Magyar Katolikus Lexikon > H > Hatvani


Hatvani Ede, Szt Karolináról nev., Piar (Szegvár, Csongrád vm., 1879. nov. 25.-Győr, 1954. jan. 9.): tanár. - 1895. aug. 27: lépett a r-be, 1900. XII. 8: ünn. fog-at tett, 1903. VII. 2: pappá szent. A kolozsvári és a bpi tudegy-en mat-fiz. szakot végzett. 1900-03: Bpen h., 1903: Kecskeméten, 1906: Vácott, 1907: Nagykárolyban, 1908: Vácott, 1912: Bpen, 1939: Kecskeméten gimn. r. tanár, 1941: a rház lelki atyja. - M: A geometria elemei. Bp., 1927. - Mennyiségtan. A gimn. és reálgimn. 1, 2, 4, 5, 6. o. sz. Írta Suták József. Átd. Lóky Bélával. Uo., 1928-30. (5. köt. a 4. o. új lenyom. Uo., 1935) T.E.

Schem. Piar. 1895/44. - Gulyás XII:766. - Diós 1995:71.

Hatvani István (Rimaszombat, Kis-Hont vm., 1718. nov. 21.-Debrecen, 1786. nov. 16.): tanár, természettudós. - Ref. Alsóbbfokú iskoláit Rimaszombatban, Losoncon, Kecskeméten, Komáromban végezte. 1738: a →Debreceni Református Kollégium diákja lett, ahol Maróthi György előadásai hatására kezdett el matematikával foglalkozni. 1746-tól a bázeli egyetemen teol., orvostud., mat. és fiz. tanulmányokat folytatott. Hasonló témakörökben képezte magát 1748: az utrechti, majd a leydeni egyetemeken, utóbbi helyen csillagászati megfigyeléseket is végezve. Neves külföldi egyetemek katedráira szóló meghívásokat visszautasítva, 1748 végétől a debreceni kollégium „gyakorlati bölcsészettudomány”, azaz fil-mat-fiz. tanszékének prof-a, de tanított csillagászatot és kémiát is. Az előadásain bemutatott órakísérletek a maguk nemében vsz. az elsők voltak Mo-on. Különösen a kor legfrissebb felfedezéseit is felhasználó elektromos kísérletei szereztek számára hírnevet, „ördöngösséget” tulajdonítva személyének (a „magyar Faust”). Számos kísérleti eszköze maradt fenn napjainkig a koll. iskolamúzeumában. Orvosi ismereteit iskolaorvosként és magángyakorlatot is folytatva hasznosította. Fennmaradt gyógyszerreceptjei termgyógyászati jellegűek. Elsőként és meglepő pontossággal határozta meg Debrecen földrajzi szélességét saját szerkesztésű készülékével. Jelentős volt iskolaszervező tevékenysége. - Filozófiai munkái →Descartes racionalizmusának hatását tükrözik. Külföldön megjelent tud. cikkein és fil. tárgyú könyvein kívül két, a hazai viszonyok között úttörő jellegű, mat. tárgyú munkája maradt fenn: Oratio inauguralis de matheseos utilitate. 1749; Introductio ad principia philosophiae solidioris. 1757. Ebben található a valószínűségszámítás első hazai ismertetése. N.D.

Debreczeni Képes Kalendáriom 1917:49. (S. Szabó József: Dr. ~) - Lósy-Schmidt Ede: ~ élete és művei (1718-1786). Debrecen-Bp., 1931. - Fizikai Szemle 1962:361. (Jakucs István-Zemplén Jolán: Debrecen és a mo-i fizika kezdetei) - Atom (TIT Közlöny) 1956/5:26. (Ludányi Valéria-Szénássy Barna: ~ élete és tud. működése)