Batthyáneum: tudományos gyűjtemény Gyulafehérvárt. - 1789. VII. 31: Batthyány Ignác gr., erdélyi pp. alapította az erdélyi egyhm. számára. Legjelentősebb egysége a 63.000 köt-es kvtár, van ásvány- és kagylógyűjt-e (4000 db), érmegyűjt-e, csillagvizsgálója (fölszerelése 1849: elégett). Mailáth Gusztáv pp. 1912: egyh. műv. múz-mal egészítette ki (100 db ötvösmű, hímzett ruha, festmény). Az alapító szándéka szerint tud. és közművelődési feladatot kellett volna ellátnia, de anyagi alapok híján a kellő fejlesztés elmaradt, ezért eredeti állapotában megmerevedett, és muzeális jellegűvé vált. 1951-ig nyilvános volt, államosítoták, azóta csak külön engedéllyel látogatható. - Batthyány Ignác róm. tanulm-ai idején, 1763-66: 22 kódex megvásárlásával kezdett a régiségek gyűjtéséhez. Egerbe került, ahol Eszterházy Károly pp. az időben kvtárat, múz-ot, csillagvizsgálót állított fel, és megkísérelte egy. alapítását. Példája lelkesítette Batthyányt, aki egyébként is foglalkozott tört. és teol. stúdiumokkal. A felvidéki pléb-kon, intézményekben régi kv-eket gyűjtött. Miután 1780. VI. 24: erdélyi pp. lett, nagyszabású tud. int-et és akad-t akart létrehozni Nagyszebenben. Megbízta a Bécsben tanuló Dániel Imrét, hogy Au-ban és Felső-Itáliában kvtári és levtári dokumentumokat másoljon, kv-eket vásároljon számára. 1781-82: 12.000 Ft-ért megvásárolta Migazzi bécsi érs., váci adm. 8000 köt-es kvtárát. Eközben maga is folytatta a gyűjtést és vásárlást Erdélyben, de az akad. tervét elejtette. A gyűjt. először Nagyszebenben volt a Baussner ház 3 szobájában, majd Gyulafehérvárt a ppi palotában. 1792: a ppség megkapta az 1783: föloszlatott trinitárius r. ktorát. Ezt a pp. átalakíttatta, és a ~ 1794: ebben kapott végleges elhelyezést. Mailáth Gusztáv 1912: páncélszobát építtetett a különlegesen értékes tárgyak tárolására. Az épület ma felerészben áll., felerészben egyh. tulajdon; itt működik a szem. is. - A kvtár magvát Batthyány Ignác 18.000 kötete alkotja. Ez az idők folyamán Beke Antal, Buczy Emil, Fogarasy Mihály, Kováts Miklós, Lönhart Ferenc, Mailáth Gusztáv, Temesvári János és mások adományaiból többszörösére gyarapodott. Az alapállomány egy részét - főleg az 1930-as években - eladták. Jelenleg van 927 köt. kz. és kódex (1122 mű), 565 ősnyomtatvány. (A Ro. ter-én található kk. lat. kódexeknek 80, az ősnyomtatványoknak 50 %-a.) Az 1711 előtti m. nyelvű és mo-i nyomtatványok száma meghaladja a 200-at. Az ex libris-gyűjt. több száz darab. A kódexek között különös értékű a Codex aureus (9. sz., arany betűkkel írt Máté- és Márk-evang.), a Lukács-evang. (9-10. sz.), egy Ovidius-kz. (13. sz.), Sallustius: De bello Jugurthino (10-12. sz.), egy illuminált zsoltároskv. (13. sz.), egy fr. hóráskv. (14. sz.), az esztergomi misekv. (1377, Henrik csukárdi plnos munkája, a hazai kvműv. egyik legelső emléke), Hadamar von Laber Jagd c. költ-ének egykorú (14. sz.) kz-a. Egy ferences eredetű lat. prédikációkötetben (→Gyulafehérvári-kódex) található a harmadik legrégibb összefüggő m. nyelvemlék, a →Gyulafehérvári Glosszák (1310-20). M. nyelvű