Magyar Katolikus Lexikon > I > India


India, Bhártij Pradzsátantr: államszövetség Dél-Ázsiában. - Határai: Pakisztán, Afganisztán, Kína, Nepál, Bhután, Mianmar, Banglades, Bengál-öböl, Arab-tenger. Ter-e 3.287.590 km², főv-a Új-Delhi. Hiv. nyelve a hindi és az ang. - 1) Története. Őslakói a Kr. e. 3. évezredben a dravidák, akiket É felől árják, majd mongolok hódítottak meg. Kr. e. 327: Nagy Sándor seregei az Indus folyóig hatoltak ~ba. 200-500: a Gupta dinasztia birod-at alkotott, melynek széthullása után ~ iszlám hódítók zsákmánya lett. A mohamedánok ~ É-i ter-ét 1000 e., D-i ter-ét a 11-13. sz: hódították meg. A Mogul dinasztia birod-a 1526-1850: ~ É-i és D-i belső részén volt. - Az újkori Eu. számára ~t 1498: Vasco da Gama fedezte föl. 1500-tól a port-ok gyarmatosították. Goát tették főv-sá, s főként a partvidéket hódították meg. A 17. sz. 2. felében holl-ok, ang-ok és fr-k is megjelentek, s az egymás után alapított K-indiai társaságok versengtek a port-ok rovására. 1757: az ang-ok kerültek fölénybe, 1858: egész ~ koronagyarmat lett. Függetlenségét 1947: nyerte el, de vallási alapon elválasztották tőle Pakisztánt. - 2) A Szentírásban Xerxész uralma idején ~ a perzsa birod. keleti határa (Eszt 1,1; 8,9). A hagyomány szerint az evang-ot Szt Tamás ap. vitte ~ DNy-i partjára. Az ap. ~ vt-ja lett (Mylaporéban, Madras külvárosában). 345: Thomas Cana szír kereskedő ker. közösséget alapított. 530: Cosmas Indicopleustes egyiptomi utazó ~ról szólva megemlíti, hogy találkozott ker-ekkel. 800 k. I. Timóteus nesztoriánus pátr. Perzsiából pp-öket küldött ~ba. 1122: följegyezték egy „indiai pátriárka” római látogatását. A 13. sz. végétől eu. utazók, ferencesek és domonkosok jártak ~ban. - Az első ppséget 1329: XXII. János p. Colombóban alapította. A rendszeres misszionálás a port. hódítással kezdődött. Az első ker. közösségeket Mylaporéban, Damaóban, Agrában, Delhiben és Lahoréban alapították. Nagyobb méretű térítések kezdetben Goában, a Comorin-fok körül, Madura, Bassein, Bombey, Carania és Chau körül történtek. 1518: érkeztek Goába a ferencesek, isk-kat nyitottak. Nagy lendületet adott a missz-nak Xavéri Szt Ferenc, aki rtársaival 1542-től működött Goában és a Comorin-fok k. (a halászok között itt egymaga 10 ezer embert keresztelt meg). Katekizmust írt, Goában papnev. és katekéta-képző koll-ot alapított. Cochinban, Basseinban, Mylaporéban, s más port. településeken koll-okat és el. isk-kat alapított. 1556: a jezsuiták nyomtatták az első indiai kv-et, a katekizmust. 1548: domonkosok, 1572: Perzsiából ágostonosok, 1600 k. Itáliából kárm-k, teatinusok és irgalmasok kapcsolódtak a munkába. Goában 1567, 1575, 1585, 1592, 1606: zsin-ot tartottak. 1600 k. Goa mellett a domonkosok fil-teol. főisk-t nyitottak. - A mogul birod. ter-én a jezsuiták misszionáltak. Akbar cs. (ur. 1556-1605) 3 alkalommal is fogadott udvarába jezsuitákat. 1580-83: R. Acquaviva, 1591: Duarte Leitao, 1595-1605: Jerome Xavier volt a missz. vez-je. Jahangir cs. (ur. 1605-27) megkeresztelkedett, majd hamarosan visszatért az →iszlámhoz. Utódai sem lettek ker-ek, ezért csak Agrában, Delhiben, Jaipurban, Lahoréban, Narwarban és Patnában alakultak ker. közösségek. - A 17. sz: a holl. gyarmatosítók a meghódított ter-ekről elűzték a kat-okat, és prot. misszionálást kezdtek. Az első ev. misszion. 1706: Tranquebarban kezdett dolgozni. 1720: kiutasították a port. ferenceseket. 1759: →Pombal rendeletére elűzték v. bebörtönözték a jezsuitákat. Bapt-k, 1798: anglikánok kezdtek téríteni. Az ang. fennhatóság idején a prot. szekták is megjelentek. 1835: a hatóságok ~ban minden szerzetesrendet föloszlattak. A kat-ok száma emiatt 1700-1800: 800 ezerről 500 ezerre esett vissza. 1886: a kat-ok becsült száma 1 mill., 1905: 1,5 1925: 2,5, 1931: 3,25, 1941: 4, 1951: 5,4, 1961: 6,5, 1993: 13,5 millió. A 20. sz: a szerz-ek és a papság zöme hindu (→indiai bölcselet, →indiai lelkiség). - A közokt-ban jelentős szerepe lett a presbiteriánus Alexander Duffnak (1806-78), aki 1835: az ~i felsőokt-ba bevezette az ang. rendszert. Ezt később a kat-ok is átvették. - 1948: telepedett le Kalkutta nyomornegyedében →Teréz anya, hogy életét a legszegényebbek testi-lelki gondozására ajándékozza. 1950: megalapította a →Szeretet Misszionáriusai női kongr-t. 1954: megnyitotta a Haldoklók Házát, majd a gyermekek otthonát s a leprások faluját. - 1964: Bombay-ban nemzetk. euch. kongressz. volt. - II. János Pál p. 1986. I. 31-II. 10: lelkipásztori látogatást tett ~ban. -

