🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > J > Jereván
következő 🡲

Jereván:  Örményország fővárosa. - A legenda szerint Noé lakhelye volt az özönvíz előtt. Ékírásos alapítási táblája szerint Kr. e. 782: Erebuni néven Argisti (Menua fia), Urartu (Asszíria vetélytársa) kir-a alapította, falakkal vette körül és Chaldi istennőnek ajánlotta. Ásatások föltárták a Theisebájni (Kármir Blur, azaz Vörös Domb) és Árin Berd urartui erődöket, előbbiben 150 szobás palota állt, az utóbbiban 120 helyiség volt. A néhol 3 sorban húzódó várfalak a 12 m magasságot is elérték. A város Urartu bukása után a Kr. e. 4. sz-ig fennállt. Fellegvára 1968: nagyrészt újjáépült (ünnepi fogadócsarnokában rekonstruálták a színeiket csodálatosan megőrzött falfestmény-töredékeket). - ~ környéke, az Ararát-völgy fontos szerepet játszott, itt voltak az első örm. fővárosok: Ármávir, Jervándását, Vághársápát. ~ 1500 évig nem volt főv., de a 13. sz-ig fontos keresk. központ maradt. Falait 1583: a törökök 4 lerombolt tp. köveivel erősítették meg. 1679:  földrengés egy 2000: is álló, 13. sz. tp-át kivéve csaknem teljesen romba döntötte. A 15-17. sz török-perzsa háborúkban több mint tízszer elpusztították, ezért régi épületei főleg ennél későbbiek. - ~ 1828: az orosz fennhatóság alatt tartományi székhely, de a 20. sz-ig nyomorúságos vidéki városka maradt. 1920-89: az Örmény SzSzK fővárosa. 1924 után A. Thámánján tervei alapján városszerkezetét korszerűsítették, a helyi vörös tufából nemzeti stílusban újjáépítették. 2000: impozáns, milliós világváros (kormány-épületek, operaház, színház, múz-ok, egy., tud. akad., obszervatórium, sportstadion, szobrok, szökőkutak; világhírű konyakgyár). - Területén 2 monumentális emlékmű áll: Cicerrnákáberd, a Fecske-erődben az 1915-ös vértanúké, melyet 2001: II. János Pál p. is meglátogatott, és a szárdárábáti csatáé. Az örm. népirtás emlékművét 1967: állították Á. Tarchánján és Á. Khálásján tervei szerint. Két részből áll. Központja felé haladva balra 100 m hosszú bazalt kőfalon a népirtás érintette települések névsora. A bazalttal burkolt, négyszögű téren a 40 m magas, nyílhegy alakú emlékmű az örm. nép újjászületésének jelképe: a kettéosztott gránitfal a nemzet és haza kettészakadását jelenti, de felső darabjuk összeolvadása az elszakított nemzetrészek végső egyesülésébe vetett hit kifejeződése. - A másik emlékmű centrumába lépcsőkön lehet lejutni, 1,5 m mélyen kerek, szentélyszerű térben ki nem alvó fáklya ég az áldozatok emlékére. Ez a tér nincs befedve, hanem 12 hatalmas, kváderkövekkel kirakott ferde bazaltpillér gyűrűjében áll. Pótlólag az 1988-90-es karabahi (Szumgájith, Kirovábád, Baku) pogromok azeri áldozatainak kereszteskövét is elhelyezték. Mindez 1995: egészült ki a genocidium múzeummal. - Impozáns épületbe költöztették a világ egyik legnagyobb tört. kézirattárát és kvtárát, a Mátenádáránt, ősrégi kódexekkel és ókori szerzők máshol v. más nyelveken elpusztult műveivel. 2001: minden korábbinál nagyobb, kb. 3000 férőhelyes örm. szegyh-at szenteltek fel Világosító Szt Gergely tiszt-ére a kerség államvallássá nyilvánításának 1700. évfordulójára (1990-től épült, Szt Gergely, Tiridát és Áschen kpnáját és a harangház keresztjét már 2000: felszentelték), több ker. egyházfő és számos ország főpásztorának részvételével. Itt helyezték el a védőszent korábban Nápolyban őrzött ereklyéjét, II. János Pál p. ajándékát. - ~ környékén fontos egyh. műemlékek Dvin, Gárni, Zvárthnoc, Ecsmiadzin, Geghárd, Ástárák, Bjurákán, a Szeván-tó környéke, Mughni és Pötghni. Szám L.

Brentjes, B.: Drei Jahrtausende Armenien. Leipzig, 1973. - Astarian, G.- Mazelev, R.: Yerevan and its environs. Leningrad, 1973. - Ararat 2001/10:28; 2002/4:17. - Bagi 2003.


Jereván, Eriván: Örményország fővárosa. – Kr. e. 782: Erebuni néven Argisti urartui kir. alapította, katonai-gazd. közp-ul. Ter-én tárták fel Theisebájni (Kármir Blur) és Árin Berd urartui erődöket, előbbiben 150 szobás palotával. A város a Kr. e. 4. sz-ig állt, citadelláját 1968: nagyrészt újjáépítették. Környéke, az Ararát-völgy fontos szerepet játszott, itt voltak az első örm. fővárosok: Ármávir, Jervándását, Vághársápát. ~ 1500 évig nem volt főváros, de a 13. sz-ig fontos keresk. központ maradt. Falait a törökök 1583: 4 lerombolt tp. köveivel erősítették meg. 1679: földrengés egy 2000: is álló 13. sz-i tp-át kivéve csaknem teljesen romba döntötte. A 15-17. sz-i tör.-perzsa háborúkban 10-nél többször elpusztították, ezért régi épületei főleg ennél későbbiek. – ~ 1828: az orosz fennhatóság alatt tartományi székhely, de a 20. sz-ig nyomorúságos vidéki városka maradt. 1920–89: az Örm. SzSzK főv-a. 1924 u. A. Thámánján tervei alapján városszerkezetét korszerűsítették, nemzeti stilusban újjáépítették a helyi vörös tufából. 2000: impozáns, milliós világváros (kormány-épületek, operaház, színház, múz-ok, egy., tud. akad., obszervatórium, sportstadion, szobrok, szökőkutak; világhírű konyakgyár). – Ter-én 2 monumentális emlékmű áll: Cicerrnákáberd, a Fecske-erődben a 1915-ös vértanúké (II. János Pál p. 2001: meglátogatta), és a szárdárábáti csatáé. Impozáns épületbe költöztették a világ egyik legnagyobb történelmi kézirattárát és könyvtárát, a Mátenádáránt, ősrégi kódexekkel és ókori szerzők máshol vagy más nyelveken elpusztult műveivel. 2001: szentelték fel a kb. 3000 férőhelyes Világosító Szt Gergely-szegyh-at. Itt helyezték el a védőszent korábban Nápolyban őrzött ereklyéjét, II. János Pál p. ajándékát. – ~ környékén fontos egyh. műemlékek Geghárd, Ástárák, Bjurákán, Dvin, →Ecsmiádzin, Gárni, Mughni és Pötghni, a Szeván-tó környéke, →Zvárthnoc. Szám L.

Brentjes, B.: Drei Jahrtausende Armenien. Leipzig, 1973. – Astarian, G.– Mazelev, R.: Yerevan and its environs. Leningrad, 1973. – Ararat 2001/10:28.