Magyar Katolikus Lexikon > H > Horma


Horma: régi kánaáni város (Szám 14,45; 21,3; MTörv 1,44; Józs 12,14; Bír 1,17) a →Negeben. - Izr. fiai egyik előnyomulásuk alkalmával itt szenvedtek vereséget az amalekitáktól és a kánaánitáktól (Szám 14,39-45) v. az amoritáktól (MTörv 1,41-46). Szám 21,1-3; Bír 1,17: a név etiológiája (előzőleg Cefatnak hívták a várost). 1Sám 30,30: ~ a keniták városa, akikkel Dávid barátságos viszonyban volt; Józs 15,30: Júda városa; 19,4; 1Krón 4,30: a földosztáskor Simeonnak jutott. **

BL:650.