Ecsmiádzin (örm. ‘leszállt az Egyszülött’): örmény vallási központ Jerevántól 20 km-re. – Várdgeszáván néven Kr. e. a 3. sz: alapították. Vághárs v. Vághársák kir. egy új várossal (Vághársápát) bőv. Római tábor, majd 387-ig főv. 484-ig Világosító Szt Gergely katholikosz és utódai, majd a 7. sz: és 1441 u. a Rómától elszakadt →örmény apostoli egyház katholikoszának székhelye, „az örmény Vatikán”. – Szegyh-a pogány szentély helyén 303: épült azon a helyen, ahová a hagyomány szerint maga Krisztus (az Egyszülött) szállt le, és – →Agathangelosz szerint arany kalapáccsal, más forrás szerint lángkarddal – kijelölte a tp. helyét. A mai, négyapszisos szegyh. Komitász katholikosz (618–25) alatt épült, de Hovhán mester Építő Nerszesz katholikosz (641–61) alatt átépítette. 1653–58: épült harangtornyának kicsinyített másolata a bpi örm. kat. kpna vas harangtornya. Színpompás belső díszítése főleg a Hovnáthánján festőcsalád több nemzedékének a műve. 1955–65: felújították. – A szegyh-zal egyidősek a 287: meghalt örm. vértanúk sírkápolnái helyén épült tp-ok: az oktogonális Szt Hripszime-tp. szír típusú szentéllyel, lámpásszerű előcsarnok-toronnyal; a kereszt alaprajzú, 9 osztatú terű, középkupolás Szt Gájáne-tp. toronypáros előcsarnokkal. Az 1694: épült Szt Soghákát-tp. mellett láthatók az 1000 évvel korábbi tp. romjai. – Az eu. örm. diaszpórák tp-ai még a 20. sz: is visszanyúlnak ezekhez az előképekhez. – A szegyh. épületegyüttese közp. helyen áll, fal és park veszi körül. Itt van a teol. akad., „minden örmények katholikoszának” rezidenciája (a Vehárán), híres kincstárral, benne felbecsülhetetlen értékű ónix-táblára függesztett, brilliánsokkal ékesített aranytábla az örm. ábécével, csodálatos szőnyegek. Ktora már a 4–12. sz: szellemi központ, a 17. sz-tól az örm. festészet legfontosabb központja. Szám L.

Avedik Félix–Alexa Ferenc: Az örm. nép múltja és jelene. Bp., 1922. – Hovhannesián Eghia: Armenia népe. Gödöllő, 1934. – Gink Károly–Gombos Károly: Örményo. Bp., 1972. – Astarian, G.–Mazelev, R.: Yerevan and its environs. Leningrad, 1973. – Guzsik Tamás: Az örm. építészet emlékei, I. Adattár. Bp., 1996. – Ararát 1996/11:8; 12:6; 16:6; 1998/15:6; 2001/12:7. – Bagi 2003.