esztelenség, balgaság, bolondság, ostobaság: az értelmetlen cselekvés készsége, az →okossággal ellentétes →vícium. - 1. Az ÓSz-ben az ~ a jó tanács, tanítás, figyelmeztetés, jóra intés, dorgálás semmibevétele, megvetése (Péld 1,7, 12,15; 15,5; 17,10; 23,9; 26,11; Sir 11,14). Az esztelen megfontolatlanul beszél (Péld 10,14; 12,23; 13,16; 14,3; 18,13), nem akkor szólal meg, amikor kell (20,20), s áthágja a helyes viselkedés szabályait (21,22-24). Óvakodni kell tőle (Péld 13,20; 27,3; Sir 22,13); nem javul (Péld 27,22), ~e vesztét okozza (Jób 5,2; Péld 1,32; 5,23). Isten vakmerő viselkedésükért eltaszítja az eszteleneket (Bölcs 1,3); csak az utolsó ítéletkor látják be ~üket (5,4-14). - 2. A vallási és erkölcsi törv-ek v. egyszerűen az okosság elleni vétségek szintén ~nek minősültek. Amikor Izr. nem az Úr parancsainak útját járta (MTörv 32,6), idegen istenekhez pártolt (Jer 5,11), v. a szamariaiak, akik elkülönültek Izr-től (Sir 50,26), balgák, esztelenek voltak. De balga volt az is, aki nem törődött Istennel (Zsolt 14,1; Iz 32,5). A bűn, pl. az Isten gyalázása (Zsolt 74,18.22), a megbecstelenítés (2Sám 13,12), a házasságtörés (MTörv 22,21) mind ~ (Péld 15,21). - 3. Az ÚSz-ben az ~ a természetes okosság ellentéte. Az 1Pt 2,15 szerint a keresztények arra vannak hivatva, hogy tetteikkel elnémítsák az ostobákat. Jézus beszélt balga ffiakról (Mt 7,26), balga hajadonokról (25,1-13), esztelen gazdagról (Lk 12,16); a büntetésről, melyet a felebarátját ostobának mondó ember kap (Mt 5,22). A gazdagokat esztelen kívánság keríti hatalmába (1Tim 6,9). A kinyilatkoztatás fényénél ostobák a pogányok, akik nem ismerik Istent és nem tartják meg parancsait (Róm 1,21; 10,19; Tit 3,3); akik kiforgatják a törv-t, (Mt 23,17; Lk 10,40); a tanítványok, akik nem értik Jézus kereszthalálát (24,25), s akik ragaszkodni akarnak az ósz-i törv-hez (Gal 3,1.3), ezért nem értik meg az Úr akaratát (Ef 5,17); akiknek hiányoznak a hitbeli ismereteik (1Kor 15,36). Szt Pál a dicsekvést balgaságnak minősíti (2Kor 11,1.16.19.23; 12,6.11), Timóteust a tévtanítókkal való oktalan vitatkozás kerülésére inti (2Tim 2,23; 3,9; vö. Ef 5,4), az evilági bölcsességükre büszke korintusiaknak pedig a keresztről szóló tanítás balgaságát állítja a szemük elé, ami által a világ megmenekült; mert Isten azt választotta ki, ami a világ szemében balga, hogy megszégyenítse a bölcseket (1Kor 1,18.23.26-31; 1,14; 3,18; 4,10).  **

BL:390.