Hadrianus, Publius Aelius (Róma, 76. jan. 24.-Bajae, Nápolyi-öböl, 138. júl. 10.): Trajanus után Kr. u. 117-138: Szt I. Sixtus, Szt Teleszforosz, Szt Higinosz pápák idejében római császár. - Rómába települt hispaniai nemes család sarja. Atyja, Trajanus cs. unokatestvére, Afer szenátor halála után ~ a lovagrendű Caelius Attianus és a praetorságot viselt Trajanus gyámsága alá került. A gyámság és rokonság fényes jövőt biztosítottak az ifjú ~ számára. Gondos nevelésben részesült, s annyira rajongott a hellén műveltségért, hogy a graeculus, 'kis görög' becenevet kapta. A tudós, szellemes ifjút Róma előkelő körei és különösen Trajanus családja nagyon megkedvelte, bár ironikus stílusával ellenségeket is szerzett magának. Vespasianus cs. alatt hadi tribunus Britanniában, majd Moesiában. Innen hozta a dunai hadsereg jókívánatait Germaniába Trajanusnak, aki őt Plotina csné kérelmére maga mellé hívta Rómába és fontos tisztségeket bízott rá. Kr. u. 100: ~ a csné rokonát, a tudós Sabinát vette nőül. 101: elnyerve a quaestori hivatalt a dákok elleni háborúba kísérte Trajanust, miközben praetorrá és néptribunussá lépett elő. Miután a 2. daciai háborúban is részt vett, 107 k. Alsó-Pannonia legátusa, 108: konzul lett. - Vsz. ebben az időben barátkozott meg a gyermektelen Trajanus a gondolattal, hogy ~t teszi utódjává. Egyelőre főhadsegédévé tette és magával vitte a szíriai háborúba. Athén városa a hellén műveltségért rajongó reménybeli trónörököst 112: arkhonjává választotta és szobrot állított neki a Dionüszosz színházban, mely kitüntetés ~ szemében fölért egy diadalmenettel. Trajanus betegen Italiába készült visszatérni, ~t mint Syria legatusát és a hadsereg főparancsnokát Antiochiában hagyta. Útközben a cs. állapota oly rosszra fordult, hogy Selinus mellett partra kellett szállítani, ahol, engedve a csné kérelmének, ~t tényleg fiává fogadta és meghalt. - ~ 117. VIII. 11: kihirdette az utódlást, mire Antiochiában a légiók cs-rá kiáltották ki, s a szenátus haladéktalanul megadta a formaszerű megerősítést. - Egy ideig K-en maradt, ahol Syriában, Palaestinában, Aegyptusban és Cypruson a lázadó zsidókat csöndesítette le és a birod. K-i határait rendezte. A hadsereg és a pénztár hiányait jól ismerve, lemondott elődjének hódításairól és az Eufrátesz folyót jelölte meg a birod. K-i határának. Armeniát cliens-állammá tette, míg Mezopotamiát és Assyriát teljesen átengedte a pártus Chosroesnek. Trajanus összes új szerzeményeiből ily módon csak a Köves Arabiát tartotta meg. Miután a békét K-en biztosította, Illyricumon át visszatért Rómába. Daciát a korábbi 3 rész helyett Dacia superiorra és inferiorra osztotta, ezért Sarmizegetusa főv. lakossága emlékszobrot emelt neki. Távolléte alatt összeesküvés támadt Rómában, melyet a szenátus felszámolt. Róma népe lelkesen üdvözölte új urát és osztatlan tetszéssel gyönyörködött ama pazar fénnyel rendezett játékokban, melyeket ~ elődje emlékére rendezett. A neki megszavazott pártus diadalmenetet elhárította magától, amint a felajánlott pater patriae címet is csak jóval később fogadta el. Kereste a nép és szenátus rokonszenvét, melynek csakis a szolgája, akaratának végrehajtója kívánt lenni. -

A kormányzásban fontos újításokat vezetett be: újjászervezte a császári →consiliumot, és fizetett tagokat, elsősorban jogtudósokat vett föl; e tanács idővel kiszorította a szenátust az igazságszolgáltatásból és a kormányzásból. Újjászervezte a császári kancelláriát, a felszabadított rabszolgák helyett a lovagrendből kiszemelt és különböző rangfokozatokba beosztott áll. hivatalnokokat alkalmazott. A gör. és a lat. iroda titkári állására jelesebb írókat és tudósokat nevezett ki. Azáltal, hogy a független lovagi rendet függő hivatalnoki renddé alakította, siettette a korlátlan monarchia fejlődését és megadta a birod. közig-nak azt a jelleget, melyet a 4. sz-ig megőrzött. A tart-okat egyenrangúaknak tekintette a kiváltságos Rómával és Italiával. Hogy mindent saját szemével lásson, bejárta a birod. majdnem valamennyi tart-át. Mindenütt tanult, mindenütt segített a bajokon és jótéteményeket osztogatott; városokat, közhasznú épületeket és műemlékeket emelt, vízvezetékeket, országutakat, kikötőket épített, és lendületet adott a szellemi és anyagi fejlődés valamennyi ágazatának. 121: Galliát, Germaniát, Noricumot, vsz. Pannoniát, Britanniát, Hispaniát, Mauritaniát; 123: Asiát, Syriát, Görögo-ot; 128: Karthagót, 129: Syriát, 130: Judeát látogatta. Jeruzsálemet romokban találta, ezért Aelia Capitolina néven katonai kolóniát alapított. →Bar Kohba 132: kitört lázadását Britanniából odavezényelt hadvezére, Julius Severus 135: leverte. Ezután ~ Jeruzsálemben a templomtéren Jupiter-, a sztsír fölé Afrodité-tp-ot építtetett (ezzel 2 évszázadra konzerválta a kereszténység legszentebb helyeit), s halálbüntetés terhe mellett kitiltotta a zsidókat Jeruzsálemből és Judeából. - Judeából Aegyptusba, Syriába majd ismét Athénba ment, ahol hallatlan fénnyel ülték a Zeusz-tp. (Olympieum) felavatását, új középpontot teremtve e tp-mal a pánhellénizmusnak és a gör. vallásnak. A gör. városok hálából az isteni rangra emelt cs. emlékszobrát állították föl az új tp-ban, és az olümposzi jelzővel kedveskedtek ~nak, aki viszont a pánhelléniák nemzeti ünnepét és az új olümpiai játékokat léptette életbe. - Kifáradva és betegen tért vissza Rómába, és hozzáfogott hatalmas síremlékének építéséhez (→Angyalvár). Tiburban (Tivoli) saját tervei szerint épült páratlanul szép és roppant terjedelmű nyaralójában mindazt a szépet és kedveset próbálta reprodukálni, amit a nagyvilágban látott. - Gyermekei nem voltak, így Titus Aurelius Antoninus szenátort szemelte ki utódává (→Antoninus Pius). **

Pallas VIII:503. - Vanyó IV:146. - Pecz 1985. I/2:831.

Hadrianus   →Adorján