Magyar Katolikus Lexikon > F > fehér


fehér (lat. albus): a felbontatlan →fény színe, a színskála összes →színeinek teljessége. A →színszimbolikában a tökéletesség, a természetfölötti, az istenség színe, s ebből következően a tisztaság, a győzelem és a béke jelképe. A 4 elem közül a föld színe. Az ókori népeknél a hatalom (uralkodó és a papság öltözetének) kifejezője. - 1. Az ÓSz hasonlataiban a tej (Ter 49,12), a fogak (49,12), a hó (Sir 43,18) színe. ~ a manna (Kiv 16,31), a lehántott faág (Ter 30,37), a leprát jelző folt (Lev 13) és a koriander magja (Kiv 16,31). Helység- és személynévként is szerepel, pl. Lábán = 'fehér' (vö. Ezd 2,45; Neh 7,48). Lehet az öröm (Préd 9,8), az ártatlanság (Iz 1,18) szimbóluma. - 2. Az ÚSz-ben az ember teremtményi voltát jelzi, hogy nincs hatalma a színek fölött (Mt 5,36: egyetlen hajszálát sem képes sem ~ré, sem feketévé tenni). A ~ ruha a fénybe öltözésre utal és a mennyei dicsőség jele: a →színeváltozásban ezért Jézus ruhája ~en fénylett (Mt 17,2; Lk 9,29). Az angyalok, az égi küldöttek ragyogó ~ ruhája az őket küldő Istenre utal (Mk 16,5; Lk 24,4; Jn 20,12; ApCsel 1,10). Heródes Jézus istenségét gúnyolva öltöztette őt, mielőtt visszaküldte Pilátushoz, ~be (Lk 23,11). ~ ruhát viselnek az üdvözültek, a „győztesek” (Jel 3,4-5; 7,9), →huszonnégy vén (Jel 4,4); ruhájuk a szenvedéssel megszerzett tisztaság jele is, mint ahogy a lélek ~sége a Bárány véréből születik (Jel 7,14). Az Én-ben a vőlegény ~ és piros (5,10), ami szintén a szenvedés és a tisztaság kapcsolatát jelzi. A 4 apokaliptikus →ló egyike ~ (Jel 6,1-8). - 3. A liturgiában a ~ kezdetben szinte kizárólagosan használt szín volt. Később a →vasárnapok közül az Úr Jézus, Szűz Mária, az angyalok és a nem vértanú sztek ünnepeinek színe (→liturgikus színek). A pap ~ ruhája, az →alba a tiszta élet és a szt cselekvés szimbóluma. A bűn fölötti győzelem jeleként a ~ az újonnan megkereszteltek ruhájának is színe (→fehérvasárnap). A kk-ban a gyászruha ~ volt, a ném. nyelvter. bizonyos részein a 16. sz-ig az előkelő assz-ok ~ gyászfátyolt viseltek. - 4. A szerz-ek öltözetében a ~ meghatározó v. kiegészítő szín: cisztercieknél: bő ~ köpeny; domonkosoknál: ~ habitus, ~ skapuláré; ferenceseknél: ~ kötélöv 3 csomóval; kármelitáknál: ~ skapuláré, ~ köpeny; karthauziaknál: ~, övvel összefogott habitus, ~ skapuláré csuklyával; premontreieknél: ~ habitus övvel, ~ skapuláré, ~ csuklyás köpeny. A női r-ekben ált. ~ a novíciák fátyla. - 5. Ikgr. A ~ a fény szimbóluma. Mint a töretlen fény és a színek teljessége a ~ elsősorban Krisztus (főként a színeváltozás képein), Mária, a szentek és az angyalok színe. Mint ragyogó pajzs távoltartja a rosszat. A pirossal együtt az Istennek szenteltség jele. Az isenheimi oltár Keresztrefeszítés-képén Mária hó~ben van. Az uralkodók ábrázolásain a ~ ágy, asztal és teríték, ~ ló és kutya a hatalom szimbóluma. - 6. Néprajz. Az ural-altáji népek ~nek nevezték mindazt, ami kiváló, előkelő, ami az alantas, közönséges →fekete ellentéte volt. A K-i ~ hunok v. ~ magyarok nem vegyültek idegen népekkel, mint a Ny-i v. fekete hunok ill. magyarok. Honfoglaló őseink egy fölszerszámozott ~ lóért cserélték el a dunamelléki morvák földjét. Magyar településnevekben a ~ fő- v. székvárost jelentett (Gyulafehérvár, Nándorfehérvár, Nyeszterfehérvár, Székesfehérvár, Tengerfehérvár). ~nép, ~cseléd, vászoncseléd szavunk a m. parasztnőre utal, akinek az utóbbi időkig majdnem egyetlen ruhaanyaga a ~ kendervászon volt. - Jászladányban és Tápén a →föltámadási körmeneten még a legidősebb asszonyok is ~ ruhában, Bélapátfalván fehér kendőben vettek részt; Városmiskén a 20. sz. elején a leányok derekukra fehér szalagot kötöttek, hajukat kieresztették, Kalocsán viszont bekötött fejjel illett megjelenniük. - Az Ormánságban és a Sárközben a ~ az asszonyok gyászszíne a 20. sz. közepéig; ~ a gyermekek és fiatalok fejfája, pl. a hajdúböszörményi ref. temetőben. - Az újkori pol-ban a ~ a vörös ellentéte. A címertanban a ~et az ezüst helyettesíti. A m. nemz. színekben a piros és a zöld között a ~ a becsületet jelképezi. **

