Magyar Katolikus Lexikon > G > Guadalupe


Guadalupe (vsz. arab 'rejtett folyó'): Mária-kegyhely Spanyolország Extremadura tartományában, Cáceres megyében, a ~ folyó mellett. →Montserrat mellett Spo. második legjelentősebb kegyhelye. - Története. A legenda szerint Szt Lukács Szűz Máriáról szobrot készített: Mária balján a Gyermek Jézus (jobbjában a kristály jogar későbbi), melyet mint legkedvesebb művét vele együtt temették el. 1350 k. a sírból előkerült a szobor, s Bizáncban nagy tiszt-tel övezték. Amikor Gergely apokrisziár (a későbbi Nagy Szt Gergely p.) visszatért Rómába, Maurikiosz cs. (ur. 582-602) neki ajándékozta a szobrot. Gergely p. a magánkápolnájában őrizte, majd amikor Sevillai (Szt) Izidor Rómába látogatott, barátsága jeléül a szobrot elküldte Sevillába Izidor testvérének, (Szt) Leander érs-nek. A sevillai szegyh-ban tisztelték a 711. évi arab hódításig. Az arabok elől a papok márvány ládában elásták a Sierra de las Villuercas-hg. egyik patakja mellett. X. Alfonz kir. (ur. 1252-84) idejében Gil Cordero cáceresi tehénpásztor találta meg. A pásztor elkóborolt tehenét kereste, amikor megjelent neki a Szűzanya, s fölszólította, hogy azon a helyen, ahol a tehenét megtalálta, kezdjenek ásni, mert egy Mária-szobrot fognak ott találni. A Szűzanya azt is kérte, hogy a szobornak építsenek egy kpnát, mivel eljön az idő, mikor az egész országból zarándokok jönnek majd az Ég Királynőjét tisztelni. Amikor Gil hazatért, kisfiát holtan találta, a gyászoló rokonság már össze is gyűlt. Térden állva kérte a Szűzanyát, adja vissza fia életét és csodával erősítse meg a kinyilatkoztatást. A fiú életre kelt. A jelenlévők Gillel kimentek a megjelölt helyre, ásni kezdtek, s egy föld alatti üregben megtalálták a márványládát s benne a kis Mária-szobrot. A szobornak először kis fa-, később kőkápolnát emeltek, őrzésére Gil a családjával oda költözött. A hagyomány szerint mindez 1325: történt. A modern kutatások szerint a szobor a 6. sz. előtt libanoni cédrusból készült. - A világi perjelség, 1342-89. A mórok elleni egyik győzelmét XI. Alfonz a ~i Szűz pártfogásának tulajdonította, ezért 1340: a zsákmány feléből tp-ot és zarándokházat építtetett. 1341: a kegyuraságot a toledói érs-nek adta, s a ~i szentély papságából 7 fős priorátust szervezett. Ezután ~ az iszlám alóli fölszabadulás nemz. zarándokhelye is lett. 1348-62: épült az erődszerű főépület, a Szt Gergely-harangtorony, a vendégházak és a kórház. Külön tornyot és víztárolót is építettek. A 4. prior, Juan Serrano szerz-ekre akarta bízni a kegyhelyet, s erre a Jeromos remetéket találta alkalmasnak (→hieronimiták, →jeromosrendiek). - A hieronimita perjelség, 1389-1835. A hieronimiták kezdetben idegenkedtek a meghívástól, de I. János kasztíliai kir. közbelépésére elfogadták. 1389. VIII. 15: ~ kir. monostor lett, X. 22: a r. egyik társalapítója vez-ével 31 szerz. költözött ~ba. A testvérek szemlélődő, ugyanakkor munkás élete a zarándokok révén nagy hatással volt egész Spo-ra. 1402: elkészült a ktortp., a „mudéjar” stílusú ktor és kerengő. Az építkezésen dolgozók közül sokan beléptek a r-be. 1496: Kolumbusz Kristóf 2. fölfedező útja után ~ba jött megköszönni a Szt Szűz sokszor tapasztalt segítségét, s az Antillák egyik szg-ét, ahol hajótörésből megmenekült, ~ről nevezte el ~nak (→Colombo, Cristoforo). Hernando Cortez, Mexikó fölfedezője elindulása előtt novénát tartott a ~i kegyszobor előtt, s az általa meghódított ter-en (a mai Mexikó-Florida-Kalifornia) 48 helység viseli ~ nevét. A fölfedezők a zsákmány egy részét ~nak ajándékozták, így a 16-17. sz: mérhetetlen gazdagság halmozódott föl, a vödrök és a seprűnyelek is ezüstből voltak. A 18. sz: a kegyszobor előtt 120 arany és ezüst lámpa égett, ugyanakkor a zarándokok ezrei kaptak ingyen szállást, élelmiszer- és betegellátást. 1639: Francisco de Zurbarán festette a sekrestye 8 nagy falképét. 1835: az antiklerikális kormányzat ~ ktorát is föloszlatta, javait lefoglalta. - 450 év alatt kb. 1800 szerz. tett ~ban fog-at, átlagosan 100-an éltek a ktorban. Kezdetben a szerz-ek jelentős része laikus testvér volt, zömében kézművesek. Az egyes mesterségek műhelyekké, isk-ká fejlődtek, s az építőipar és képzőműv. számára példává lettek. Kiemelkedő volt a kódexmásoló, miniatúrafestő és hímző isk. - A kegyhelyen monostorváros alakult, melyben a hieronimiták szigorú kontemplatív lelkisége és lit-ja nagyon jelentős műv. és karitatív tevékenységet fakasztott. - A ~i Szűzanyát tisztelik mint a falu védősztjét (Nuestra Señora de ~); mint egész Extremadura pártfogóját; mint főként az extremadurai fölfedezők és hódítók kirnőjét és édesanyját (Reina y Madre de los conquistadores extremeños); minden sp-ok kirnőjét és patrónáját (Reina y Patrona de la Hispanidad). A ~i Miasszonyunkhoz mint Hispanidad Patrónájához történő zarándoklat a hívő sp-ok számára a nemz. tradíciók kifejeződése is. - A gyógyítás ~ban. 1329: említik, hogy ~ban kisebb ispotály működött. A hieronimiták, akik híresek voltak gyógyításaikról, minden különbségtétel nélkül fogadták a betegeket, maguk készítették a gyógyszereket, és nagy gondot fordítottak a cellák és kórtermek tisztaságára.

