Magyar Katolikus Lexikon > F > föltárás


föltárás: 1. a műemlékek helyreállítását megelőző, rendszerint történeti célú tevékenység (régészeti ásatás, falazat- ill. vakolatkutatás). A ~ feladata a korábbi változtatások, ill. az épület építéstört-ének földerítése, egyben alapot szolgáltathat az egyes építési szakaszok elméleti v. tényleges →rekonstrukciójához is. - 2. a →műtárgyak →restaurálásának az a szakasza, amely megszüntet minden olyan későbbi beavatkozást, amely a műtárgy hitelességét és értékét rontja, esztétikai élvezhetőségét korlátozza. - A ~ köznapi értelemben tisztítást jelent. Szakaszai: a) fölületi szennyeződés eltávolítása; b) meghomályosodott ill. megsárgult lakkréteg (→firnisz) leválasztása; c) az eredeti →festékréteget eltakaró átfestések és elváltozott →retusok megszüntetése. A tisztítás történhet oldószerrel v. mechanikus úton (dörzsöléssel, kaparással). Szakszerűtlen végrehajtása a műtárgyon jóvátehetetlen károkat okozhat. G.K.

föltárás