Magyar Katolikus Lexikon > G > Gyulafehérvár


Gyulafehérvár, Alba Iulia, Weissenburg, Bălgrad, Bălgărad; Károlyfehérvár, Alba Carolina, Karlsburg, v. Alsó-Fehér vm. (Alba Julia, Ro.): 1. az →erdélyi püspökség székhelye. - 2. vár. 1000 e. róm. castrum helyén épült. A tatárdúlás idején teljesen elpusztult, 1400 u. kezdték ismét megerősíteni. 1551: Fráter György elfoglalta. 1658, 1661: a török-tatár csapatok szinte teljesen elpusztították. 1715 u. Visconti hadmérnök tervei alapján csillag alakú, fr. rendszerű erőddé építették ki. A hatalmas várat 7 bástya védte. Az É-i oldalt kivéve ma is épen áll. - 3. Története. A kőkortól lakott. Ter-én Kr. e. 2-1. évezredi, kora vaskori erődítményt tártak föl. A római korban Apulum, Kr. u. 271-ig a XIII. Gemina légió táborhelye. A 2. sz: a markomannok, a 3. sz: dákok és gótok pusztították, a →hunok, gepidák, avarok idejében eltűnt; az első dunai bolgár kagánok idején ismét benépesült. A honfoglalás után 1002-ig a Gyulák, a 11. sz: a Csanád nemzetség birtoka, várispánság, 1009: ppi székhely. 1201: Alba Transilvana. - 1241: a mongolok elpusztították, IV. Béla kir. újjáépítette, s sz. kir. várossá tette, 1246: Alba. IV. (Kun) László 1279: a környező földeket Szt Mihály tp-ának adományozta. 1291: ~ott III. Endre (ur. 1290-1301) ogy-t tartott. - 1514: a parasztfölkelés leverése után ~ kapujára szögezték ki Dózsa György fölnégyelt testének egy darabját. 1542-1690: az →erdélyi fejedelem székhelye, 1542: a tordai ogy. a ppség uradalmát a fejed. udvartartására rendelte. 1597: Báthori Zsigmond a váron kívül g.kel. tp. építését engedélyezve elősegítette az oláhok betelepítését. ~ott jött létre az első állandó erdélyi román ppség. - 1600. II: Mihai Viteazul havasalföldi vajda II. Rudolf cs. szövetségeseként ~on bevonult a várba, de a sarcoló vajdát az erdélyi nemesek a császáriak segédletével IX. 18: Miriszlónál legyőzték. 1622: Bethlen Gábor (ur. 1613-29) ~on alapította meg főisk-ját, a későbbi nagyenyedi koll-ot. II. Rákóczi György (ur. 1648-60) idején 1658, 1661, 1662: a tatárok elpusztították, a vm. székhelye és a koll. Nagyenyedre települt. 1716: ~ újra ppi székhely. Várát 1715-35: Savoyai Jenő tervei szerint építették újjá, s egy ideig III. (VI.) Károlyról ~t Károlyfehérvárnak nevezték; magyar lakói ekkor vidéki birtokaikra költöztek. Batthyány Ignác erdélyi pp., egyháztörténész a volt trinitárius tp-ba telepítette akkor 18 ezer kötetes kvtárát (→Batthyáneum) s egy csillagvizsgálót, mely a legrégibb Erdélyben s Ro-ban. ~ közelében törték kerékbe 1785. II. 28: a Horea-Closca-lázadás vezetőit. 1848. X. 21: a lázadó oláhok fölgyújtották. 1849. III. 28: Kemény Farkas, IV. 2: Bem, VI. 24-25: Stein ostromolta. VIII. 17: a dévai fegyverletétel után ~ra kísérték a honvédeket. - Világos után lassan fejlődött, 1876: a vm. rendezéskor rendezett tanácsú városként →Alsó-Fehér vármegye alá rendelték. 