🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > H > Hirsaui
következő 🡲

Hirsaui Vilmos, B., OSB (Bajoro.- Hirsau, 1091. júl. 5.): apát. - A regensburgi Szt Emmeram apátságban nevelkedett. Különleges tehetsége volt a filozófia, a csillagászat (csillagászati órát szerkesztett) és a zene területén. 1069: lett →Hirsauban a Szt Aurelius ktor apátja. Kemény küzdelmek árán tudta megszerezni a ktor számára a világi hatalmaktól való teljes szabadságot, melyet 1075: Rómában Szt VII. Gergely p-val (ur. 1073-85) is megerősíttetett. 1077 pünkösdvasárnapján befogadta ktorába IV. Henrik (ur. 1056-1106) ellenkirályát, Rheinfeldeni Rudolfot, emiatt súlyosan megromlott kapcsolata a cs-ral. - ~ a lotharingiai rendi szokások helyett a clunyi szokásokat vezette be. E szokások lettek a világi gyámkodástól való mentesség eszméjével együtt a hirsaui reformmozgalom alapjai, és gyorsan terjedtek. Hirsau No. legnagyobb kolostora lett. 1082-91: építtette föl a Nagold folyó mellett az egyik dombon a Szt Péter és Pál baz-t. 14 héttel ezután halt meg. - Ü: júl. 5. **

SzÉ 1988:343. - BS VII:474.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.