Magyar Katolikus Lexikon > H > Hollandia


Hollandia: királyság Európában. - Ter-e 40.844 km², 1986: 14.480.000 lakos, 40% r.k., 30% prot., 26% felekezeten kívüli, 4% kis felekezetek tagja; 1995: 15.298.000 lakos. - A kelta, germán és más törzsek keverékéből álló őslakosságot Kr. u. 10: Drusus hajtotta a róm. iga alá. A kerség már a 400 é. tartó római uralom alatt beszivárgott e népek közé, főleg Szt Szervác által, aki 380 k. a tongereni ppséget alapította s Maastricht vidékén térített. A →népvándorlás elsöpörte a róm. kultúra s a kerség minden nyomát, a behatoló szászoknak s frankoknak az őslakosságból csak a frízek tudtak ellenállni. A kerséget a frank térítők hozták be újra. Limburgban Szt Lambert, É-~ban Szt Willibrord működött, ki székhelyét Utrechtbe helyezte. A frízek között térített Szt Bonifác. Mikor Nagy Károly elfoglalta trónját, ~ ter-e a szászok és frízek kivételével ker. volt. Károly ezeket is legyőzte és megtérítette. Ekkor alakult az egyh. beosztás is, mely 1559-ig érvényben volt. Utrecht a kölni érsség alá tartozott. Az utrechti pp-ön kívül a gelderi hg-ek és a holland gr-ok voltak ~ legnagyobb urai. Utóbbiak közül IV. Ince befolyásával II. Vilmost 1247: II. Frigyessel szemben cs-rá választották. Közben kialakult a ~ tört-ében legfontosabb szerepre hivatott kereskedő polgárság. A földhözkötött jobbágyságot a ciszt-ek szabadították föl. 24 ktoruk befolyásának köszönhető a keresk. és ipar kifejlődése is. Kívülük még bencések, ferencesek és prem-ek, valamint a „közös élet testvérei” működtek a hitélet terén, amely a kk. végén olyan hatalmas egyéniségeket termett, mint Nicolaus →Cusanus, →Kempis (Hermeken) Tamás és a félelmetes népszónok, Brugmann (†1473). - Nassau-Dillenburgi Engelbert 1404: alapította a későbbi hollandi uralkodóházat. A holl. grófság 1477: házasság útján Miksa cs-ra szállt át. 1516: ~ Spo-gal személyes unióba került V. Károly uralma alatt, s az orsz. felvirágzott. Károly uralkodásának utolsó éveiben lassanként beszivárgott ~ba a kálvinizmus, főleg a kereskedők és munkások közé. A kat-ok eleinte közönnyel nézték az új hit terjedését. Az egyre erősödő függetlenségi. irányzat letörése sem a szelíd Pármai Margitnak, sem a drákói Alba hg-nek, sem az engedékeny Requesensnek, sem a nemeslelkű Farnesének nem sikerült. Az elégedetlenek vezére, Nassaui Vilmos az orániai házból a függetlenségi mozg-at a protestantizmussal kötötte össze, minek folytán 1579: az utrechti unióban megalapozott új ~ túlnyomóan prot. lett, s ezzel megindult a kat-ok üldözése (gorkumi vértanúk); a kat. családok ezerszámra vándoroltak ki. A Spo-ból kiűzött zsidók polgárjogot nyertek ~ban, ellenben a kat. ppségeket nem engedték betölteni; a papságot üldözték, úgyszólván csak néhány jezsuita járt-kelt ~ban álruhában s erősítette a kat-okat. Közben ~ tengeri hatalma egyre nőtt, 1602: megalakult a Keletindiai Társaság, s ~ megalapította gyarmatbirodalmát. Frigyes Henrik alatt (1625-47) érte el a holland közt. hatalmának és gazdagságának tetőpontját. 1648: a →vesztfáliai béke elismerte ~ függetlenségét. Ekkor a kálvinizmus már államvallás, kizárólag kálvinista hívek tarthattak nyilvános istentiszt-et s viselhettek áll. hivatalokat, pedig 1600 k. a lakosságnak még mindig 2/3-a kat. volt. A kulturális élet ter-én főleg a fest. lendült fel, melynek szálai még a régi kat. hagyományokból táplálkoztak. Mivel az alkotmány 1815-ig teljesen egyh-ellenes volt, a pp-ök erre esküt nem tehettek, s így mint lázadókat kezelték őket. Közép- és főisk. tanárnak csak prot-okat neveztek ki. A r-eknek megtiltották, hogy novíc-okat vegyenek föl. 1825: megszüntették a kat. isk-kat s nevelőint-eket. A szem-okat egy Lővenben fölállítandó jozefinista szellemű közp. int-tel akarták pótolni. Egyébként a kálvinisták kiterjesztették türelmetlenségüket a lutheránusokra s a megegyezést kereső, nemeslelkű prot-okra is: a közvetíteni vágyó Oldenbarneveldtet 1619: kivégezték, Hugo Grotiust életfogytiglani fogságra ítélték. A különböző kálvinista pártok is keményen üldözték egymást (arminiánusok és gomaristák). A 18. sz: egyes prot. körökben a pietista irány kerekedett felül, míg mások a teljes vallási közömbösség útjára tértek. A kat-ok közt is veszélyes mozg. indult meg a Fro-ból áttelepített →janzenizmus révén, mely 1723: ~ban az utrechti szakadáshoz és 3 janzenista ppség alakulásához vezetett. A →spanyol örökösödési háborút 1713: lezáró utrechti béke a D-i tartományokat Au-nak juttatta. A fr. forr. ~t 1795: „batáviai köztársasággá” alakította, Napóleon viszont 1806: testvére, Lajos számára kirsággá változtatta. A bécsi kongressz. 1815: ~t mint önálló kirságot ismerte el Orániai I. Vilmos alatt, s a D-i részeket is visszacsatolta hozzá; ezek azonban 1830: Belgium néven különváltak, nem utolsó sorban a holl. kormányzatnak a kat-okkal szemben még a 19. sz. 1. felében is tanúsított vallási türelmetlensége hatására. Csak 1848: mondták ki ~ban a vallásszabadságot. IX. Pius 1853: helyreállította az egyh. hierarchiát Utrecht érsséggel és Haarlem, Hertogenbosch, Breda és Roermond ppségekkel. Ettől fogva a kat. egyh. élet fejlődésnek indult, amiben a hosszú üldözés alatt bensőleg megerősödött kat. öntudaton kívül annak is nagy része volt, hogy 1872: ~ befogadta a No-ból kiűzött szerz-eket és szerznőket.