A betegeket külön a ffiak, külön a nők, külön a szerz-ek és lelencgyermekek számára nyitott kórtermekben gyógyították, egy helyre gyűjtve az azonos betegségben szenvedőket. A vezető főorvoson kívül sebész, s általában 4 orvos dolgozott. Nagyon korán megfogalmazták a kórház irányításának és betegellátásának a mai gyakorlatban is általános szabályait. A ~i orvosok és orvosságok a kasztíliai kirságban, a kórház egész Spo-ban a legjobbak közé számított. Mivel az orvosi tevékenység nem fért össze a klerikusi állapottal, a pápához fordultak engedélyért. IV. Jenő p. (ur. 1431-47) a nem pap szerz-eknek 1442. VII. 13: engedélyezte a gyógyítást, a sebészetet és a boncolást is. V. Miklós p. (ur. 1447-55) e kiváltságokat 1451. VIII. 2: megerősítette. 1456: ~ban 2 koll. működött, egyikben a humaniorákat, másikban a sebészetet oktatták. Élt egy mondás: „Olyan jól kezeli az evőeszközöket, mintha egész életében ~ba járt volna anatómiai gyakorlatokra”. A ~i orvosisk-ból kerültek ki a protomedikusok, a mai vezető főorvosoknak megfelelő szakemberek. ~ gyógyászati eredményei: 1) A sebészetet elősegítő boncolások; 2) Speciális sebvarrási technikák, különféle műszerek (pl. fekélyek felszúrására szolgáló tűk); 3) A vérbajosok részére 1497: elkülönített kórtermet nyitottak, mert kezdettől fölismerték fertőző voltát. Később a kelésekben szenvedők kórháza néven külön ispotályt létesítettek. 4) Fölfedezték a penész fertőzésellenes hatását. 1390: említik, hogy a kenyérből nyert penésszel gyógyítottak fertőző gyulladásokat. Anélkül, hogy magyarázni tudták volna a hatásokat, a 15-16. sz: ~ban valóságos kísérleti laboratóriumok alakultak, melyek eredményeit a salamancai egy-en tanították. A 16. sz: egy orvos beszámolt erról, hogy fertőző betegségeket gyógyítani lehet a ~i monostorban erjesztett sajttal, melynek hatóanyagát penicillum notatumnak nevezte el. 5) A tömeges betegellátás megfelelő gyógyszerellátást követelt, ezért 1527: pavilont építettek a gyengélkedőknek, s ennek belső udvarán nagy patikát rendeztek be, ahol az orvosságokat készítették. E patika híressé vált a gyógyszerészet gyakorlata, elmélete, oktatása és az orvosi isk-n belül külön karrá fejlesztés révén. - A ferences időszak, 1908-napjainkig. ~ 1835: a toledói főegyhm. pléb-ja lett, melyet egyhm-s plnosok vezettek. 1908. V. 20: kir. rendelet a ferencesekre bízta a kegyhelyet, amit X. Pius p. (ur. 1903-14) VIII. 1: megerősített. A ferencesek VIII. 8: birtokba vették ~t. 1909: ~ tanulm. ház lett.

