Magyar Katolikus Lexikon > H > Hadik


Hadik András, nemes, 1774-től futaki, gr. (Esztergom, Esztergom vm., 1711. okt. 16.-Bécs, 1790. márc. 12.): hadvezér. - Kezdetben jezsuitának készült, majd atyai kívánságra hivatásos katona; 1732: kornétás a Dessőffy-huszárezredben, 1734: hadnagy, 1738: kapitány, 1741: alezr. a Beleznay-huszárezredben, 1744: vezénylőezr., 1747: vezérőrnagy, 1753: az addigi Ghillányi-huszárezred tulajdonosa. 1756: altábornagy, 1757: elnyerte a →Mária Terézia-rend nagykeresztjét, 1758: lovassági tábornok, 1763: budai hadparancsnok. 1764. VI. 17-1768: főkormányszéki elnökként az erdélyi katonai és polg. közig. élén állt, 1766: Bács vm. főispánja. 1768: huszárezredét föloszlatták, az addigi Pálffy-huszárezred tulajdonosa. 1769: a karlócai szerb kongresszusra kinev. kir. biztos. 1772: a Lengyo-ról leválasztott Galícia és Lodoméria katonai és polg. kormányzója. 1774: tábornagy, a Cs. Kir. Udvari Haditanács elnöke, 1775: ~ vette át a Habsburgok birtokába került Bukovinát. 1778-79: a bajor örökösödési háborúban főparancsnok. 1789: az utolsó török háborúban a hadrakelt haderő főparancsnoka, 1790: betegsége visszakényszerítette Bécsbe. - A lengy., az osztr. örökösödési és a →hétéves háború hőse, legismertebb haditette 1757: Berlin bevétele és megsarcolása. Jelentős hadseregszervező. Méltóságaiban az igazságos rend megteremtője, a m-ság pártfogója, ezért adták nevét településüknek a Bukovinába áttelepültek (Hadikfalva). 1888-tól a 3. cs. és kir. huszárezr. a nevét viselte. Szobra áll Bpen a Várhegyen. Z.J.