ugor állatnevek. Bp., 1938. (A M. Nyelvtud. Társ. kiadv. 43.) - A bősárkányi gyékényszövés és szókincse. Uo., 1942. (M. Nyelvjárási Tanulm. 2.) - Magyar nyelvtan. Benkő Loránddal. Uo., 1951. (11. kiad. 1960) - Manysi (vogul) népköltési gyűjt. III/2. Uo., 1952. - Uaz IV/2. Uo., 1963. - A mai m. nyelvjárások. Uo., 1951. - Manysi nyelvkv. Uo., 1955. - Die russischen Lehnwörter im Wogulischen. Uo., 1961. - Chrestomathia Vogulica. Uo., 1963. - Vogul Chrestomathy. The Hague, 1965. - Nyelvjárásaink. Bp., 1966. (4. kiad. 1977) - A nevek világa. Uo. - Wogulische Texte mit einem Glossar. Uo., 1976. - Chrestomathia Vogulica. 2. átd. kiad. Uo., 1976. - The World of Names. Uo., 1978. - Leszállt a medve az égből. Vogul népkölt. Uo., 1980. - Munkácsi Bernát. Uo., 1981. - Wogulisches Wörterbuch. Uo., 1986. K.L.

Kálmán Károly (Ungvár, Ung vm., 1858. dec. 9.-Bp., 1913. jún. 22.): plébános. - A gimn-ot Ungvárt és Szatmárnémetiben, a teol-t a bpi egy-en végezte, 1881. VII. 21: pappá szent. Törökbálinton és Adonyban kp., Székesfehérvárt hitokt., reálisk. hittanár és szegyh. hitszónok. 1891: Sóskúton plnos. 1896: néppárti programmal a zalaszentgróti ker. ogy. képviselője. - ~ szövegével énekeljük a →Hozsanna 83. sz. énekét. - M: Dávid kir. zsoltárkv-e az őshéber eredeti szöveg alapján, a legjelesebb értelmezők és ford-ok s főleg a Vulgáta egybevetésével magyarban versekbe írta. Bp., 1883. - Egyh. beszéd... 1884. X. 26. a székesfehérvári Szt Ferenc-r. tp. fölszent. alkalmával... Székesfehérvár, 1884. - M-ok hazája. Regnum Marianum. Uo., 1887. - Szt István kir. intelmei az erkölcsök intézéséről... Uo., 1890. - Kempis Tamás Krisztus követéséről. 4 kv. m. versekben. Uo., 1890. - Ossian költeményei. Ford. Uo., 1911. - Szerk. 1888. X-1890. XII: a M. Ifjúság Rózsafüzérét (1. évf. Kalocsay Alánnal, 2. évf. Greksa Kázmérral), 1890. X. 5-XI. 23: Székesfehérvárt a Hunyadi Mátyás s 1891. I-1892: utóda, az Ébredjünk és Egyesüljünk c. folyóir. fel. szerk-je. 1884. V-től a székesfehérvári Keresztény Nép c. lap főmunk. Bpen 1892-94: az Ébredjünk szerk-je. - Álnevei és jegyei: Hermina (Kat. Hetilap, M. Állam, Mo. és Nagyvilág); K.K. (uo.); Ö (uo.); Ungvári (uo.); Kapisztrán (Hunyadi Mátyás) és talán Népvezér (uo.). T.E.

M. Sion 1893:627. - Pallas X:63. - Ogy. alm. 1896:267. - Szinnyei V:865. - Alkotmány 1913:148. sz. (Nekr.) - Egyh. Közl. 1913:26, 27. sz. - Gulyás 1956:576. - Fejér m. sajtóbibliogr. 1965:177. - Gulyás XV:115.

Kálmán Lajos   →Kálmány Lajos

Kálmán Mária S. M. Jolánta, FMMN: missziós nővér. - 1930 k. került Kínába. Eleinte Hankouban, ahol magyar ferencesek is megfordultak, 1936: a szecsuán tartománybeli Csungkingban dolgozott.  r.k.

Miklósi 1936:159.

Kálmán Odo Ferenc, OSB (Székesfehérvár, Fejér vm., 1914. aug. 7.-Győr, 1945. nov. 20.): gimnáziumi tanár. - 1938. VIII. 6: lépett a r-be. 1939. IX. 10: egyszerű, 1942. IX. 10: ünn. fog-at tett, IX. 19: szent. pappá. Pannonhalmán, 1943: Sopronban gimn. tanár, 1944: Pannonhalmán gazd. vez. 1945. XI. 27: Deák Anasztázzal motorkerékpáron Győrbe ment, ahol a teherpályaudvarnál egy orosz teherautó elgázolta őket. Deák a helyszínen, ~ a kórházban halt meg. **

PN 1987:214. - Hetényi Varga 1999:77.

Kálmán Sándor, SJ (Szeged, Csongrád vm., 1912. márc. 4.-Bp., 1970. márc. 12.): szabó. - Családja szegénysége miatt elemi iskolái után szabóságot tanult. Kalocsán 1932. IX-1935. VI: a Kis Regnum főszerk., Szegeden 1938: a Hivatásszervezkedés társszerk. - 1938: lépett a r-be. A budai Manrézában novícius, majd szabó és ruhatáros Kassán, 1945 u. Szegeden. 1950. VI: Mezőkövesdre szállították, polg. ruhát varrt a szétszórt szerzetesek számára. Ősztől a bpi KPI portása, a szétszórt jezsuiták összekötője. 1955. VIII. 23: letartóztatták. 1956. II. 3: összesküvés elősegítése vádjával 8 évre ítélték. X: szabadult, ettől kezdve a pesti piar. rház szabója és sekrestyése haláláig. 88

KMJ II:77. - Viczián 1995:49. (592., 971.)