A →szekularizáció évtizedeinek rombolását csak lassan tudták helyrehozni. 1921: kapta vissza a konvent az egész monostort, 1926-27: a refektóriumot és a kvtár épületét, 1926-29: a „mundéjar” ktort restaurálták. 1929-32: hozták rendbe a kápt-termet, majd a „patikaktort”. - 1907. III. 20: a ~i Szt Szűz egész Extremadura fő patrónája lett, a szobrot 1928. X. 11: megkoronázták. A sp. polgárháború idején a Fantasma, 'rémkép' nevű közt. hadoszlop és más baloldali erők 3 napon át ostromolták a monostort, melyben 5000 menekült tartózkodott. A nemz. hadsereg heves küzdelem után szabadította föl ~t. 1954: Extremadura pp-e a tart-t fölajánlotta a ~i Miasszonyunknak. II. János Pál p. 1982. XI. 4: látogatta meg ~t. - A ~i épületegyüttes 20 ezer m²-en 2 ktort (mundéjar és gótikus) kerengőkkel, vendégházakat, koll-okat, isk-kat és műhelyeket foglal magába. A Madrid mellett 1562: alapított San Lorenzo de El →Escorial előtt ~ volt Spo. legnagyobb, leggazdagabb monostora. A népi mondás szerint jobb ~ban szerz-ként élni, mint másutt hg-nek v. gr-nak lenni. A kezdetben remete jellegű monostor a 16. sz: nemz. és eu. jelentőségű közp-tá fejlődött. - 1349-63: épült a gótikus, 3 hajós, lat. kereszt alaprajzú tp. A bejáratnál 1 em. magasságban van a szerz. kórus kétsoros stallumokkal (a 18. sz. közepéről). A hajókat hátul kovácsoltvas rács zárja le (1510: 2 domonkos testvér alkotása). A tabernákuluma arany és ezüst intarziával díszített bronz szekrényben van, melyet 1569: Rómában Michelangelo egyik tanítványa II. Fülöp kir. (ur. 1556-98) számára íróasztalul készített. A tabernákulum fölött áll a kb. 1 m magas, fából faragott Madonna-szobor, karmazsinvörös bársonnyal fedett emelvényen. A főoltár mögött a kegyszobor magasságában van az 1688-96: kialakított kis helyiség, a Szt Szűz „öltöztető szobácskája”. Itt öltöztetik a kegyszobrot az ünnepnek megfelelő köpenyekbe és körgallérokba, melyeket külön kincseskamrában őriznek. - A 28x8 m-es sekrestyében láthatók Fr. de Zurbarán képei nagy hieronomita szerz-ekről. A sekrestyéből nyílik Szt Jeromos kpnája szintén Zurbarán képeivel. - Egyedülálló alkotás a 14. sz. végén épült mudéjár ktor. (nevét a ker. uralom alatt élő mórokról, a mudéjárokról kapta). A téglaépületet toledói mór mesterek emelték gipsz díszítéssel. A kerengő kertje közepén álló kis forrásházat 1405: egy szerz. alkotta. A 16. sz. gótikus ktor a késői „lángoló” gótikus stílusban épült. -

