🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > G > Gyulai
következő 🡲

Gyulai (1895-ig Griesbach) Ágost (Pest, 1868. febr. 14.-Bp., 1957. szept. 14.): tanügyi író, irodalomtörténész. - Tanulm-ait Bpen végezte, 1892: az egy-en m-ném. szakos tanári és dri okl-et szerzett. 1891-97: a bpi egy. főgimn., 1895-1903: az I. ker. áll. főgimn., 1903: a budai polg. isk. tanárképző főisk. tanára, 1920-25: ig-ja. 1918: a debreceni egy-en a 19. sz. m. irod-ból mtanárrá képesítették. 1925: megszervezője és első ig-ja a Testnevelési Főisk-nak. 1928: berendelték a VKM-ba, 1930: a bpi és pécsi tanker. polg. isk-inak első főig-ja, 1933: nyugdíjazták. - 1902: a M. Ped. Társ. titkárává, 1926: a SZIA III. o-a tagjává vál. Tagja volt a Kisfaludy Társ-nak, a Shakespeare-biz-nak, választmányi tagja a Bpi Philol. Társ-nak és a M. Irodtört. Társ-nak. - M: A budetini monda. Irodtört. tanulm. Bp., 1891. - Bilder a. d. Deutschen Vergangenheit. Írta Gustav Freitag. Magyarázta. Uo., 1900. - Hitel. Írta Széchenyi István. Szemelvények. Vál. Uo., 1901. - Madách életéből. Uo., 1903. - Katona József élete. Uo., 1903. - Zrínyi, a költő. Uo., 1903. - Képek Vörösmarty életéből. Uo., 1903. - Képek Shakespeare életéből. Uo., 1904. - Legendák kv-e. Uo., 1906. - Előadások a m. irod. és nyelvtud. praktikumából. Uo., 1907. - Bibliography of English authors works translated into hungarian language. Uo., 1908. - Shakespeare in Hungary. London, 1908. - Nemz. olvasókv. Radnai Rezsővel és Thott Rezsővel. 1-4. köt. Bp., 1910. - A Pedagógium m. filol. szemináriuma. Uo., 1913. - A háború és az isk. Előadások. Friml Aladárral. Uo., 1915. - Háborús anthológia. Uo., 1916. (Ebből klny. A m. háborús költészetről. Uo., 1916) - A jó tankv. Uo., 1917. - A népisk. ifj. kvtárak számára ajánlott művek magyarázatos jegyzéke. 1. rész. Uo., 1917. - A tenger útonállói. The sea riders. Írta H. G. Wells. Ford. Uo., 1922. - Szép Heléna öregsége. La vieillesse d'Hélène. Írta Jules Lemaitre. Ford. Uo., 1922. - Bpi gyermekek olvasókv-e. Havas Istvánnal és Iván Andorral. 1-2. köt. Uo., 1923. - Fiorenza. Írta Thomas Mann. Ford. Uo., 1923. - M. nyelvtan polg. isk. számára. Gyurjács Andrással. 1-2. köt. Uo., 1926-27. - Stilisztika és olvasókv. Gyurjács Andrással. Uo., 1928. - M. költészettan és irodtört. Uazzal. Uo., 1929. - Tanmenet a ~-Gyurjács András polg. isk. stilisztikájához. Uo., 1930. - Arany János népdalgyűjt-e. Közzéteszi Kodály Zoltánnal. Uo., 1952. - A chilloni fogoly. Írta Moritz Hartmann. Ford. Uo., 1957. - Szerk. 1916. I. 1-1917. IX. 1: a Pedagogiumi Értesítő és 1940. III-1943. XII: a M. Paedagogia c. szaklapokat. - Betűjegyei a M. Kritikában: Gy. Á. ; -i -st; -i -t. T.E.