1918. XII. 1: a Károlyi-kormány segédletével ~on tartották azt a rum. népgyűlést (→gyulafehérvári gyűlés), mely kimondta Erdély csatlakozását Ro-hoz. 1919: Ro. része. - ~ott Erdély fénykorában két nyomda is működött: a) A Fejedelmi nyomdát 1619: Bethlen Gábor alapította, első ügyvezetője Válaszúti András volt. 1658: a tatárok elpusztították, fölszerelésének jelentős része elpusztult, ill. idővel Kolozsvárra került. Cirill betűinek nyoma veszett, mígnem szerény töredéke 1683: Szászsebesen Daniil műhelyében tűnt föl. 1684-99: a ~i g.kel. érsség nyomdájaként láthatók viszont, amelynek művezetői: 1685: Jeromonah Josif, 1687-89: Kiriak, 1697-99: Mihai Istvanovici. Ma alig féltucat kiadványa ismeretes. - b) Az oláh nyomdát 1640 k. I. Rákóczi György alapította. Feladata a prot. hitigazságok megismertetése a g.kel. lakosokkal. Stefan Simion metrop. (†1656) közreműködésével több vallásos oláh művet nyomtak, így 1648: a nyelvemlék Gyulafehérvári Újszövetséget. 1658: a tatárok mindkét nyomdát tönkretették. - 4. esperesség. Plébániái 1913: Alvinc, Borbánd, Magyarigen, Marosportus, Nagyenyed, Szászsebes, Tövis, Tür. - 5. plébánia. A kk-ban tp-a a →gyulafehérvári székesegyház. 1550 k. megszűnt, 1693: alapították újra. Anyakönyvei 1717-től. Anyanyelve 1910: m., rum., ném. - Plébánosai a kápt-ból kerültek ki. 1277. II. 21: Racha knk-plnos is bennégett a szegyh-ban. 1832: Gyárfás Miklós, 1882: Kardos Ignác, 1903: Zomora Dániel, 1913: Balázs Ferenc, 1946: Kászonyi Alajos, Faragó Ferenc, 1973: Dávid László, 1978: Gál Alajos. - Lakói 1910: 2613 r.k., 2820 g.k., 2846 g.kel., 503 ev., 1106 ref., 136 unit., 1586 izr., 6 egyéb vall., össz. 11.616. - Területén volt: a) Szt Miklós-tp. a szegyh. és a ppi palota előtt. 1418: Upori István pp. alapította. Nem lehetett nagy, mert később gyakran csak kpnaként említik. Az új vár építésekor a 18. sz. elején lebontották. - b) Ispotály-tp. 1418: Upori István pp. alapította a Szentlélek-ispotályt a Szt Miklós-kpnával együtt, és búcsúengedélyt kért mindkettő részére. Egy ház vásárlásáról 1439: készült okl-ből tudjuk, hogy Mihály pap a ~i ispotály rektora. Ez a kk. kórház és papja tp-mal lehetett kapcsolatos. Ma már ismeretlen a helye is. - c) Külvárosi tp. 1520: Szentmihályi Tamás ~i jószágkormányzó számadáskv-e egy elhagyott tp-ot említ a ~i mezőn. 1603: amikor Bethlen Gábor és Székely Mózes a várba szorult Básta katonáit akarta megostromolni, a polgárok abban állapodtak meg, hogy a Mihály-kaputól nem egészen egy stádiumra lévő külvárosi tp-ba gyűjtik össze a harcra képtelen lakosságot. Vsz. e két adat uarra a tp-ra vonatkozik, mely a vártól É-ra, a későbbi katonatemető ÉK-i sarkával szemben állott. -

