Magyar Katolikus Lexikon > F > Fleury


Fleury, Saint Benoit de Fleury: bencés apátság Franciaországban. - A 7. sz. 1. felében, a Loire folyó jobbpartján, 30 km-re Orleans-tól állt Szűz Mária és Szt Péter ktora. 648: egyesültek, és Szt Benedek és Szt Kolumbán regulái alapján éltek. Mummolus apát elhatározta, hogy Szt Benedek-ereklyét hoz a ktorba. Ez meg is történt, és azóta ~ Szt Benedek nevét viseli. Virágkora a 10-11. sz. volt. Tp-át a 12-13. sz: építették. A fr. forr. alatt feloszlatták és az egész ktorépületet lebontották, hogy köveiből utat építsenek. Csak a tp. kerülte el a pusztítást, amelyet plébtp-ként használtak. 1865: az orleans-i pp., Dupanloup megbízta a La Pierre-qui-Vire apátságot, hogy népesítsék be újra ~t. Egy kis közösség 1903-ig, az újabb feloszlatásig itt élt. 1918: ismét az előbbi ktorból kezdték az újjáélesztést, s végre telket is kapván a ktorhoz, 1959 óta újra apátság. 1980: 47 szerz. (29 pap) élt ~ben. **

Kominiak 1980:170.

Fleury, Claude (Párizs, Fro., 1640. febr. 6.-Párizs, 1723. júl. 14.): kommendátor apát, egyháztörténész. - 1658: parlamenti ügyvéd. 1668: pappá sztelték. XIV. Lajos udvarában 1672-84, 1689-1706: a hg-ek nevelője. 1684: Loc-Dieu, 1706: Argenteuil kommendátor apátja. 1684-89: →Bossuet segítőtársa Meaux-ban. 1696: az Akad. tagja. 1716: XV. Lajos gyóntatója. - Egyhtört. munkája a 20 köt-es Histoire ecclésiastique (1691-1720). Ezt megelőzően írta ped. művét, az 1686: kiadott Traité du choix et de la méthode des études-t (1795: kiadták Nagyszombatban is). A tanítandó tananyag összeállításában fő szempontja az életrevalóság elve: azt kell ui. a növendéknek megtanulnia, ami ésszerű, ésszerű viszont az, ami hasznos, célszerű az életre. Foglalkozott a leányok okt-ával is, számukra is szükségesnek tartotta a megfelelően összeválogatott tananyag okt-át, az értelmi képzést. M.I.

LThK IV:167.

Fleury, Claude