Lipffert 1976:92. - Sachs 1980:130. - KML 1986:293. - Takács 1986:19.

Fehér Bálint Lőrinc, OSB (Kecskemét, Pest vm., 1892. márc. 30.-Bp., 1942. febr. 28.): gimnáziumi tanár. - A gimn-ot Kecskeméten végezte, 1910. VIII. 6: lépett a r-be, Pannonhalmán teol., a bpi tudegy-en lat-tört. szakos tanári okl-et szerzett, 1917. V. 28: ünn. fog-at tett, VI. 24: pappá szent. 1917: Győrött gimn. tanár, 1932-33: Tihanyban nyugalomban, 1933: Sopronban gimn. tanár, 1935: Pannonhalmán főapáti s-titkár, 1936: Esztergomban gimn. tanár, 1938: Zalaapátin házgondnok, 1939: Pápán gimn. tanár. 1940-42: Tihanyban betegeskedett. - M: Cicero, M. T.: De signis. Bev. és magy. Bp., 1930. (Bibl. Discipulorum 13.) - A Juventus munk. 88

Balogh 1940:39. - PN 1986:162. (1238.) - Gulyás VIII:491.

Fehér Gyula (Gyöngyös, Heves vm., 1854. szept. 20.-Egerszalók, 1911. márc. 12.): hitoktató, író. - A teol-t Bpen végezte. 1878: pappá szent. Kp-évei után Egerben szegyh. szónok és a Foglár fiúnev. int. vicerektora, az angolkisassz-ok int-ében hitokt. - Fm: Az anyaszentegyh. tört. főbb vonásokban. Az el. isk. felsőbb o-ai és a polg. isk. számára. Eger, 1887. - Szert-tan a kat. el. isk-k számára. Uo., 1888. 88

M. Sion 1888:455. - Szinnyei III:237. - Koncz 1892:81. - Heves vm. 1909:371.

Fehér Gyula (Nagyabony, Pozsony vm., 1858. márc. 30.-Esztergom, 1943. ápr. 24.): nagyprépost. - A teol-t a Pázmáneum növ-eként Bécsben végezte, 1880. VIII. 16: pappá szent., az Augustineumban tanult tovább. Esztergom-belvárosi kp., 1885: uo. plnos s az el. isk. ig-ja, utóbbiról 1915: lemondott, mivel az közs. isk. lett. 1884: a szem. lat-gör. tanára is. 1908. I. 16: mesterknk., 1920: honti főesp. 1923: szentistvánvári prép., 1929: esztergomi nagyprép., az első, akit a Sztszék nevezett ki. 1929-30: Komárom és Esztergom k.e.e. vm. ogy. képviselője, 1931-43: felsőházi tag. A Szt Gyermekség Társ. ig-ja s az Esztergomvidéki Hitelbank elnöke volt. - M: Szert-tan a népisk-k felsőbb o-ai használatára. Eger, 1894. - Szt beszéd Szt Adalbert ünnepén. Esztergom, 1895. - Jézus Szt Gyermekségének műve. H.é.n. 88