6. Szerzetesek. a) domonkos konvent. 1289-től a ~i domonkos perjel és konvent számos jogi ügyet intézett Erdélyben. A ktor alapításának éve ismeretlen. A Bold. Szűz tiszteletére szentelve a várban, a szegyh-tól ÉK-re, az ágostonos remeték zárdájának közelében állott. 1309: a ~i kápt. Benedek nyúlszigeti domonkos perjelt választotta meg erdélyi pp-nek. 1444: törökök pusztításától szenvedett a ktor. 1524: 6 szerz-pap, 3 növendék és 4 segítőtestvér lakta. 1530: a perjel 20 márkáért eladott egy szőlőt, hogy ktorukat tatarozhassák. 1533: a generális kápt. megengedte, hogy a rend részére átvegyenek egy zárdát, amit a ~i kápt. részükre felajánlott. 1556: az erdélyi ktorokat feloszlatták. - b) domonkos apácakolostor. 1294: okl. említi a ~i Szt Lélek-tp. Erzsébet nevű apácáját. Talán a domonkos nővérekhez tartozott. A zárda a várban, a szegyh-tól K-re állott. 1459: a Szentlélekről nevezett ispotály-kpna tűnik fel. - c) IV. (Kun) László (ur. 1272-90) egyik okl-ét 1285. V. 27: a Szt Borbála mon. mellől keltezte, és ugyanazon a napon 2 másikat ~on. Erről a mon-ról más forrás nem tesz említést. 1376 és 1395: a pálosok →Szentmihályköve alatt alapított remeteségének tulajdonában volt az ugyancsak ~ral kapcsolatos, elhagyatott Szt Erzsébet mon. Vsz. a két elnevezés uazt az intézményt jelöli, és ~ közelében állt. - d) Az ágostonos remetéket 1293-tól említik. A szegyh-tól ÉK-re 1295: már állt a klastromuk, István perjellel a konvent élén. 1308: a Szt István vt-ról nev. ktor priorja szerepel Benedek pp. megválasztása kivizsgálásának tanúi között. 1501: Miklós tordai polgár a Rákos-patakon járó malmát eladta, és árát a ktornak adományozta. A ktor és tp. a Báthori-tp. közelében állt a várban. 1536: még helyben voltak a szerz-ek, de 1556: amikor a hitújítók elűzték Bornemissza Pál pp-öt, vsz. ők sem maradhattak tovább. - e) A bencés apácákat 1294-től említik: János fia Ivánka a ~i Szentlélek-tp-nak adományozta Erzsébet nevű apáca testvére emlékezetére Petelaka birtokát. 1373: az apácák eladták e birtokot, mert a zárdát kellett újraépíteniük. - f) Szt Erzsébet pálos monostor. Beolvadt a tótfaludi Bold. Szűz pálos ktorba. - g) A jezsuitákat 1579: Báthori István fejed. telepítette le a v. domonkos tp. mellé, ahol rházat és koll-ot nyitottak (→erdélyi misszió) 1588-95, 1603-15, 1653-98: a prot-ok miatt távozniok kellett, és a váron kívüli ún. külvárosi tp-ban működtek tovább. 1714: kapták vissza eredeti tp-ukat, melyet 1773-84: a szem. használt. II. József (ur. 1780-90) a →gyulafehérvári szemináriumot 1784-86: Kolozsvárra, 1786-90: Pestre helyezte, a tp-ot gerendázattal emeletekre osztva raktárrá alakították. Így állt a 19. sz. végén is, amikor az új kat. gimn. építése miatt lebontották. - h) Kapisztrán Szt János-tp. és konvent. A törökök elől menekülő bolgár ferencesek 1711: a várban megkapták a Szt György-kpnát, 1733-42: tp-ot, 1745-60: konventet építettek melléje. 1818: a →stefaniták és a bolgár rtart. tanulm. háza. 1848. X. 28: a növ-eket elkergették, a katonaság lefoglalta és raktárnak használta a tp-ot és a zárdát. 