Magyar Katolikus Lexikon > H > Haynald-obszervatórium


Haynald-obszervatórium: Haynald Lajos kalocsai bíboros-érsek által 1877. III: alapított csillagvizsgáló. - Alapításában szerepet játszott az érs. termtud. érdeklődése, mivel az eredetileg saját céljaira vásárolt távcső elhelyezéséből született meg az Obszervatórium. A Csillagda jezsuita gimn-ban való elhelyezésénél fő szempont az okt-hoz való közelsége volt, mivel - mint Haynald írta - „beállítani avégre, hogy a természettudománnyal különben is foglalkozó tanár annál biztosabban közölhesse tanítványaival a szükséges csillagászati ismereteket, de egyszersmind mások is a tanárok közül alkalmat nyerjenek, ha talán kedvük volna a csillagászattal foglalkozni”. A ~ tervezésében és fölszerelésében Konkoly–Thege Miklós (1842-1916) és az első ig., a ném. Karl →Braun SJ (1831-1907) játszotta a döntő szerepet. A létrehozott intézményhez csatolták az 1870 óta folytatott meteorológiai megfigyelést is. Az Obszervatóriumban később megszervezték a földrengésvizsgálatot is. A létesítés költsége kb. 100 kh termőföld akkori árával volt azonos, a működtetésre Haynald alapítványt tett. - A ~ fő műszere egy 7 hüvelykes (17,8 cm) refraktor. Optikáját a müncheni Merz-cégtől, a többi részt - így az óragépet is - az ang. Browning-cégtől szerezték be (1995: a MTA Csillagászati Kutató Int. tulajdonában). A másik, kisebb, 4 hüvelykes (10,2 cm) nyílású refraktort szintén a Merz-cég szállította. Ez áll ma is a kisebb kupolában, elsősorban a Nap megfigyelésére, később okt. és demonstrációs célra használták. A passage (átmeneti) távcsövet a megfelelő pontosságot biztosító órák egészítették ki. Mivel a Csillagda alaptevékenysége a Nap-kutatás, fontos szerepük volt a különböző spektroszkópoknak. Ezek egyikét a főműszerre szerelhetően készítették el, így alkalmas volt protuberancia-vizsgálatokra. A fölszerelést asztrofotométerek és a csillagászati helymeghatározáshoz távírókészülék egészítette ki. - A ~ot ellátták a megfelelő kv-ekkel és folyóir-okkal is. Ez különösen azután bővült jelentősen, hogy a Csillagda megindította saját kiadványát, melyből az elsőt az intézmény 2. ig-ja, →Hüninger Adolf (1849-1911), az utolsó, 17. köt-et 1949: az utolsó ig., →Tibor Mátyás (1902-) adta ki. - Az első ig. tevékenysége főként a ~ földr. helyzetének meghatározásához és a műszerek tökéletesítéséhez, Hüninger Adolfé a szélviszonyok tanulmányozásához kapcsolódott. Ő kezdte meg 1880: a napfoltmegfigyeléseket. A ~ fénykorát →Fényi Gyula (1845-1927) igazgatósága (1885-1913) jelenti. A kalocsai rtársak által Mozambikban gyűjtött meteorol. adatokat földolgozta. Eredményeket ért el a ~ a viharjelzés terén, amit egy egyszerű rádió-vevőkészülék és egy regisztráló összekapcsolásával értek el. Eredeti ötletként detektorként Fényi két varrótűt alkalmazott. 31 é. rendszeresen figyelte és értékelte a protuberanciák mozgását. Kapcsolatot talált a protuberanciák elhelyezkedése és vándorlása közt: a naptevékenység minimuma idején a protuberanciák gyakorisága a Nap egyenlítőjén a legkisebb, max. idejében viszont a sarkvidéken a legsűrűbb. Fényi 1913: megvált a ~ vezetésétől, bár megfigyeléseit folytatta. Utóda, a svájci származású →Angehrn Tivadar SJ tanár (1872-1952) kezdetben még Fényi észleléseinek földolgozását végezte, majd meghatározta a szoláris állandót, azaz a Napból a Földre 1 perc alatt 1 m²-re sugárzott hőmennyiséget. Erre 2,1 cal értéket kapott, ami némileg eltért a jelenleg elfogadott 1,98-as értéktől. A fokozatosan nehezedő anyagi helyzeten kívül a ~nak a főgimn. tetején való elhelyezése sem tette lehetővé a korszerű tud. munkát. Az 1920-as években fölmerült a Csillagda áttelepítése Pécsre, hogy az ottani egy-hez csatolják, de ezt az alapítvány szellemével ellentétesnek tartották, s nem hajtották végre. - Kalocsán a II. vh. során háborús károk nem keletkeztek. Az intézmény utolsó ig-ja, Tibor Mátyás SJ megpróbált új távcsövet beszerezni. 1950. VI. 9: az államosítás lényegében a tud. munka megszűnését jelentette. M.I.

Kat. Szle 1895:268. (Fényi Gyula: A ~ alapítása) - Fényi Gyula: A ~. Kalocsa, 1928. (Árpád kv-ek 23.) - Mojzes Imre: A kalocsai ~ tört. Bp., 1986.