Zelliger 1893:122. - Némethy 1894:567. - Szinnyei III:238. - Esztergom vm. 1908:137. - M. társad. lex. 1930:150. - M. ogy. alm. 1931:361. Arck.; 1935:27. - Ogy. alm. 1931:325. Arck.; 1935:36. Arck.; 1939:419. Arck. - Karczag 1932:459. - Ki kicsoda? 1936:200. - Osváth 1938:729. - Irodt. 1943:151. - Mo. 1943. IV. 27. - Gulyás kz. - Beke 1986:100. (32.)

Fehér Ipoly Kálmán, OSB (Visk, Hont vm., 1842. ápr. 11.-Pannonhalma, 1909. okt. 27.): főapát. - 1858. IX. 8: lépett a r-be, 1863. V. 26: fog-at tett, 1864. IX. 23: megújította, 1865. IX. 24: pappá szent. 1864: a m. tört. tanára a pannonhalmi tanárképző int-ben, 1874: ig. az esztergomi gimn-ban, 1882: szegedi tanker. főig., 1892: pannonhalmi főapát. 1893: az Orsz. Közokt. Tanács alelnöke. 1896. V. 15: a MTA tb. tagja. Számos tanulm-t írt a középisk. szervezeti és tantervi problémáiról, a tanügyigazg. reformjáról. Az 1870-es évek elejétől évtizedeken át használták középisk. kísérleti fiz. és kém. tankv-eit. - Az Egyetemes M. Encyclopaedia munk. volt. - Fm: Győr m. és város egyetemes leírása. Szerk. Bp., 1874. - A bajor középisk. szervezete és eljárása. Uo., 1888. - A Közokt. Tanács reformja. Uo., 1889. - Betűjegye: F.I. (EME). M.I.

Szinnyei III:238. - MTA tagjai 1975:70. - Balogh 1940:36. - Schermann 1940:59.

Fehér László (Bp., 1934. febr. 24.-): orgonaművész, kántor-karnagy. - A bpi piar. gimn-ban éretts., a bpi konzervatóriumban Gergely Ferenc, Halász Kálmán, C. Nagy Béla, Sugár Rezső növ-e. Elvégezte a bpi nyári kántorképző tanfolyamot is. 1954: a józsefvárosi plébtp. h., 1955: a Jézus Szíve-tp. karnagy-kántora. 1962. VII. 1: a Szt István-baz. kántor-karnagya, 1996: is. - A baz. kórusával 1984 óta rendszeresen ad hangversenyeket m., osztrák, ol., ném. városokban, s vesz részt egyházzenei fesztiválokon. Nagy sikere volt a Castiglione del Lago-i (Olo.) fesztiválon. So.F.