1849: minden leégett. A romokat a rend eladta a kincstárnak, kriptájából 83 halott maradványait a r.k. temetőben helyezték el. Emléküket a szem. udvarán álló Kapisztrán-szobor őrzi. - i) Szt Fábián és Sebestyén-tp. és konvent. A m. ferencesek még az erdélyi fejedség idején, 1652: próbáltak letelepedni, de 1653: a ~i ogy. kitiltotta őket, s így a rezidencia részére vásárolt Tövis u. kúriát el kellett adniuk. 1725: egy lakásból rházat alakítottak ki és oratóriumot építettek. 1730: az állandó árvízveszély miatt más alsóvárosi lakásba, 1744: mai otthonukba költöztek, s 1752-70: új tp-ot építettek. - j) A trinitáriusok 1718-19: épített, kéttornyú barokk tp-át a rend 1782. I. 12-i föloszlatása után katonai kórházzá alakították, vsz. ekkor osztották emeletekre. 1792: a szem-nak adták át a tp-ot és rházat. A földszinten és az I. emeleten a papnevelő, további részeiben a →Batthyáneum és a csillagvizsgáló kapott helyet. A komm. rendszer idején a Batthyáneumot az állam eltulajdonította, per útján sem lehetett 1996-ig visszaszerezni. A papneveldét a földszinti és emeleti részekből is kitették. - k) A →Szatmári Irgalmas Nővérek részére 1858: Haynald pp. alapított ktort és isk-t. Fogarasy pp. 1860: kpnát épített és bőv. az isk-t. 1895: r.k. polg. leányisk-t alapítottak. - 7. Iskolái. Káptalani isk-ja a Mohács előtti évtizedekben humanista isk-vá fejlődött. 1550 k. prot. vezetés alá került, 1571: ref. lett. Bethlen Gábor uralkodása idején az 1622. é. →erdélyi országgyűlés törv-t hozott akad-vá fejlesztéséről, az egykori kápt. birtokokat is e célra fordítva. 1629: a bölcs-teol. tagozaton ném. tanárok tanítottak, a nagygimn. legfelső, poétika-retorika osztálya élére is felnőtt tanár került. Ezeket az o-okat tanította 1653. XI-1655. IX: Apáczai Csere János (1643-48: maga is a koll. növ-e). Csak az alsóbb gimn. o-ok tanulóit okt. preceptor-nagydiákok. A koll. virágzó életét a török-tatár támadás zavarta meg, amely 1658: végigpusztította Erdélyt. A szétdúlt koll-ban megszűnt az élet. Külf. tanárai ekkor már nem voltak, praeceptorait, diákjait a nagyenyedi ref. isk. fogadta be. 1662: Apafi Mihály fejed. az egykori ~i koll. javadalmait a nagyenyedi isk-nak adta. - Gimnáziumát 1579: a jezsuiták alapították, 1588-95: szünetelt, 1607-től világi papok vezették. 1780: az erdélyi →Norma Regia alapján folyt a tanítás a nagygimn-ban, melyhez ppi líceum, bölcs. és teol-tagozat kapcsolódott. 1840-től az okt. nyelve a m. 1848-ig 5 o-os gimn. volt. 1849: az épülete leégett, 4 évig szünetelt az okt. 1853: algimn., 1855: 8 o-os gimn., 1866: az Erdélyi R.K. Státus isk-ja. 1870-től 6 o-os, 1888-tól ismét 8 o-os főgimn. Az első éretts-t 1892/93: tartották. 1919 u. rum. fennhatóság alatt m. tannyelvű maradt, 1923-tól a rum. nemz. tantárgyakat rum-ül okt. Az 1920-as évektől →Mailáth Gimnázium. 