🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > H > Hadikfalva
következő 🡲

Hadikfalva, 1785-1941: magyar telepes község Bukovinában. - 1764: a →székely határőrvidék szervezésekor elkövetett osztr. erőszakoskodások s a katonáskodás elől Moldvába menekülteknek →Hadik András gr. II. Józseftől (ur. 1780-90) letelepedésükért mentességet szerzett. A falut Enzenberg cs. tábornok alapította, a 40 alapító család ~nak nevezte el. 1786: már 685 lakója volt (→Fogadjisten, →Andrásfalva, →Istensegíts, →Józseffalva). - 1883: mozgalmat indítottak a lengy., ném., oláh, ukrán, zsidó környezetben a beolvadásnak kitett bukovinai m-ok hazatelepítésére (csángó láz), de ez csak részlegesen sikerült. 1941: →Németh Kálmán OFM szervezésében a Délvidék visszacsatolásakor a Szabadkától D-re üresen hagyott szerb telepesfalvakba, főként az általuk elnevezett Hadikligetre telepítették őket (→székelyek a Bácskában). Ennek lakóit 1941. X. 8: a szerb komm. partizánok kifosztották, a nőket a tiszaistvánfalvi internáló táborba vitték, a ffiakat kis csoportokra osztották, megkínozták, majd lemészárolták. A tömegsírokra keresztet v. virágot tenni az 1990-es évekig tilos volt. →vérbosszú Bácskában 88

Matuska Márton: A megtorlás napjai. Bp., 1990. - Cseres 1991:234. - Illés Sándor: Akikért nem szól a harang. Uo., 1991. - EH I:682.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.