3) Érsségei és ppségei: 1558: Cochin, 1886: Agra, Allahabad, Bombey, Coimbatore, Calcutta, Krishnagar, Mangalore, Mysore, Poona, Quilon, Verapoly, 1887: Pondicherry és Cuddalore, 1899: Kumbakonam, 1919: Patna, 1923: Calicut, Tuticorin, 1928: Nellore, 1930: Kottar, Salem, Vijayapuram, 1937: Trivandrum, 1940: Lucknow, Guntur, 1949: Ahmedabad, Bellary, 1950: Tiruhirapalli, Vijayawada, Visakhapatnam, 1951: Dibrugarh, Sambalpur, 1952: Alleppey, Indore, Jalpaiguri, Madras, Mylapore, Tanjore, Wellore, Warangal, 1953: Bangalore, Gelgaum, Hyderabad, Madurai, Nagpur, Ranchi, 1954: Jabalpur, Jhansi, 1955: Ajmer és Jaipur, Amravati, Oootacamund, 1956: Meerut, 1959: Delhi, 1962: Darjeeling, Dumka, Jamshedpur, 1963: Bhopal, Chikmagalur, 1964: Tezpur, Simla és Chandigarh, 1965: Bhagalpur, 1966: Baroda, 1967: Kurnool, 1969: Silchar, 1970: Shillong-Gauhati, 1971: Varanasi, Daltonganj, Jullundur, 1973: Palayankottai, Raipur, Tura, 1974: Berhampur, Cuttack-Bhubaneswar, Palghat, 1976: Goa és Damao, Karwar, Nalgonda, Cuddapah, Eluru, 1977: Ambikapur, Aurangabad, Baruipur, Khandwa, Raigarh, 1978: Raiganj, 1979: Roeurkela, 1980: Imphal, Kohima, Muzaffarpur, 1983: Diphu. - Ap. prefekturái: 1968: Balasore, Jammu és Kashmir. - A szír-malabár rítus számára 1923: Ernakulam, Kottayam, Trichur. 1950: Palai, 1953: Tellicherry, 1956: Changanacherry, Kothamangalam, 1973: Mananthavady, 1977: Bijnor, Chanda, Jagdalpur, Kanjirapally, Rajkot, Sagar, Satna, Ujjain, 1978: Irinjakaluda. - A szír-malankár rítus számára 1932: Tiruvalla, Trivandrum, 1978: Battery. - ~ vallási megoszlása 1993: hindu 80,25%, muzulmán 11%, szikh 1,91%, r.k. 1,5%, buddhista 0,7%, össz. 846.302.000 lakos. -

4) Ker. irodalma a 16. sz: misszionáriusok és →brahmanok munkáival kezdődött. Calmette SJ a védák nyelvén írt egy erkölcstant. Thomas Stephens SJ (1549-1619) konkani nyelven írt bibliai eposzt, melyet évsz-okon át utánoztak. Uezen a nyelven írt 1659: Francisco Vaz de Guimaraenz OFM egy 36 énekből álló Mária életét. Giuseppe Constantino Veschi SJ (1680-1746) tamil nyelvű Szt József-eposzát a nemker. indiaiak is értékelték mint költői alkotást. Telugu nyelven Pingali Ellana-Ryudu (1600 k.), Mangalagiri Ananda (1750 k.) brahmanok írtak ker. →puranákat. A 20. sz: N. V. Tilak írta a Christayau c. költ-t. 88

Lázár Gyula: ~ tört. Bp., 1878. - Duka Tivadar: Első benyomások K-~ban. Sátoraljaújhely, 1888. - Pallas IX:611. - Gervai Dezső: A maharadzsák hazájában. Uo., 1905. - Hedin, Sven: A rejtelmes ~ felé. 1-2. köt. Uo., 1914. - Vojnich Oszkár: British ~, Burma, a maláji fszg. és Siam. Uo., 1913. - Baktay Ervin: ~. 1-2. köt. Uo., 1932. -: Hindusztán. Uo., 1938. -: ~i éveim. 1-2. köt. Uo., 1938. - LThK V:649. - Fejlődő orsz. lex. 1973:553. - Kiss 1978:290. - NCE VII:435. - EWY 1994:1429, 1442. - Tenigl-Takács László: ~ tört. Bp., 1997.