Felsővízivárosi Szent Anna plébánia (1011 Bp., Batthyány tér 7.): az esztergom-budapesti főegyhm. budai-északi esp. ker-ének Bem József u., Margit krt., Ostrom, várfal, Ilona lépcső, Donáti, Vám u., Duna által határolt területe. - Tp-át 1253: Veronai Szt Péter tiszt. sztelték. A pléb-t 1390: alapították. A törökök 1540 u. elpusztították. 1687: alapították újra. - Az elpusztult kk. tp. és pléb. alapfalaira Sinzendorf Vencel gr. 1626: emeletes házat építtetett, melyet 1720: Forstmayer Mátyás fakereskedő vett meg, és kocsmát nyitott benne. 1724: Buda város tanácsa a telekkel együtt megvette és Fiedler Henrik János kőművesmesterrel a házat toronnyal kpnává és pléb-vá alakíttatta. A jezsuiták látták el, s a sokasodó hívek számára 1740: megkezdték a Szt Anna-tp. építését. A Cseho-ból származott Hámon Kristóf építőmestert bízták meg a terv kidolgozásával és az építkezés vezetésével. 1746-ig elkészült a szentély, melyet ideiglenesen tp-ként vettek használatba. Hámon 1748: meghalt, és a tp. építését egykori pallérja, majd özvegyének férje, a brünni származású Nepauer Mátyás folytatta és 1761: befejezte. Az 1763. évi földrengés kárait Kögl Ádám SJ mellett már Hámon János, az építést megkezdő Hámon Kristóf fia állította helyre, és ugyanakkor részben gondoskodott a főhomlokzat gazdag szobrászati díszének elhelyezéséről. 1773:  a rend feloszlatása és a gyakori plnosváltozás következtében a tp. elhanyagolódott, a helyreállítást   Hickisch Kristóf építőmester végezte el, 1805. VIII. 4: felszentelhették a tp-ot. 1950 k. a metró talajmunkálataira hivatkozva a tp-ot le akarták bontani. 1954: e tervet elvetették. - 1978-85: teljes belső, 1992-97: teljes külső felújiítást végeztek. - A 21,5 m széles és 55 m magas kéttornyú homlokzatával É felé forduló tp-hoz K felől csatlakozik a plébház. A főhomlokzat tengelyében a földszinten a kosáríves, Hit, Remény, Szeretet allegorikus szobraival díszes főkapu, felette a kórus nagy, kronosztikonnal ékes ablaka, a második emeleti fülkében Máriát bemutató Szt Anna, fölötte a timpanon mezejében Buda címere, legfelül imádó angyalok között Istenszem. A tp-hajó nyolcszög alaprajzú terét ovális kupola fedi, É felől a toronyalapok által közrefogott orgonakarzat alatti előtér, D felől a diadalívvel nyíló, csehboltozattal fedett szentély csatlakozik hozzá. A sztély Szentháromság-freskóját →Vogl Gergely, a kupola Oltáriszentség-képét 1938: →Kontuly Béla és →Molnár C. Pál festette. Az ovális kupolatér kompozit pilaszterekkel szegélyezett K-i és Ny-i sarkai mögött négy csigalépcsőn át érhetők el az emeleti helyiségek: D-en az oratóriumok, É-on az orgonakarzat. A főoltár jeruzsálemi tp-ot szimbolizáló  építményében 6 alakos szoborcsoport: a gyermek Máriát a tp-ban bemutató Szt Anna, Joachim, Zakariás pap és Erzsébet és Dávid kir. Alkotója 1771-73: →Bebó Károly, aki a szószéket is faragta. A Szt Kereszt- és Xavéri Szt Ferenc-mellékoltárokat 1767-68: →Eberhard Antal készítette. A Lorettói kpna 1752-ből származó, gazdag vonalvezetésű, síkban tartott, szimmetrikus kompozíciójú záró kovácsoltvas rácsfala Pugl Ignác műve.  A sekrestyeszekrényt →Feldmayer Antal faragta. A budavári kárm-k számára 1760 k. ismeretlen mester által épített org-t 1785: telepítették ide, 1799: Herodeck Antal építette, 1987: Theodor Hubrich, magdeburgi pp. vakoknak szóló ajándékankét a drezdai Jemlich gyár (3/36 m/r, op. 1047.) rekonstruálta. Az új főoltár Bagi István pp. ajándéka. Harangjait 1925: 50 cm átm. Szlezák László, 1948: 110 cm átm. Szlezák Ráfáel öntötte. - Plébánosai: 1270 k. Ádám, 1272 k. Jakab, 1301 k. Péter, 1332 k. István, 1342 k. Márk, 1366 k. Lőrinc, 1390 k. Gellért, 1441 k. Pál, 1460 k. Benedek, 1470 k. Pál, 1480 k. Imre; 1687: jezsuiták, 1693: kapucinusok, 1702: Raspassani Tamás, 1718: Kovacsich György, 1736:  Pretelli Ignác SJ,  1742: Grueber Antal SJ, 1744: Reck József SJ, 1752:  Preindl Márton SJ, 1755: Zeitler Ádám SJ, 1757: Kögl Ádám SJ, 1760: Teuffel Károly SJ, 1762: Kögl Ádám SJ, 1772?: Bácsmegyey József SJ, Matzer Péter SJ, 1774: Richard József, 1803: Luprecht Ferenc, 1814: Szojkovics Ferenc, 1839: Reither József, 1843: Sterbeczki Kamill, 1861: Ráth József, 1867: Würtl Antal, 1890: Dömötör Gedeon, 1901: Tihanyi Károly, 1902: König Gusztáv, 1907: Molnár László, Bán Sándor, 1909: Huszár Elemér, Tálós Gyula, 1911: Huszár Elemér, Horváth József, 1918: Molnár László, 1946: Bán Imre, 1961: Mohácsi Gyula, 1977: Mócsai Gábor, ????: Jánosa Domokos. - Lakói 1997: 7000 r.k., össz. 9000. - 2000. XI: a ~hoz tartozik a 320. sz. Nimród cserkészcsapat. - A ~ ter-én van a →Szent Ferenc sebei templomigazgatóság. **

Némethy 1894:43. - Énekkv. Összeáll. Rothnágel Sándor és Szomor Béla. Bp., 1924. -  Schoen Arnold: A budai Szt Anna-tp. Bp.,1930. - Patay 1982. - TKMK 158. (Rados Jenő: Bp., Szt Anna-tp. Bp., 1984) - Schem. Strig. 1997:222.

Felsővízivárosi Szent Anna plébánia