Fehér Mátyás Jenő, OP (Vassurány, Vas vm., 1913. okt. 27.-Buenos Aires, 1978. aug. 17.): történetíró. - A középisk-t Szombathelyen és Sopronban, a teol-t Grácban és Bpen végezte, ugyanitt tört., levtár és kvtár szakot végzett. 1933. IX. 10: lépett a r-be, 1938. VII. 17: pappá szent. Megbízták a r. mo-i tört-ének megírásával, 64 ktori, számos családi levtárban gyűjtött anyagot. 1938-48: Bpen hitokt., 1942: a kassai ppség kv- és levtárosa. 1949-től(?) Au-ban, Fro-ban, Bajoro-ban, Spo-ban és Töröko-ban, a róm. Domonkos Tört. Int-ben és a Vatikánban kutatott, 1968: a Rutgers University (USA) kvtárőre, 1971(?)-78: Argentínában élt, kv-kiadóként 17 művet adott ki. - M: A győri domonkosok kk. tört. Győr, 1940. - A hétszázados vasvári szt Domonkos rendi ktor tört. 1241-1941. Bp., 1942. (A SZIA 2. o. ért-ei 3:1.) - M. fények. A m. szt Domonkos r. tart. szentjeinek élete. Uo., 1942. - A beregszászi domonkosok tört. a reformációig. Kassa, 1942. - A margitszigeti domonkos zárda. Bp., 1942. - Beszédvázlatok Árpádházi Szt Margit tiszt-ére 3 napos ájtatossághoz. Uo., 1943. (Actio Catholica) - Magyarországi Pál OP „Summade penitentiája” 1220-1221. Uo., 1943. - A kassai ppi kvtár kódexei és ősnyomtatványai. Összeáll. Kassa, 1943. - A szombathelyi vár tisztjei és cselédsége a 16/17. sz. fordulóján. Szombathely, 1943. - Árpádházi Szt Margit élete. Bp., 1944. - Árpádházi Szt Margit lelke. Miszticizmus és hagiográfia a kk-ban. Uo., 1944. - Egy barokk költő verse Vasmegyéről 1740-ből. Szombathely, 1944. (Klny. Dunántúli Szle) (Dunántúli Szle kv-ei 229.) - Julián barát útja. Bp., 1944. - A beregszászi domonkos r. ktor tört. 1327-1556. Kassa, 1944. - I domenicani di Cassovia e l'Italia del quattrocento. Bp., 1944. - El Cardinal Mindszenty sus crimenes. Buenos Aires, 1948. - Képek a m. sámáninkvizíciók tört-éből. Warren, 1967. - Kk. m. inkvizíció. Buenos Aires, 1968. - Galamb a Dunán. (Árpádházi Szt Margit) New York, 1970. - Táltosok és bakók. Uo., 1970. - Piroska, Szt László leánya. Uo., 1970. - A nyugati avarok birod-a. Az avar kincsek nyomában. 2. A korai avar kagánok. Buenos Aires, 1972. - Ősmagyarok és vikingek. Fettich Nándorral. Uo., 1974. - Szkíták és m-ok. Nagy Gézával. Uo., 1978. - Besenyő őstört. Uo., 1979. - Besenyőorsz. tört. Uo., 1979. - Magyarföldi besenyők. Uo., 1979. - Pártus orsz. és népe. Uo., 1979. - 1969-74(?): a New Brunswick-i (N. J., USA) Magyar Történelmi Szemle, az Erdélyi Magyarság, 1977: a Buenos Aires-i Documenta Transsylvanica, Studio Sumiro-Hungarica főszerk-je. - Álneve: Surányi; írói neve: Fehér M. Jenő; Mathias Eugenio Feher. 88

Cat. OP 1948:27. - Pilinyi 1943:28. - MEN:17. - Bölöny 1981:119. - Somogyi 1982:95. - Nagy I:183. - Gulyás VIII:545.

Fehér Tamás József, OCist (Tápiószele, Pest vm., 1911. márc. 31.-Irving?, Texas, USA, 1980. febr. 5.): egyetemi tanár. - 1931. VIII. 29: lépett a r-be, 1938. VI. 23: ünn. fog-at tett, VI. 29: pappá szent. és tört-földr. szakos tanári okl-et szerzett. 1938: Pécsett gyakorló tanár, 1939: Szentgotthárdon kp., 1940: Egerben, 1942-48: Székesfehérvárt gimn. tanár. 1956-tól az USA-ban élt, a University of Dallas tanára. 88

Schem. Cist. 1942:260. - Pilinyi 1943:247. - MEN:123. - Nagy II:183.

Fehér Zoltán, id. (Mezőkovácsháza, Csanád vm., 1867-Jászapáti, 1936 után): kántor, karnagy. - 1892: a szegedi tanítóképzőben kántor okl. szerzett, zenét magánúton tanult. 1884-: kántorkodott, 1904-36: Jászapátiban főkántor, megszervezte az egyh. énekkart (vegyeskar). - M: Adventi énekek. Jászapáti, é.n. T.E.

Molnár 1936:376. - Gulyás VIII:560.