Magyar Katolikus Lexikon > J > jurátus


jurátus (lat. 'fölesketett'): ügyvédbojtár. - A →kiegyezés előtt az ügyvédek mellett gyakorló, jogvégzett személy. Hivatalos elnevezésük: jurati Tabulae Regiae notarii ('a Királyi Ítélőtábla fölesketett jegyzői') 88

Vajay 1987:652.