Esztelnek, v. Háromszék vm. (Estelnic, Ro.): 1. plébánia a v. erdélyi egyhm. kézdi-orbai esp. ker-ében. A háromszéki katolikus Felvidék, a Szentföld vallási központja, kat. maradt mindvégig. 1332: Izkulnuk. Tp-át 1332 e. Szt Simon és Judás tiszt. sztelték, a mait 1500 e. építették. A diadalív fölirata szerint 1523, 1635, 1724: fölújították, 1802: földrengés rombolta, 1812-32: helyreállították. Kegyura 1880: a hitközség. - Filiái 1917: Csomortán, Kurtapatak. Anyanyelve 1940: m. - Lakói 1840: 1044 r.k., össz. 1044; 1910: 1086 r.k., 24 g.k., 1 g.kel., 2 ev., 15 ref., 5 unit., 14 izr., össz. 1147; 1940: 1177 r.k., 9 g.k., 4 g.kel., 1 ev., 56 ref., 11 izr., össz. 1358. - 2. egykori Oltáriszentség-búcsújáró hely. A falu É-i végében lévő Jézus-forráshoz, s az ott álló kpnához Úrnapján zarándokolt egész Felső-Háromszék népe. 1730: árvíz mosta el a kp-nát, betemette a forrást, a búcsújárás megszűnt. - 3. Szt György ferences tp. és konvent. 1648: Kászoni Márton plnos idejében már létezett egy Szt György-kpna. →Nagy Mózes 1677: ferenceseket telepített ide, akik konventot és a kpna 1686: készült oltárát meghagyva 1710: kőtp-ot építettek. 1907: földrengés rongálta, 1921: tűz pusztította el, nem is épült újjá. A konvent mellett a 18. sz: gimn. is működött. →Kézdivásárhely-Kántai Minorita Gimnázium **

1. Gerecze II:359. - Schem. Trans. 1913:141. - Léstyán 2000. I:104. - 3. Szabó 1921:246. - Schem. Steph. 1947:31. - Léstyán 2000. I:105.

Esztelnek: Lásd MKL III:329. – 1332: papja Ioannes. Végig kat. maradt. – Plébánosai: 1674–81: Nagy Mózes, 1730–44: Zsögön János, 1769: Pakó Ferenc, 1773–90: Nagy Ferenc, 1795: Keserü Ferenc, 1810: Konda Mihály, 1829: Szabó Mihály, 1838: Kádár Antal, 1846: Gunda Pál, 1859–76: Zaragits István, 1882: Bálint Ignác, 1902: Rettegi József, 1930: Adorján Károly, 1932: Gegő Simon, 1934: Péter Imre. 1957-től a ferences atyák látják el. Sz.B.