Adorján, Adrián, Hadrianus (†1202 k.): megyéspüspök. - A forrásokban 1183: tűnt föl mint esztergomi, ill. budai prép. 1183-84: a párizsi egy-en tanult. 1185: kir. jegyző, 1185-86: kancellár, s részt vett III. Béla és Capet Margit házasságának előkészítésében. A MA-ban 1187-1202: erdélyi mpp. Katonáival megtámadta és lerombolta a kolozsmonostori apátságot. Később a szebeni prépsággal támadt joghatósági vitáját III. Ince 1198 és 1199: az ő javára döntötte el. Sebestyén Gyula szerint ~ lehetett a Gesta Hungarorum szerzője (a P. dictus magister). - Utóda a Schem. (1838)-ban 1203: Péter, a MA-ban 1204: Vilmos. 88

Schem. Trans. 1838:X. (10.) (s.v. Adrianus; 1190-1202: pp.); 1913:12. (s.v. Hadrianus, 1187-†1202: pp.) - Mendlik 1864:89. (s.v. Adrián, 1190--1202: pp.) - Gams 1873:381. (s.v. Adrianus, 1181-1202: pp.) - Balics II:601. - Pallas I:107. - Sebestyén Gyula: Ki volt Anonymus? Bp., 1898. - Chobot II:465. - Kollányi 1900:1. (1187-1204: pp.) - Temesváry 1922:12.

Adorján, v. Bács-Bodrog vm. (Adorjan, Szerbia): plébánia a v. kalocsai egyhm. zentai esp. ker-ében. - 1863: alapították. Tp-át 1858: Sarlós Boldogasszony tiszt. sztelték. Kegyura 1880: az ókanizsai hitközség. Anyakönyvei 1864-től. **

Schem. Col. 1912:100.