Szinnyei III:1468. - SZIA tagajánl. 1926:5. - Bpi I. ker. főgimn. lex. 1927:16. - M. társad. lex. 1931:78. - Ped. lex. 1936. I:792. - Baranyai-Keleti 1937:284. - Ker. m. közél. alm. I:344. - Gulyás 1956:560. - Népakarat 1957. IX. 17. - M. Testnev. Főisk. évkv-e 1955/57. Bp., 1959. (Antal József: Dr. ~; ebben cikke is: Emlékezés a Testnev. Főisk. alapítására és hőskorára) - Jáki 1962:29. - MIL I:421. - MÉL I:648. - Irodt. 1968:311. - MItB VI:479. - Gulyás XI:925.

Gyulai Farkas (†Pozsony, 1550. jan. 24.): megyéspüspök. - Nemes családból származott. 1548. XI. végén nevezte ki a kir. zágrábi pp-ké, 1549. II. 24: nagy pompával iktatták be. 1550: részt vett a pozsonyi ogy-en, ahol meghalt, II. 10: a zágrábi szegyh-ban temették el. Gyöngyökkel díszített mitrája a szegyh-ra maradt. - Utóda 1550. VII. 4: Gregoriáncz Pál. T.E.

Mendlik 1864:117. - Schem. Zagr. 1870:X. (51.); 1917:XX. (42.) (s.v. Wolfgangus de Gyula) - Gams 1873:388. (45.) - Matkoviæ 1888:XIII. (46.) (s.v. W. Gyulayorum) - Eubel III:359. - Kolarić 1995:243 (s.v. Wolfgang Vuk Gyula, arck., címer)

Gyulai Illés Ferenc, OFM (Sárospatak, Zemplén vm., 1919. ápr. 3.-): pap. -1937. VIII. 26: lépett a Kapisztrán János rtart-ba, 1941. VIII. 27: ünn. fog-at tett, 1943. VI. 13: pappá szent. 1947: a gyöngyösi rházban élt mint s-lelkész. - M: Szt Anna tisztelete. Összegyűjt. és kieg. Vác, 1944. (A M. Kat. Néprajz kiadv. [A sorozat, Kultuszfüzetek] 9.) (A M. Barát népi ájtatosságai 9.) T.E.

Schem. Cap. 1948:75.

Gyulai Jenő (Eperjes, Sáros vm., 1911. nov. 17.-Miskolc, 1978. dec. 25.): g.k. esperes, a Miskolci Apostoli Kormányzóság konzultora. - A teol-t a Pázmáneumban végezte. Miskolcon 1935. XII. 5: pappá szent. A Keleti Egyház munk., melyben tanulmányai, kv-ismertetései: Berg: Ex oriente lux. (1935:292.); Berg: Im christlichen Orient. 1935:326.); A „Keleti Napok” kötelező megtartása. (1937:44.); A ném. uniós mozgalom. (1937:86.). P.I.

Miskolci g.k. korm. 1940:64. - Hajdúdorogi Körlev. 1979:I. sz.

Gyulai László (18. sz.): ötvös. - 1756-59: Szakál Jánossal együtt készítette Kolozsvárt a Szt Mihály-tp. nagy monstranciáját. T.E.

ML 1966. II:323.

Gyulai (1868-ig Prohászka) Rudolf Gyula, OSB (Buda, 1848. máj. 2.-Bp., 1906. okt. 12.): gimnáziumi tanár. - A gimn-ot Pesten és Komáromban végezte, 1864. IX. 8: belépett a r-be. A teol-t Pannonhalmán végezte, 1872: a pesti egy-en gör-lat. tanári okl-et szerzett. 1870. VIII. 5: ünn. fog-at tett, 1871. VII. 16: pappá szent. Kőszegen gimn. tanár, 1874: Pannonhalmán a m. és gör. irod. főisk. tanára, 1875: Esztergomban, 1877: Komáromban gimn. tanár, 1897: Füssön, 1901: Győrszentmártonban lelkész, 1905: Pannonhalmán kvtáros, 1906: Zalaapátin alperjel. - 1887: a Komáromvm. és városi Tört. és Régészeti Egylet alapító titkára, 1888-97: az egyleti múz. őre is. - M: Kalauz a Komárommegyei Régészeti Egylet múz-ában. Komárom, 1889. - Komárom vm. és város tört-éhez. 1-2. köt. Uo., 1890-92. - Törökvilág Komárom m-ben. Uo., 1894. - A cs. kir. szabadítékos révkomáromi Biztosító Társ. tört. Uo., 1896. - Az alsócsallóközi Egyesült Ármentesítő és alsócsallóközi Belvízlevezető Társulat tört. Bp., 1896. - A komáromi benediktinus gymn. és társház tört. Komárom, 1896. - 1880-90: a Komáromi Kalendárium, 1887-92: a Komáromvármegyei és Komáromvárosi Történeti és Régészeti Egylet jelentései (1-6. évf.) szerk-je, 1890(?)-97: a Komáromi Lapok b. munk. - Álneve és betűjegyei (a komáromi és esztergomi lapokban): Gy.; Gy.R; Gyulai Rezső; H.; H.M.; Hüvelyk Matyi. 88

