felfolyamodás, közigazgatási, hierarchikus (lat. recursus): I. Az érdekelt kérelme egy közigazgatási intézkedés megváltoztatása, érvénytelennek nyilvánítása v. hatályon kívül helyezése iránt az azt kibocsátó szerv felettes hatóságához (vö. 1734-37.k. 1.§; 1739.k.). - Már a CIC átdolgozása során sok vitát kiváltó téma volt a közig. szervek intézkedései elleni jogorvoslat módja. A régi jog erre csupán a hierarchikus ~ lehetőségét kínálta (vö. CIC 1917:1601.k., 647.k. 2.§; 4, 2146.k. 1.§), amit igen sokan kevesellettek, többek között lélektani okokból is. Az alárendeltnek ui. éppen ahhoz és annak elöljárójához kellett a ~sal élnie, aki a sérelmes intézkedést hozta. A hatályos Codex jelentős megszorításokkal fölállította a →közigazgatási bíróságot, de nem szünteti meg a közig. ~t, nem is kínál helyette szabadon választható másik lehetőséget, hanem mintegy kiegészíti azt. Akkor kerülhet rá sor, ha a közig. ~ útját a panasz már végigjárta. - ~sal az élhet, aki megfelelő objektív okból úgy ítéli, hogy sérelmes számára egy →egyedi közigazgatási intézkedés (1737.k. 1.§), feltéve, hogy peren kívül, külső fórumon, a pápától és az egyetemes zsin-tól különböző hatóság hozta azt (1732.k.). Az ilyen intézkedések elleni ~ra az 1732-1739.k. szerinti eljárás érvényes. - A közig. intézkedéssel kapcsolatos vitát, ~t a jog éppúgy elkerülendőnek tartja, mint a pereket. Megelőzésükre ajánlja: 1. az érintett és az intézkedés kiadója közti megegyezést, esetleg választott bírónak nem minősülő „tekintélyes” emberek közvetítésével (1733.k. 1.§); 2. a vitatott kérdés egyeztető tanács v. hivatal elé terjesztését (1733.k. 2-3.§); ilyenek létesítése az egyetemes →egyházjog szerint nem kötelező, de a →püspöki konferencia elrendelheti, s az egyes mpp-öknek is jogában áll ilyet alakítani. E tanács tipikus feladatai: a) kölcsönösen elfogadható megoldást javasolni, amikor az érintett egy intézkedés visszavonását v. módosítását kérte annak kiadójától, de még felsőbb szervhez nem fordult (vö. 1734.k.), s a ~i határidő még nem telt le; b) megoldást javasolni a feleknek olyankor, ha a ~ már felsőbb hatóság elé került, és az szólította fel őket az egyeztető tanács igénybevételére. E hatóság egyébként, ha reményt lát a sikerre, köteles is erre buzdítani a feleket; 3. formális kérést az intézkedés kibocsátójához az intézkedés visszavonása v. módosítása (beneficium novae audientiae) iránt. Ez egyébként (mint látni fogjuk) többnyire kötelező első lépés akkor, ha az érintett felsőbb hatósághoz kíván folyamodni (kivéve 1734.k. 3.§). Viszont nem csupán a ~ előkészítő cselekménye lehet, hanem önmagában is a vita megoldásának útja. - Az eljárás lefolyása. A hierarchikus ~ beterjesztése előtt, az intézkedés szabályszerű közlésétől számított hasznos 10 napon belül az érintettnek írásban visszavonási v. módosítási kérelmet kell intéznie a sérelmezett intézkedés kibocsátójához (1734.k. 1-2.§). Erre a kibocsátóhoz intézett kérelemre nincs szükség a ~ előtt, ha: a pp-nek alárendelt hatóság határozata ellen akarnak a pp-höz fordulni; a hierarchikus ~t eldöntő határozat ellen folyamodnak fel, hacsak a döntést nem a pp. hozta; magához az intézkedés kiadójához benyújtott ilyen változtatási kérelemről hozott döntés ellen folyamodnak fel (hisz ha ezzel is újra ugyanahhoz kellene fordulni, sohasem lehetne felsőbb hatósághoz eljutni); akár a módosításra felkért kibocsátó, akár a ~sal megkeresett felsőbb hatóság hallgatása miatt nyújtanak be ~t (1734.k. 3.§, 1735.k., 57.k.). Az előzetes módosítási kérelem egyúttal az intézkedés végrehajtásának felfüggesztése iránti kérésnek is minősül (1734.k. 1.§). Ha kézhezvétele után 10 napon belül a megtámadott intézkedés kiadója nem függeszti föl a végrehajtást, akkor ez, még a ~ előtt, a kibocsátó elöljárójától kérhető (1736.k. 2.§). Az olyan ügyekben, ahol a hierarchikus ~ magától felfüggeszti a végrehajtást, már ennek az előzetes kérelemnek is ugyanilyen automatikus felfüggesztő hatása van (1736.k. 1.§). Ha pedig ezek után a panaszos a törvényes határidőn belül mégsem él ~sal, a végrehajtásnak az előzetes kérés alapján beállt v. megadott felfüggesztése hatályát veszti (1736.k. 4.§). Ha a kibocsátó hatóság erre a kérésre a kézhezvételétől számított 30 napon belül nem válaszol v. elutasítja azt, v. olyan módon változtatja meg, hogy az érintett továbbra is élni kíván a ~sal, akkor az illető a válasz közlésétől v. a hallgatás 30. napjától számított hasznos 15 napon belül ~t adhat be (1735.k., 1737.k. 2.§). Ha pedig olyan esetben kerül sor a ~ra, amikor erre a kibocsátóhoz intézett előzetes kérelemre nincs szükség, a ~ határideje azonos (15 nap), de kezdetét a megtámadott intézkedés közlésének napjától számítjuk (1737.k. 2.§). -

