🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > J > jövedelem
következő 🡲

jövedelem: a gazdaságban növekedés, meghatározott időn belül (pl. egy év során) az egyén, a közösség vagy az egész ország vagyoni állapotában létrejött gyarapodás (→nemzeti jövedelem). - Forrásai a →munkabér, földterület hozama, →tőke hozama, a keresk. haszon, a takarékbetét →kamata és a különböző társad. juttatások. - A ~képződés a termelési folyamatban megy végbe, melyben a lakosság 4 csoportja közvetlenül vesz részt: a →vállalkozók (munkaadók), a munkavállalók, a tőke- és földtulajdonosok. ~üket eredetinek szokták nevezni, míg az orvosok, ügyvédek, tanárok, köztisztviselők, művészek, segélyezettek stb. juttatása származtatott (átruházott) ~. Ált. az eredeti ~ kategóriájába szokták sorolni a termelt javak szállítása és csereforgalma révén előállt ~et is. Újabban sokan eredeti ~nek tekintik mindazt, ami az →igénykielégítés szempontjából értékelhető teljesítményen alapul. Az eredeti és származtatott ~ közti megkülönböztetés azon a fölfogáson alapul, hogy a ~elosztás egyetlen gazd. igazolása az anyagi termelés. Ez a fölfogás téves. A termék nemcsak a közvetlen hatóok, hanem a cél-ok eredménye is. A nemzeti ~ magában foglalja a szellemi javakat és szolgáltatásokat is, amelyeknek létrehozói legalább közvetve közreműködnek az anyagi termelésben is, és így joguk van a ~ben való részesedésre. A munkamegosztáson alapuló társad-ban senki sem találja meg ~ét →munkája közvetlen eredményében, hanem a munkájával szerzett pénzösszeg felhasználásával osztozik a társad. ~ében, a javakban és szolgáltatásokban. Pa.P.

Muzslay 1993:80.


jövedelem: a Szociális törvény alkalmazásában az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett bevétel. – 1. ~nek számít a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint: a) a meghatározott, belföldről vagy külföldről származó megszerzett vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is; b) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. – 2. Elismert költség a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, és a fizetett tartásdíj. – Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a ~ csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. – Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel. – 3. Befizetési kötelezettség a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj. – 4. Nem minősül jövedelemnek a) a →temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a →lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, a →rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a szerinti pénzbeli támogatás, a →családi pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az →anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, a szépkorúak juttatása, a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak a havi ellenértéke, amely a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabérének (minimálbér) 50%-át nem haladja meg, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás. V.G.

Szociális Törvény 1993.