Magyar Katolikus Lexikon > F > fehér

fehér (lat. albus): a felbontatlan →fény színe, a színskála összes →színeinek teljessége. A →színszimbolikában a tökéletesség, a természetfölötti, az istenség színe, s ebből következően a tisztaság, a győzelem és a béke jelképe. A 4 elem közül a föld színe. Az ókori népeknél a hatalom (uralkodó és a papság öltözetének) kifejezője. - 1. Az ÓSz hasonlataiban a tej (Ter 49,12), a fogak (49,12), a hó (Sir 43,18) színe. ~ a manna (Kiv 16,31), a lehántott faág (Ter 30,37), a leprát jelző folt (Lev 13) és a koriander magja (Kiv 16,31). Helység- és személynévként is szerepel, pl. Lábán = 'fehér' (vö. Ezd 2,45; Neh 7,48). Lehet az öröm (Préd 9,8), az ártatlanság (Iz 1,18) szimbóluma. - 2. Az ÚSz-ben az ember teremtményi voltát jelzi, hogy nincs hatalma a színek fölött (Mt 5,36: egyetlen hajszálát sem képes sem ~ré, sem feketévé tenni). A ~ ruha a fénybe öltözésre utal és a mennyei dicsőség jele: a →színeváltozásban ezért Jézus ruhája ~en fénylett (Mt 17,2; Lk 9,29). Az angyalok, az égi küldöttek ragyogó ~ ruhája az őket küldő Istenre utal (Mk 16,5; Lk 24,4; Jn 20,12; ApCsel 1,10). Heródes Jézus istenségét gúnyolva öltöztette őt, mielőtt visszaküldte Pilátushoz, ~be (Lk 23,11). ~ ruhát viselnek az üdvözültek, a „győztesek” (Jel 3,4-5; 7,9), →huszonnégy vén (Jel 4,4); ruhájuk a szenvedéssel megszerzett tisztaság jele is, mint ahogy a lélek ~sége a Bárány véréből születik (Jel 7,14). Az Én-ben a vőlegény ~ és piros (5,10), ami szintén a szenvedés és a tisztaság kapcsolatát jelzi. A 4 apokaliptikus →ló egyike ~ (Jel 6,1-8). - 3. A liturgiában a ~ kezdetben szinte kizárólagosan használt szín volt. Később a →vasárnapok közül az Úr Jézus, Szűz Mária, az angyalok és a nem vértanú sztek ünnepeinek színe (→liturgikus színek). A pap ~ ruhája, az →alba a tiszta élet és a szt cselekvés szimbóluma. A bűn fölötti győzelem jeleként a ~ az újonnan megkereszteltek ruhájának is színe (→fehérvasárnap). A kk-ban a gyászruha ~ volt, a ném. nyelvter. bizonyos részein a 16. sz-ig az előkelő assz-ok ~ gyászfátyolt viseltek. - 4. A szerz-ek öltözetében a ~ meghatározó v. kiegészítő szín: cisztercieknél: bő ~ köpeny; domonkosoknál: ~ habitus, ~ skapuláré; ferenceseknél: ~ kötélöv 3 csomóval; kármelitáknál: ~ skapuláré, ~ köpeny; karthauziaknál: ~, övvel összefogott habitus, ~ skapuláré csuklyával; premontreieknél: ~ habitus övvel, ~ skapuláré, ~ csuklyás köpeny. A női r-ekben ált. ~ a novíciák fátyla. - 5. Ikgr. A ~ a fény szimbóluma. Mint a töretlen fény és a színek teljessége a ~ elsősorban Krisztus (főként a színeváltozás képein), Mária, a szentek és az angyalok színe. Mint ragyogó pajzs távoltartja a rosszat. A pirossal együtt az Istennek szenteltség jele. Az isenheimi oltár Keresztrefeszítés-képén Mária hó~ben van. Az uralkodók ábrázolásain a ~ ágy, asztal és teríték, ~ ló és kutya a hatalom szimbóluma. - 6. Néprajz. Az ural-altáji népek ~nek nevezték mindazt, ami kiváló, előkelő, ami az alantas, közönséges →fekete ellentéte volt. A K-i ~ hunok v. ~ magyarok nem vegyültek idegen népekkel, mint a Ny-i v. fekete hunok ill. magyarok. Honfoglaló őseink egy fölszerszámozott ~ lóért cserélték el a dunamelléki morvák földjét. Magyar településnevekben a ~ fő- v. székvárost jelentett (Gyulafehérvár, Nándorfehérvár, Nyeszterfehérvár, Székesfehérvár, Tengerfehérvár). ~nép, ~cseléd, vászoncseléd szavunk a m. parasztnőre utal, akinek az utóbbi időkig majdnem egyetlen ruhaanyaga a ~ kendervászon volt. - Jászladányban és Tápén a →föltámadási körmeneten még a legidősebb asszonyok is ~ ruhában, Bélapátfalván fehér kendőben vettek részt; Városmiskén a 20. sz. elején a leányok derekukra fehér szalagot kötöttek, hajukat kieresztették, Kalocsán viszont bekötött fejjel illett megjelenniük. - Az Ormánságban és a Sárközben a ~ az asszonyok gyászszíne a 20. sz. közepéig; ~ a gyermekek és fiatalok fejfája, pl. a hajdúböszörményi ref. temetőben. - Az újkori pol-ban a ~ a vörös ellentéte. A címertanban a ~et az ezüst helyettesíti. A m. nemz. színekben a piros és a zöld között a ~ a becsületet jelképezi. **

Lipffert 1976:92. - Sachs 1980:130. - KML 1986:293. - Takács 1986:19.