Szinnyei (s.v. Gy. Rezső; *Pest) - Balogh 1940:47. (s.v. Gy. Gyula Rudolf; *Bp.) - PN 1986:104. (*Buda) - Gulyás XI:961.


Gyulai Róza M. Veronia SZINT (Jánk, Szatmár vm., 1892. nov. 28.–Verőcemaros, 1976. jan. 7.): szerzetesnő. – Bp-en ápolónőképzőt végzett. 1913. VI. 9: Szatmárnémetiben lépett a szatmári irgalmas nővérek r-jébe, fog-át 1916.. VII. 19: uitt tette. Bp-en ápolónő. a Péterffy S. u. kórházban műtősnő 1950 u. is. – Utolsó éveit a verőcemarosi szoc. otthonban töltötte. r.k.

Gyulai György (Eger, Heves vm., 1931. jan. 11.–): gépészmérnök, cserkészvezető. – Édesapját az ÁVH letartóztatta és bebörtönözte, fiatalon halt meg. 1937–41: az egri r. k. Érs. Tanítóképző gyakorló isk-ban, 1941–45: az egri Dobó István gimn. 1–4. oszt., 1945–49: a ciszt. Szt Bernát (1948–: Gárdonyi Géza) Gimn. 5–8. oszt. tanult,1949: éretts., a Bpi Műsz. Egy. Gépészmérnöki Karán az MTA kitüntetésével 1954: gépészmérnöki, 1965: hegesztő szakmérnöki okl. szerzett. 1954: a Hőtechnikai Kutató Int., 1955: a Bpi Műsz. Egy. Hőerőművek Tanszéke, 1956: a Vaskohászati Kemenceépítő Váll., 1957: a Borsodi Hőerőmű, 1960: az Oroszlányi Erőmű, 1963: az ERŐTERV, 1967: a Gyöngyösi Hőerőmű, 1971: az Erőmű Beruházási Váll., 1980–92: nyugdíjazásáig az Energiagazdálkodási Int. mérnöke. Munkája mellett több egy-en is tanított, adjunktus. – 1937–39: az egri 760. sz. Kristóf cserkészcsapat farkaskölyke, 1939–41: cserkésze, 1941–45: az egri 154. sz. Dobó István, 1945–48: a 213. sz. Koháry István cserkészcsapat tagja, 1947–48: őrsvez-je. 1944: végzett őrsvez. tanf-ot, 1946: és 1990: cserkésztisztképzőt; össz. 17 különpróbát tett. 1989 tavaszán bekapcsolódott a →Magyar Cserkészszövetség újjászervezésébe. IX: orsz. üv. eln., a 25. sz. ciszt. Szt Imre cserkészcsapat tagja. Sokat tett az új cserkészpark (Adyliget, Julianna-major) megszerzésében és a két szöv. között kialakított „Magyar Cserkészet Tanácsa” megalakításában; ennek segítségével lehetett 1990. VII–: újból a m. cserkészet a Világszöv. tagja. 1992: betegsége miatt a cserkészmunkát kénytelen volt abbahagyni. Bo.J.–Fe.Má.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.