1948-ig az isk. r.k. jellege és m. tanítási nyelve változatlan. Tanulólétszámok: 1781: 72, 1800: 90, 1825: 105, 1835: 106, 1847: 135; 1900: 353 (17), 1909: 382 (20). - A R.K. Polg. Leányisk-t 1895: alapították a Szatmári Irgalmas Nővérek vezetésével. 1928: kapott nyilvánossági jogot. 1940: még működött. - 8. Szűz Mária-búcsújáró hely. Esterházy Pál szerint I. (Nagy) Lajos kir. 1355: Szűz Mária tp-ot épített, s a tp-ban kegyképet helyezett el, melyet a hitújítók semmisítettek meg. Rupp Jakab e tp-ról nem tudott, de mint búcsújáró helyet említette 1526: a szegyh. Szt Miklós-kpnáját, mely a hazai Szt Miklós-kultusz példája. -

9. A görögkeletieknek Mihai Viteazul által 1599: építtetett tp. a mai Károly-kaputól jobbra állt. 1713 u. a vár építésekor lebontották és helyette építették az alsóvárosban a Maieri-tp-ot. Mivel ez és utóda is az unió után a gör. kat-oké lett, 1766: új g.kel. tp-ot építettek. - 10. Kat. sajtója: 1861-62: ~i Füzetek, 1867-72: Egyh. és Isk. Hetilap, 1876-77: Erdély Egyhm. Értesítő, 1878-1918: Közművelődés, 1893-1910: ~i Hírlap, 1902-03: Haladás, 1903-04: Erdélyi Oltáregyesület, 1904-14: Erdélyi Oltáregyesületi Lap, 1904: Gyorsíró, 1905: Önképzőkör, 1921-23: Erdély. - Az erdélyi ppség lapja 1940-42: Circulares Litterae ad Venerabilem Clerum almae dioecesis Albae Juliensis. Körlevelek a kegyes Gyulafehérvári Egyházmegye tiszteletreméltó papságához. (lat. és m. nyelvű; 23. sz.) Bá.B.-K.S.-H.F.-Sz.B.

Beke Antal: Az erdélyi egyhm. Batthyány-kvtár kéziratai. Károlyfehérvár, 1871. - Guist, J. C.: Historia Ecclesiae Alba Carolinensae Augustanae Confessionis. Nagyszeben, 1872. - Századok 1880: 857. (Beke Antal: A ~i káptalani levtárról) - Ávéd Jákó: Karcolatok ~ város jelenéből. Gyulafehérvár, 1880. - Király Pál: ~ tört. 1. köt. Apulum. Kolozsvár, 1892. - Varjú Elemér: A ~i Batthyány kvtár. Bp., 1899. - Schem. Trans. 1913:114. - Bitay Árpád: ~ Erdély művelődéstört-ében. Kolozsvár, 1926. - Hóman-Szekfű I:1651. - György 1930:224. - ~i egyhm. tanint. 1939/40. - Fallenbüchl 1940:126.- Lestyán kz. - Vártúrák III:578. - Györffy II:151, 155. - Kiss 1987:160. - Mészáros 1988:191. - Bálint-Barna 1994:35. - Kuszálik Péter: Erdélyi hírlapok és folyóiratok 1940-1989. Bp., 1996:63. (93.) - 6/a. Korrespondenzblatt d. Ver. f. Siebenbürgische Landeskunde 1938:62. (Iványi B.) - Györffy II:151, 156. - 6/b. Györffy II:151, 157. - 6/c Szentpétery-Borsa III:354. - DAP I:178. - Györffy II:157. - Léstyán II:105.

Gyulafehérvár, Gyulafehérvár, 1887. ápr. 6.-1892. dec. 24.: politikai, társadalmi és szépirodalmi hetilap. - Megj. össz. 323 sz. Szerk. Máyer Ödön, 1888. VI. 13: Ávéd Jákó, 1890. VI. 18: Issekutz János. Kiadó: Ávéd Jákó, 1890. VI. 18: Issekutz János. Ny: Hungária, 1887. VI. 29: ppi lyc., 1887. X. 12: Papp és Ferdinánd, ppi lyc., 1890. VIII. 2: ppi lyc. - Címe 1893-1918: Gyulafehérvári Hírlap. 88