🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > G > Gyulafirátót
következő 🡲

Gyulafirátót, Veszprém m.: 1. Boldogságos Szűzről nev. premontrei prépostság. 1241 e. Rátót nb. Mátyás esztergomi érs. alapította. Kegyura a kk. végéig a Rátót nb. Gyulai család. Maradványai a falu D-i végén állnak. - Prépostját 1288-1500: több okl. említi. 1516: a generális kápt. Csorna alá rendelte, 1543-52: elnéptelenedett. Csekély részbirtokai a Balaton közelében Füred, Lovas és Kék falvakban voltak. - A tatárdúlás táján v. közvetlen utána épült tp-a egyenes záródású szentéllyel s két hasonló mellékhajóval, lat. kereszt alaprajzú volt, kis bejárati előcsarnokkal. Alaprajza a ciszt. mintákat követte, leginkább a vele egy időben épült bélapátfalvi tp-mal rokon. A kereszthajó D-i végéhez csatlakozik a részben még álló, téglalap alaprajzú, egykor emeletes ktorépület, keresztboltozatos kis sekrestyéje ma is áll. Díszes kápt-terméből az egyik enyhén csúcsíves ikerablak (középoszlop tölgyfalevél díszítésű oszlopfővel) és egy ajtókeret megmaradt. Az emeleti →dormitóriumnak csak a kereszthajóba nyíló ajtaja látszik. A ktornégyszög nem épült föl, vsz. a csekély létszám miatt. - Az épületek anyagát a falubeliek széthordták. Címét az Esterházy hg. adományozta, viselte: 1644: Gorup Ferenc, 1677: Esterházy Pál gr., 1680: Esterházy László gr., 1693: Esterházy Ádám gr. OSM, 1698: Esterházy József gr., 1707: Esterházy Imre gr., 1741: Révay Antal gr., 1744: Eszterházy Károly gr., 1752: Batthyány József gr., 1755: Koller Ignác, 1758: Keglevics Zsigmond gr., 1779: Szilcz Károly Piar, 1785: Paintner Mihály, 1826: Zichy Félix gr., 1831: Frankl Márton, 1850: Pichler Mihály, 1879: Bubics Zsigmond, 1909: Szentiványi Károly. A veszprémi egyhm-ben ma is adományozzák. - 2. plébánia a veszprémi egyhm. veszprémi esp. ker-ében. 1283: Nog Ratold. Tp-át 1332 e. ismeretlen tit. sztelték. Lakói 1700 e. ref-ok lettek. A kk. tp-ot használták, amely mellé 1733: a kat-ok kis ikertp-ot építettek. - A pléb-t Hajmáskér filiájából 1784: alapították újra. Mai Nep. Szt János tp-át 1871: építették. Harangjait 1923: (216 kg) Tóth Árpád, 1971: (108 kg) Gombos Lajos öntötte. Org-ját (1/9 m/r) 1875: Wilde József építette, 1971: a FMKV átépítette. - Kegyura 1880: a veszprémi kápt. és a ~i prépság. Anyanyelve 1880: m., ném.; 1910: m., ném.; 1940: m., ném. - Filiája 1984: Kádárta. - Plébánosai: Horváth Ádám, 1789: Paitner Mihály, 1790: Szupponics Ferenc, 1805: Pátzay Ferenc, 1808: Soós Elek, 1831: Bereck Sándor, 1854: Eipel Ferenc, 1879: Pap Gyula, 1886: Bánffy József, 1891: Csurda József, 1912: Egri Jenő, 1915: Horváth János, 1916: Stéfely Alajos, 1923: Hevesi István, 1944: Haller István, 1947: Szöllősi Mihály, 1991: Galambos Iván. - Lakói 1840: 1047 r.k., 14 izr., 95 egyéb vall., össz. 1156; 1910: 1209 r.k., 2 ev., 187 ref., 17 izr., össz. 1415; 1940: 1615 r.k., 6 ev., 130 ref., 7 izr., össz. 1758; 1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 18 ffit, 5 nőt; 1983: 1985 r.k., össz. 2254; 1990: össz. 2440. - 1948: 4 tanerős r.k. ált. isk-jában 255 tanuló. Ko.L.-**

1. LBE:479. - VMMK 1967:239. (Pámer N: A ~i kk. prem. monostor feltárása) - Kovács-Legeza 2002:43. - 2. MRTp II:94. - VEN 1975:122; 1992:44. - Patay 1982.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.