Zvárthnoc (örm., ‘a vidámság helye’): az ecsmiádzini katolikosz, Építő Nerszesz palotájának és templomának helye Jerevántól DNY-ra, kb. 20 km-re. A hagyomány szerint Világosító Szt Gergely itt keresztelte meg III. →Tiridát (Trdat) kir-t, erre utal a jelképes keresztelő medence a tp. középpontjában. A 641–52: Hovhán építőmester tervei szerint épült, Világosító Szt Gergely és az Őrangyalok tiszt. szentelt tp. az örm. építészet kimagasló alkotása. Négykaréjos körtp., belseje kereszt-alakú, előképe a nem sokkal korábban megsemmisült jeruzsálemi →Szent Sír templom (lábazati alapkörének átmérője azonos méretű). Szobrászati kiképzése gazdag. Vsz. 930: földrengés döntötte romba (ebben talán túl merész, 45 m magas tartószerkezetének is szerepe volt). Más adatok szerint az iszlám fennhatóság alatt szándékosan rombolták le. Csak az 1900-1907-i ásatások tárták fel, csodálatos épségben előkerült szerkezeti elemei, díszítményei alapján Th. Thorámánján és Sz. Mnácákánján is készített róla rekonstrukciós rajzot. Első szintjének boltíveit gyermekfejnyi gránátalmákat, termő szőlőindákat mintázó kőtömbök, oszlopfőit sasok díszítették, az építőmester portréja is megmaradt. Mintájára századokon át nevezetes tp-ok épültek. Róla írta Hegedűs Géza A ~-i kőfaragók c. versét. Teljes újjáépítése megkezdődött, befejezését 2001-re tervezték. A feltárt, 641–662: épült palota szabadtéri múz. Szám. L.

Guzsik T.: Középkori építészettörténeti ábraanyag, I. Róma és a keresztény K szakrális építészete. BME, Bp. 1994, XCIII. tábla – Ararát 1996/14,8 (Guzsik Tamás: Az örm. építészet emlékei I.); 2001/11,2 (Dzsotjánné Krajcsir P.).