🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > J > Joachim
következő 🡲

Joachim, Szt: (Kr. e. 1. sz.): Szent Anna férje, a Boldogságos Szűz Mária atyja, Jézus nagyapja. - Az apokrifok, Pszeudo Máté, a Jakab ősevang. szerint gazdag jeruzsálemi polgár, kinek áldozati ajándékát visszautasították a papok, mert nem volt gyermeke. ~ ezért a saját pásztorai közé vonult vissza, elhagyván a várost, hogy a magányban imádkozzék. Imádsága meghallgatásra talált: ~nak és Annának egy időben angyal vitte hírül, hogy gyermekük lesz. Másnap a tp. egyik kapujánál, az ún. Aranykapunál találkoztak (a berzenkei oltár szárnyain, Bp., M. Nemz. Gal., 1450 k.). ~ot szakállas öregemberként, hosszú köpenyben, kalapban v. sapkában, olykor pásztoröltözékben, turbánnal ábrázolták. Attrib-ai: bot, kv., 2 galamb (a visszautasított áldozat jele), bárány, mankó és a gyermek Mária. Önállóan a 15. sz-tól jelenik meg. Tagja a Nagy Szentcsaládnak, és megjelenik a Szentcsalád-képeken is. A nagy Mária-ciklusok kezdetét jelentő Anna-képeken is szerepel. Már Giotto freskóin (Padua, Aréna-kpna, 1305 k.) látható áldozatának elutasítása, megérkezése a pásztorok közé, a hírhozó angyal, találkozása Annával. Néha Mária születésénél ott áll az ágy végében. Annával együtt elkíséri Máriát a tp-ba. - ~nak önálló kultusza népünknél nem volt, bár nevét és személyét főleg palóc és székely népünk jámbor öregjei máig tiszt-ben tartják. Ezt a szórványos keresztnévadás is kifejezi: a székelység Jováki, Jákim, a palócság Iuháki, Baranya Joák alakban emlegeti. Csak néhány titulusát ismerjük. Mélykút patrocíniuma (1768) állítólag a ferences Hász János sugallatára született. Kifejtette Grassalkovich Antal földesúr előtt, hogy amíg Mária édesanyját annyira tisztelik, ~mal nem törődnek. Grassalkovichot a barát szava meggyőzte. Nyárád és Hernádnémeti tp-ának is ~ a patrónusa. - A Szt Anna-tó mellett nemcsak Anna, hanem ~ tiszt-ére is emelt a hívek barokk buzgósága kpnát. Ez utóbbit azonban már Orbán Balázs korhadozó állapotban találta. - Az asztalosok és vászonkereskedők védősztje. Ü: 1584-től márc. 20., 1738-tól Nagyboldogasszony oktávája utáni vasárnap, 1913-tól aug. 16., 1969 óta Szt Annával együtt júl. 26. - Védőszt-jüknek tekintik az asztalosok és vászonkereskedők. **

Bálint II:191. - Sachs 1980:196. - SzÉ 1984:376.

Joachim da Fiore, Tabelione, B. (Celice, Cosenza mellett, Itália, 1130 k.-Fiore, 1202. márc. 30.): rendalapító. - Cosenzában tanult, majd remete lett. 1148-49: a keresztesek kíséretében bejárta Konstantinápolyt, Palesztinát és Szíriát, és egy teljes nagyböjtöt a Tábor hegyén töltött. Hazatérve belépett a sambucinai ciszt. ktorba, s még pappá szentelése előtt missz. utakat tett a környéken. Áthelyezték a corazzói ktorba, ahol fogadalmat tett és pappá szent. Újra prédikációs utakra ment, 1177: apáttá választották. Mivel a regula tiltotta az írást, 1182: Casamariban fölmentést kért és kapott a p-tól. 1189: elhagyta Corazzót, és Sila magányában építeni kezdte a S. Giovanni in Fiore ktort, mely a →floriánusok anyaháza lett. Egy szentháromságtani tételét a IV. lateráni zsin. 1215: elítélte ugyan, de életszentségét nem vonták kétségbe. Nagy hatású volt apokaliptikus történelemteológiája (→joachimitizmus). - Fm: Concordia novi ac veteris Testamenti. Velence, 1519. - Expositie in Apocalipsis. Uo., 1527. - Psalterium decem cordarum. Uo., 1527.  **

LThK V:975. - BS VI:471.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.