bibliai részleteket tartalmaz a →Döbrentei-kódex (1508). A Batthyány-kódex (1556-63) a legrégibb ismert kz-os m. nyelvű prot. énekeskv. Az ősnyomtatványok között unicum Ovidius: Epistulae heroides (Milánó, 1494). Nemzetk. jelentőségű a 600 köt-es, igen ritka szláv nyelvű kiadásokat is tartalmazó bibliagyűjt. - M. művelődéstört. szempontból fontos, hogy több kk. alapítású kvtár részben v. egészben ide került. Így a bártfai és lőcsei pléb-é, a szepesi prép-é, a kassai dominikánusoké, az alvinci anabaptista hitközségé, néhány erdélyi jezsuita koll-é. Ezekben számos okirat, kz. van, mint pl. a szebeni pléb. anyakv-e (1357-1630), a Liber diurnalis cum necrologio Scepusiensi (14. sz.). Dobai Székely Sámuel kv-eivel együtt 15 köt-nyi eredeti és másolt okl. került a kvtárba. A Migazzi-gyűjtemény nagy számban tartalmazza bécsi és mo-i humanisták (Konrad Celtis, Johann Fabri, Hartmann Schedel, Johann Tritheim stb.) köt-eit. - Kvtárőrök voltak: Dániel Imre (1780-90), Bede József (?-1799), Deák Péter (1799-1801), Cseresnyés Antal (1801-29), Buczy Emil (1829-39), Andrássy István (1839-48 és 1850-60), Lukácsy Kristóf (1848-50), Barts Ferenc (1860-68), Beke Antal (1868-72), Kóródy Péter (?-?), Szentiványi Róbert (1907-19), Baráth Béla (1938), J. Marza (1989); az újabb adatok hiányosak. Cseresnyés Antal 1821-24: a kvtárat szakok szerint rendezte, katalogizálta (betűrendes cédula-, helyrajzi és szakrendi kötetkatalógus 18.201 egységről). Ötvös Ágoston ezt 1855-61: kieg. A törzsállomány újabb gyarapodása földolgozatlan. Szentiványi Róbert az 1910-es években katalogizálta a kz-okat. Rákóczy Béla 1915-18: az ősnyomtatványokból külön gyűjt-t alakított ki, a kiadványokat meghatározta. Ennek alapján Baráth Béla 1938: kz-os ősnyomtatvány-katalógust készített. Ku.P.

Initia astronomicae speculae Batthyanianae Albensis in Transylvania, cuius I. originem et adiuncta, II. adparatum astronomicum, III. rectificationem instrumentorum proposuit Antonius Martonfi presbyter secularis, philosophiae doctor, speculae eiusdem director et astronomus. Albeae Carolinae, 1798. - Index manuscriptorum Bibliothecae Batthyanianae dioecesis Transsylvaniensis. Az Erdély egyhm. Batthyáni-Kvtár kéziratai névsora. Kiad. Beke Antal. Károly-Fehérvár, 1871. - M. Kv-szle 1899:134-175, 209-243, 329-345; 1900:17-55, 131-169, 228-249, 337-361, 1901:24-52. [Varjú Elemér: A gyulafehérvári Batthyány-kvtár, 1-7. (!) közl.] - Batthyáneum Szerk. és kiad. Gyárfás Tihamér. 1-2. köt. Brassó, 1911-13. - Kiállítási kalauz Közzéteszi a Batthyány Int. Gyulafehérvár, 1912. - SZIA Értes. 1921:76. (Vargha Damján: A gyulafehérvári Batthyáneum viszonya a m. kódex-irod-hoz) - Szarvasi Margit: Magánkvtáraink a XVIII. sz-ban. Bp., 1939:32. (Az OSZK Kiadványai, VII.) - Szentiványi Róbert: Catalogus concinnus librorum manuscriptorum Bibliothecae Batthyányanae. Ed. 4. Szeged, 1958. - Kulcsár Petrus: Catalogus incunabulorum Bibliothecae Batthyányanae. Szeged, 1965. - Kvtári Szle (Bukarest) 1969:125. (Jakó Zsigmond: A ~-kvtár tört-éből. 1. A Migazzi-gyűjt. megszerzése)