Magyar Katolikus Lexikon > F > fagyosszentek


fagyosszentek: Szent Pongrác, Szent Szervác, Szent Bonifác, néhol Szent Orbán is. - A népi megfigyelés szerint napjaik (máj. 12-13-14.) táján a melegedő időjárás hirtelen hűvösre fordul, sőt sokszor fagy is jön, amely a sarjadó rügyeket, vetéseket tönkreteheti. - E megfigyeléshez hiedelmek kapcsolódtak: Mindszent idősebb népe úgy véli, hogy e sztek úgy fagytak halálra, hogy nyomorult betegeket a saját ruhájukkal takargattak. A betegek megmaradtak, ők azonban belehaltak a hirtelen támadt hidegbe. A szegedi tanyák öregjei szerint a garabonciások valamikor el tudták űzni a ~ haragját, mert ezekben a napokban kv-ükből ráolvastak az időre. Perekeden (Baranya m.) mondogatják: „Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken sem látsz.” A rábaközi Vág népét a környékbeliek azzal ugrasztják, hogy a ~ nevét és ünnepét furfangosan dec-re írták át. Ha májusi fagy éri a szőlőt, Eger szőlőművesei így fakadnak ki: „a ~ megszüreteltek”. Ha a ~ napjaiban az idő hidegre fordult, az eleki ném-ek trágyát égettek és félreverték a harangokat. A ~et Göcsejben fagyosnapok néven tartják számon. **

Bálint I:367.

fagyosszentek