Magyar Katolikus Lexikon > G > Galba


Galba, Servius Sulpicius (Terracina, Kr. e. 5. dec. 24.-Róma, Kr. u. 69. jan. 15.): Néró utódaként 68-69: Szt Linus pápa idején római császár. - Mostohaanyja révén Lívia csnővel, Augustus nejével került rokonságba. Dúsgazdag és tekintélyes ffi lévén hamar befutotta a főbb hivatalokat, s Kr. u. 33: konzullá választották. Germania Superior helytartójaként szigorával vált hírhedtté. Claudius és Néró idejében több oldalról felkelésre biztatták, ~ azonban hű maradt esküjéhez és az állítólag Tiberius által is kilátásba helyezett korona után nem nyúlt. Claudius alatt Africa prov. élén állt, Néró alatt egy ideig Hispania Tarraconensist kormányozta. Amikor Néró zsarnoksága ellen Gallia helytartója, C. Julius Vindex fegyvert fogott és felkínálta neki a cs. koronát, 68: ~ a galliai és hispaniai légiók élére állván, Róma ellen indult. Megvásárolta Numpidius Sabinus gárdafőnököt, aki a praetorianusokat is megnyerte. Néró már nem élt, amikor ~ katonáival és Otho kíséretében Róma felé közeledett, mely őt 68. VI: ellenállás nélkül elismerte cs-nak. A trónváltozás tehát simán folyt le, és a tartománybeli helytartók valamint a pannóniai és a K-i légiók vezérei is meghódoltak ~nak; helyzete mégis néhány hónap alatt rosszra fordult, aminek fő okai egyéniségében keresendők. Ekkor már 73 é. volt, és nem rendelkezett sem uralkodói jellemvonásokkal, sem emberismerettel. Akikre leginkább hallgatott, haszontalan emberek voltak, akik pénzért adták el a főbb hivatalokat. Így azután a szenátus, a nép és a gárda örömmel vették 69 elején a hírt, hogy a rajnavidéki légiók felkeltek, s ~ legatusát, Vitelliust kiáltották ki cs-rá. E válságos pillanatban ~ a különben derék Calpurnius Piso Licinianust fogadta maga mellé társul és utódául; de ez már nem menthette meg. Otho pedig, aki azt remélte, hogy ~ utóda lesz, végképpen elkeseredve a gárdával összeesküvést szőtt, melynek a mindenkitől cserbenhagyott cs. áldozatul esett: ~ 69. I. 15: a fórumra vitette magát, a testőrök megrohanták és a kövezeten agyonverték, fejét póznára tűzték és körülvitték a városban. - Utóda Otho lett. **

Pallas VII:775. - Pecz I/2:782.