A ~t a megtámadott határozat (intézkedés) kibocsátója előtt kell beterjeszteni, ő viszont köteles azt rögtön továbbítani az illetékes magasabb elöljárónak (1737.k. 1.§). - A ~ beterjesztése ált. nem függeszti fel a megtámadott intézkedés végrehajtását, tehát azt annak is teljesítenie kell, aki ~t nyújt be ellene. Ez alól a szabály alól kivétel: 1) ha a jog a hierarchikus ~nak felfüggesztő hatást (effectus suspensivus) tulajdonít (pl. 700.k., 1353.k., 1747.k. 3.§, 1752.k.); 2) ha a ~t elbíráló elöljáró az intézkedés végrehajtását súlyos okból, a lelkek károsodásának elkerülésével, akár kérésre, akár hivatalból felfüggeszti (1737.k. 3.§). Ha pedig a határozat kiadója v. annak fölöttese (vö. 1736.k. 2.§) már az előzetes módosítási kérelem után felfüggesztette a végrehajtást, akkor a ~ elbírálására illetékes hatóságnak arról kell döntenie, hogy megerősíti v. visszavonja-e az előzetesen adott felfüggesztést (1736.k. 3.§). - A felfolyamodónak, sőt úgy tűnik az intézkedés kibocsátójának is, joga van ügyvédet v. képviselőt alkalmazni. Sőt, ha szükségesnek ítéli, az elöljárónak hivatalból kell ügyvédet kirendelnie, ha a felfolyamodónak nincs ügyvédje. De az elöljáró mindig elrendelheti azt is, hogy a felfolyamodó személyesen jelenjen meg és válaszoljon a kérdésekre (1738.k.). - A ~ elbírálása során követendő eljárás részleteire a CIC nem tér ki. Ez nem is látszik szükségesnek. A pp-től a ppi konf-hoz v. a metrop-hoz nem lehet folyamodni, mert azok nem hierarchikus elöljárói (vö. 436.k. 3.§, 447.k.). A legtipikusabb ~i esetben, vagyis amikor a pp. határozata ellen a →római kúria valamelyik szervéhez fordulnak, az illető hatóság saját szabályzata az irányadó. Ha viszont a ~ más hatósághoz irányul (pl. a mpp. egy neki alárendelt szerv intézkedése ellen), egyesek szerint megfelelő alkalmazással az 1720. és 1745.k. mintájára lehet eljárni. - Ha a ~sal megkeresett elöljáró 3 hónapon belül nem hoz döntést, további ~nak van helye még felsőbb hatósághoz (vö. 57.k.), feltéve, hogy a közig. hierarchiában még van ilyen. A római kúria közp. hatóságainak döntései ellen egyszerű hierarchikus ~ra már nincs lehetőség, csupán v. ugyanattól a szervtől lehet kérni a döntés módosítását, v. az →Apostoli Signatura II. részlegéhez mint közig. bírósághoz lehet fordulni. - A ~ról hozott elöljárói döntés tartalma igen széles körű lehet: nemcsak megerősítheti, érvénytelennek nyilváníthatja v. megsemmisítheti a megtámadott intézkedést, hanem vissza is vonhatja, módosíthatja, mással helyettesítheti v. ellenkező intézkedéssel hatályon kívül helyezheti (1739.k.). Ennek során nem csupán olyan változtatást végezhet, melyet a felfolyamodó kért, hanem azon túlmenően is intézkedhet. Ez az elöljáró ilyenkor nem pusztán a vitát döntheti el, hanem annak kapcsán önálló felsőbb kormányzati tevékenységet végez. - II. ~ a pápa intézkedése ellen: egyetemes zsin-hoz v. a pp-ök testületéhez fordulás a p. ítélete, határozata v. az általa hozott törv. ellen (1372.k.). Ha hivatalos formában történik, →büntetendő cselekmény (vö. 18.k.). Kötelező büntetése a cenzúra (→gyógyító büntetés), melynek fajtáját a CIC már nem határozza meg (1372.k.). A p. egyházkormányzati primátusából következik, hogy nála magasabb hatóság nincs az Egyh-ban. Ezzel a hittani alapelvvel kerül ellentétbe az, aki a p. intézkedése ellen más egyh. hatósághoz folyamodik (DS 3063). Ezért a 333.k. 3.§-a külön is kijelenti, hogy a p. ítélete v. határozata ellen sem →fellebbezés, sem ~ nincs. Megjegyzendő, hogy e téren egy-egy egészen különös formában megadott p. jóváhagyás v. megerősítés magyarázati problémákat vethet föl. E.P.

CCEO 1990:996-1006.k. - Erdő 1991:517, 649.

felfolyamodás