Magyar Katolikus Lexikon > F > Firenze


Firenze, Florentia, Olo.: 1. város Toscana nagyhercegségben, 1865: az Olasz Királyságban, 1871-től ~ tartomány fővárosa. Vsz. a Kr. e. 1. sz: alapították a rómaiak. A 8. sz. elején sikeres háborúi és ipara Közép-Itália egyik közp-jává tette. Segítette fölvirágzását, hogy a földúlt Fiesole lakói 1125: ~be költöztek. - ~t a nemesek kormányozták 4, majd 6 konzul és 100 ún. buonominiből álló tanács révén. A családi viszályok a guelf és ghibellin pártra szakították ~t. A nép 1250: kapitányt választott magának, és egy 48 fős tanácsot rendelt mellé. 1252: kezdték verni a ~i →aranyforintot (fiorino d'oro, florenus), ami az eu. keresk-ben jelentőssé vált. A ~i posztókereskedőknek Eu-szerte voltak ügynökeik, váltóházaik nemzetk. üzleteket bonyolítottak, főleg Fro. pénzforgalma a kezükön ment át. Anjou Károlyt 1267: a guelfek 10 évre fejed-mé választották. 1282: a →céhek (bírák, posztókereskedők, pénzváltók, gyapjúszövők, selyemfonók, orvosok, szűcsök) ragadták kézbe a hatalmat, s a nemesség fékentartására polg. őrséget szerveztek. - A nemesség a 14. sz. elején neri és bianchi, 'feketék' és 'fehérek' néven újjáéledt. Küzdelmeik áldozata lett →Dante Alighieri. A szegényebb nemesi családok beléptek a tekintélyesebb céhekbe, ezáltal egy új arisztokrácia keletkezett. 1342 u. a gazdag kereskedőcsaládok uralkodtak. Az 1370-es években ~ háborúkban állt Pisával, Milánóval, Sienával és a pápával (Sziénai Szt →Katalin). - A 15. sz: a Medici család virágoztatta föl. 1434: Cosimo Medici közt. formában fejed-ként kormányzott, s győzött Milánóval szemben. Megalapította az akad-t, a kvtárat, dolgoztatott Filippo Brunelleschivel, Donatellóval, Masaccióval, Filippino Lippivel. Halála után a nép a Pater Patriae (lat. 'a haza atyja') c-mel tisztelte meg. Fia, Piero után 1469: unokája Lorenzo il Magnifico tette ~t szellemi közp-tá. Halála, 1492. IV. 8. u. →Savonarola hatására elűzték a Medicieket, s a hatalmat egy demokratikus nagytanács vette át. 1512: Giovanni Medici (a későbbi X. Leó p.) és Giuliano Medici sp. csapatokkal visszafoglalták ~t, utánuk Lorenzo és Giulio Medici uralkodott. Amikor 1527: Giulio VII. Kelemen néven p. lett, a nép megdöntötte a Mediciek uralmát, melyet csak 11 hónapos ostrom után, 1530: állított helyre V. Károly cs. A város védelmében Michelangelo is részt vett. Alessandro Medici utóda, I. Cosimo 1569: nagyhg. lett, és az Arno-vidék, Arezzo, Cortona, Montepulciano, Pescha, Pisa, Pistoia és Siena egyesítésével Toscana néven áll-ot alapított. A Medici család 1737: kihalt, a ném. cs. Toscanát Ferenc lotaringiai hg-nek adta. 1801: ~ ismét közt., majd Etrura néven kirság lett. 1807: Fro. bekebelezte, 1814: visszatért régi uralkodója. 1860: népszavazással az Ol. Kirsághoz csatlakozott.- 2. érseki székhely. A ~i keresztényekről az első adat 250: Szt Miniatus vtsága. 313: említik Félixet, ~ első pp-ét. Szt Ambrus 393: szentelte föl a Szt Lőrinc-tp-ot. Félixtől Zenobiusig (412) teljes a pp-ök sora, attól kezdve hiányos. Reparatus 680: részt vett a római zsin-on, s ettől kezdve ismét teljes a pp-ök listája. A 11. sz: Hildebrand archidiákonus, a későbbi VII. Gergely alatt ~ az egyh. reform egyik közp-ja. 1046-58: Gerhardus pp., a későbbi II. Miklós p. sürgette az egyh. reformot. A 13. sz: a →kataroknak külön pp-e volt: Philipp Paternon, a város 1/3-a eretnek. IV. Károly 1364: ~ pp-eit birod. hg-gé és az egyetem kancellárjává emelte. 1420. V. 2: V. Márton p. érsséggé tette ~t. Nevesebb érs-ei: 1446-59: Szt Antoninus, 1513-23: Giulio de Medici, a későbbi VII. Kelemen p., 1874-88: Eugen Cecconi. Suffr-ai: Fiesole és Pistoia, 1515: Borgo S. Sepolcro, 1592: Colle, 1662: San Miniato, 1663: Prato, 1850: Modigliano, 1995: Arezzo-Cortona-Sansepolcro, Fiesole, Pistoia, Prato, San Miniato. - 2205 km²-en 1990: 884.090 l, 867.714 h, 321 pb, 419 ep, 335 szp, 430 sz, 1956 szn, 162 ni, 63 ki-e; 1995: 853.364 l, 833.209 h, 321 pb, 406 ep, 290 szp, 29 ád, 350 sz, 1896 szn, 138 ni, 71 ki-e volt. - 3. San Miniato bencés monostor. Nevét Szt Miniatus vt-ról kapta, aki a hagyomány szerint a ~ fölötti hegyen élt. Halála után tp-ot szteltek emlékezetének, és ebből alakult ki a San Miniato in Monte zarándokhely. 1000 k. Clunyből jöttek bencések, és a város támogatásával megtelepedtek e tp. mellett. 1013: román stílusú baz. építésébe fogtak, amely mellé ktort is építettek. Mikor ők kihaltak, XI. Gergely 1373: a Monte Olivetóról hívott olivetánusokat. 1563: a szerz-eket elűzték és a ktort bástyává építették át. Szerz-ek csak 1784: vehették újra birtokba, de 1804: elkergették őket. 1925: ismét olivetánusok népesítették be. 1980: 9 szerz. (8 pap) élt ~ban. - 4. Fontosabb épületei: a 11. sz-ból a San Miniato-bazilika; a 12. sz-ból a nyolcszög alaprajzú Baptisztérium; 1250 k. a ciszt-ek építették a SS. Trinità gótikus tp-ot; 1278/1350: domonkosok építették a Santa Maria Novella-tp-ot, benne Masaccio, Ghirlandaio, Orcagna, Filippino Lippi freskói, Brunelleschi feszülete. 1294: kezdték építeni a ferencesek a Santa Croce-tp-ot. 1296-tól épült a Santa Maria dell Fiore-szegyh., kupoláját Brunelleschi, harangtornyát Giotto tervezte. A domonkosok →San Marco kolostorában élt és alkotott Fra →Angelico. - →Firenzei asztalosok a 15. sz. elejétől dolgoztak Mo-on. **

Pallas VII:229. - KL II:129. (s.v. Florenc) - Kominiak 1980:230.

- AP 1996:236.

Firenze