🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > J > jurátus
következő 🡲

jurátus (lat. 'fölesketett'): ügyvédbojtár. - A →kiegyezés előtt az ügyvédek mellett gyakorló, jogvégzett személy. Hivatalos elnevezésük: jurati Tabulae Regiae notarii ('a Királyi Ítélőtábla fölesketett jegyzői') 88

Vajay 1987:652.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.