Magyar Katolikus Lexikon > H > hedonizmus


hedonizmus (a gör. hédoné, 'öröm' szóból): a boldogságot az egyén örömében, mégpedig a testi gyönyörben, az élvezetben kereső etikai irányzat. - A modern korban a →Freud által középpontba állított libido felel meg az ókoriak élvezet-elvének. A ~sal rokon fogalom az ókor →eudaimonizmusa ('jó szellem'), de az tágabb fogalom: magába foglalja nemcsak a testi, az egyéni, hanem a közösségi boldogságot is. A ~ ellenpólusa a sztoikus, ridegebb erkölcs, amely ki akarja iktatni az örömkeresést, a távolkeleti bölcseletek és vallások pedig egyenesen az életvágy kialvásában (nirvána) látják az ember végső célját. A keresztény felfogás középutat képvisel: magasabb értékek érdekében fontosnak tartja a lemondást, de nem tekinti mindenestől rossznak a testi örömöket, ha azok a nagy életcélok - az élet fenntartása és továbbadása - szolgálatában állanak. Cs.I.

EV: 23