Magyar Katolikus Lexikon > F > fuvola


fuvola, furulya: fúvós hangszer. - Az ÓSz-ben 2 héb. szó utal rá: a halil és az ugab; ez utóbbi talán kettős ~ra, ill. hosszú ~ra vonatkozik. A pásztorokon kívül a próf-k is játszottak ~n (1Sám 10,5). A ~ fokozta az ünnepi hangulatot, jókedvre derített (Iz 5,10; Mt 11,17; Lk 7,32), szerepe volt a kultuszban (vö. pl. Dán 3,5), a halottsiratásban (Mt 9,23). →hangszer, →siratás **

BL:463.