Magyar Katolikus Lexikon > R > retus


retus (a fr. retoucher, 'kijavít' szóból): a →kiegészítés módszere a műtárgyrestaurálásban: a hiányok színbeli összehangolása a környező eredeti →festékréteggel. - Fajtái: 1. függőleges vonalkázással történő ~ (tratteggio). A tiszta színekkel festett sűrű vonalak közelről észrevehetők, távolabbról nézve összemosódnak. Hasonló hatású megkülönböztető eljárás a pontozásos ~. - 2. beilleszkedő (integrált) ~. Technikája azonos az eredetivel, emiatt látszólag észrevehetetlen, de a korszerű →képvizsgálati módszerek segítségével kimutatható. - 3. semleges (neutrális) ~. Nagyméretű, nem rekonstruált hiány esetén alkalmazott megoldás. Formai kiegészítés helyett az eredeti színek összhatását nem zavaró színnel fedik le a hiány ter-ét. →rekonstrukció G.K.