Magyar Katolikus Lexikon > F > forint


forint: magyar →számítási pénz. - Az első itáliai aranypénzről (fiorino d'oro, florenus) kapta nevét (→aranyforint). Ezt a firenzei arany~ot vette át Károly Róbert, majd Mátyás kir. véglegesen 100 →dénárban határozta meg értékét. A 16. sz-tól azonban az arany~ (ekkor már →dukát néven) értéke több volt 100 dénárnál, de a megszokott értékarány 100 dénárnyi összeget ~nak nevezett, így a ~ számítási pénzzé vált kamarai ~ néven. - Ezenkívül más, ugyancsak számítási pénzként használt ~ is szerepel a →magyar pénztörténetben. Legismertebb a rénes forint, azaz a rajnai ~. Ez 60 krajcárral, uakkor 80 m. dénárral volt egyenlő. Ismertebb volt a kurta forint, mely a 17. sz-ig a rajnai ~tal volt egyenlő, s vsz. a m. ~nál 20 dénárral kisebb értéke miatt nevezték így. Ekkor 33 →polturával tették egyenértékűvé, ami a 3 dénár értékű poltura szerint 99 dénárnak felelt meg. - A →konvenciós pénzláb bevezetésekor a 60 krajcár értékű féltallér tkp. ~ volt. A konvenciós pénzláb megszűnte (1856) után 11,11 g színezüstöt tartalmazó, 12,345 g súlyú ~ot vertek. Ennek az 1892: bevezetett →korona vetett véget; az átváltás aránya: 1 ~ = 2 korona. A →pengő inflációja után 1946: ismét ~ lett az új m. pénz neve. G.I.

Hóman 1916. - 1921. - Huszár 1979:10.

forint