Magyar Katolikus Lexikon > I > integrizmus


integrizmus (a lat. integer, 'ép, egész' szóból): a 20. sz. elején a →modernizmus ellenhatásaként föllépett irányzat. - Képviselői a katolikus tanítás elméleti és közéleti csorbítatlan érvényesüléséért harcoltak. Azzal gyanúsítottak mindenki mást, hogy pol. és gazd. kérdésekben semmibe veszik az Egyh. tekintélyét. Képviselői csak önmagukat tartották teljesen katolikusnak. A klérus és a világi hívők sokaságáról úgy ítéltek, hogy túlságosan alkalmazkodtak a korszellemhez. Az I. vh. előtt főként Fr-, Ol- és No-ban, ill. Holl-ban terjedt el, s támasztott bizalmatlanságot a kat-ok között. XV. Benedek p. (ur. 1914-22) első enc-jában elítélte, s a háború elsodorta az ~t. - Az ~ szelleme a →fundamentalizmusban is érzékelhető. **