Gyűjteményei: 1928. X. 12: nyílt meg a lit. textíliák gyűjt-e, benne 15-18. sz. kazulák, köpenyek, dalmatikák, a kegyszobor ruhái, antipendiumok. Az alkotók részben a szerz-ek, részben kirnők, hgnők, udvarhölgyek. A lit. kv-ek gyűjt-ét a kápt-teremben helyezték el. Első db-jai a 14. sz-ból valók. Az ereklyetartók gyűjt-ét a 16. sz. végén gör-róm. stílusban épített kpnában helyezték el. A festmények Szt József életét ábrázolják. A monostor kincstárát a harangtoronyba telepítették. P.F.M.

Talavera, G. OSH: Historia de Nuestra Señora de ~. Toledo, 1597. - San José de Francisco OSH: Historia universal de la primitiva y milagrosa imagen de Nuestra Señora de ~. Madrid, 1743. - Sigüenza de J. OSH: Historia de la Orden de San Jerónimo. Uo., 1907-09. - Rubio y Muñez Bocanegra, A.: Extremadura y América. Sevilla, 1929. - Studia Hieronymiana. I. (Un monje jerónimo: Síntesis histórica de la Orden Jerónima); II. (Cumbreño Floriano C., A.: Telas, bordados y ornamentos jerónimos del monasterio de ~) Madrid, 1973. - ~: história, devoción y arte. (Sánchez Prieto, N.: La Escuela de Bordaduría; La medicina en ~). Sevilla, 1978. - Müller-Gräffshagen, K.-Nerowski, H.: Pilgerstätten und Heiligtümer der Christenheit in aller Welt. München-Zürich, 1983.

új, olvasni

Guadalupe, María, B. (Zapopane, Guadalajara m., Mexikó, 1878. ápr. 27.-Guadalajara, 1963. jún. 24.): rendalapító. - Jómódú, nemesi családban született. Már kiskorában különleges szeretetet mutatott a szegények iránt. 23 éves korában felbontotta jegyességét, és lelki vezetőjével, Cipriano Iñiuezzel megalapította a Szt Margit Mária és a Szegények Szolgálóleányai kongr-t, melynek haláláig legfőbb elöljárónője. Nővérei Lupita anyának nevezték, a betegek szolgálatáért a koldulástól sem riadt vissza. 1926-29: a véres vallásüldözés időszakában saját és nővérei életének kockáztatásával papokat (köztük Francisco Orozco Jiménez guadalajarai érs-et) rejtegetett kórházában. Nővéreivel sérült üldözőiket is ápolták, akik végül megvédték a nővéreket és a kórház betegeit. ~ 11 házat nyitott Mexikóban, a kongr-nak 2004: 22 háza van Mexikóban, Peruban, Görögo-ban és Olaszo-ban. - II. János Pál p. 2004. IV. 25: b-gá avatta ~t. **

M. Kurír 2004. IV. 26.