Egy 1889. évi törv. elismerte az egyh. isk-k egyenjogúságát; 1905 óta nemcsak a prot., a kat. isk-k is áll. támogatást kapnak. 1917: Cort van Linden min-elnöksége alatt ~ban behozták az ált., titkos és a nőkre is kiterjesztett választójogot. 1918: a kat. Ruys de Beerenbroek lett min-elnök. 1924: Amsterdamban tartották a nemzetk. euch. kongresszust. 1923: Nijmegenben kat. egy. nyílt. 1930: számos szaklapon kívül 37 kat. napilapja volt. ~ egyh. adatai 1929: plébánia: 1234; világi pap: 1861, szerzetespap: 1861; ffi ktor: 273; női ktor: 755; női szerz.: 24.977; papnöv.: 568 teol. és 1173 középisk. Kat. hívő: 2.455.044 (35,7%); prot.: 3,019.194 (8 különböző felekezetben); zsidó: 115.223; egyéb: 741.129; vallásnélküli: 533.714; ismeretlen: 1010. - Érseksége: 7. sz: Utrecht, ppségei: 1559: Groningen, Haarlem, Hertogenbosch, Roermond. 1853: Breda, 1955: Rotterdam. - Holland ker.  irodalom. Már a kk-ban figyelemre méltó alkotásai voltak: Hadewijch (13. sz.) látomásai, Jan van →Ruysbroek misztikus írásai és a Jedermann-játék a legismertebbek. 1585: a holl. nyelvter. pol. megosztása kulturális szakadást is magával hozott. Ettől kezdve É-on, következésképpen a holland irodalomban is a protestantizmus, D-en (a mai Belgiumban), a flamand irodalomban is, a katolicizmus az uralkodó. Eltekintve Belgium fr. és ném. nyelvű ter-eitől, mindkét rész nyelve a holl. **

LThK VII:952.